Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XII. Allegorikus történelemképek a 19. században

bevonulása - Vajk megkereszteltetése - Zalán csatája - Szent István király - Mátyás király bevonulása - A hét vezér esküje Asztrik átnyújtja Szent Istvánnak a koronát - Vata lázadása" Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 6679 Az emléklap keletkezésével kapcsolatos források eddig nem kerültek elő, ám feltehetően a Szent István szobrának felállítását szorgalmazó hírlapi cikkek adtak aktualitást a lap megjelentetéséhez. A Pesti Napló 1881-ben vetette fel ismét, hogy a magyar birodalom alapítójának emlékművét létre kellene hozni, s gyűjtést is indított annak felállítása érdekében. Az emléklap és az emlékműállítás összefüggésére utalhat az is, hogy a lap középpontjában Szent Istvánnak a magyar címerpajzsra támaszkodó szoboralakja áll egy diadalkapuhoz hasonló architektúra középső fülkéjében. Az architektúra egyéb fülkéit és falmezőit a nemzeti emlékezet részévé vált festmények, közismert kompozíciók díszítik. Bal oldalt Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című képét, jobbra a koronázás jelenetét ábrázolja Udvarlaky. Az architektúra felső és alsó mezőiben a Magyar Nemzeti Múzeum díszlépcsőházának képeit, Lötz Károly A hunok kirajzása és Az alpári csata című kompozícióit idézi fel a rajzoló. Az építmény középső részén Weber Henrik közismert Mátyás bevonulása Budára című litográfiájának mását, a koronaátadás jelenete fölött pedig Johann Nepomuk Geiger Vérszerződést ábrázoló litográfiáját idézi elénk a művész. Vata pogánylázadásárxak jelenete Franz Kollarz rajza alapján készült. Udvarlaky Béla több efféle allegorikus kompozíció alkotója volt. Művei közül talán a legismertebb A magyar szabadságharc emléklapja. B. B. GERSZI 1960, 149, 202. sz.