Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - XV. Antihistorizmus: a múlt kiszabadulása a történelem fogságából - NAGY ILDIKÓ: Egy új műforma - a torzó
Idővel a torzó természetesen a magyar szobrászatban is általánossá vált, de inkább már a két világháború közti periódusban. Kiállításunk négy torzót mutat be, négy különböző utat. Ferenczy Béni kis szobrához oda kell gondolnunk a későbbi bronz torzókat a 30-as évek második felétől, melyek már a mailloli mintát követő „harmonikus torzók". Kerüli az erőszakos töréseket, a durva, egyenetlen, érdes éleket, felületeket, és abban is követi Maillol elveit, hogy egymás mellé teszi ugyanannak a szobornak egész és torzó változatát. 15 Forgács Hann Erzsébet szobra mellé pedig gondoljuk hozzá generációja legjobbjainak - Mészáros Lászlónak, Schaar Erzsébetnek, Vilt Tibornak 16 - a 20-as évek közepéről származó torzóit, melyek - bár nem voltak kötelező iskolai penzumok - az antik művészet mély átéléséről tanúskodnak, Schaárnál már akkor azzal az egyéni kézjeggyel, ami oly karakteressé teszi későbbi műveit. Bokros Birman Ulyssesével ugyan túlságosan előre ugrottunk az időben, de olyan egyedülálló és olyan zseniális műről van szó, hogy ezt meg kellett tennünk. A joyce-i inspiráció itt egyre mélyebbre vezet vissza a múltba. Vajon ismerte-e Joyce (vagy Bokros Birman) Baudelaire prózaversét A bolond és a Vénusz-szobor címűt, 17 amelynek a regény megfelelő jelenete akár a persziflázsa is lehetne, és ez a gesztus oly tökéletesen illeszkednék a regényt megformáló írói szándékhoz. A végső pont, az ős, persze a Pygmalion-történet, amelyet az írói áttételek nyomán Bokros Birman egy csattanós szobor-persziflázsban teremt újjá. A töredék, a torzó, mely ott bábáskodott a modern szobrászat születésénél, történetében még számos modern művészeti fogalom és jelenség előjelét hordozza. Benvenuto Cellini 1546 körül meglehetősen szabadon és valószínűleg politikailag aktualizálva, Ganymédésként kiegészített egy antik szobortöredéket (Firenze, Bargello). 18 A Sartiges-gyűjreményben van egy kópia a Cellini által befejezett szoborról, de csak egy részéről, ami viszont nem azonos az eredeti antik töredékkel. Hosszú ideig valódi antik szobornak vélték, amíg ki nem derült, hogy csak „egy manierista keverékforma módjára létrehozott pszeudoantik torzó " } 9 1999-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán Szabó Ádám Kiegészítés címmel készítette el diplomamunkáját. Öt, össze nem tartozó tárgy - a Delphoi kocsihajtó fejének másolatától egy radiátorig - töredékeit, mint pszeudoleleteket, egészítette ki egy jövőbeni restaurátor tévedéseinek szellemében. A töredékek éppen az abszurd kiegészítések révén váltak új minőségekké, igazolásául annak, hogy a múltbeli jelenségek értelmezésének viszonylagossága a történelemkép kérdését - Hayden White kifejezésével élve - a „poétikai konstrukciók" körébe utalja. JEGYZETEK 1 CHASTEL, ANDRÉ: A töredék, a hibrid, a befejezetlen. In: Fabulák, formák, figurák. Budapest 1984, 173. 2 RABINOVSZKY MÁRIUSZ: Hét év terméséből. In: Bokros Birman Dezső szobrász. Budapest 1928, 17. 3 EINEM 1935, 331-334. 4 SCHMOLL 1951 5 SCHMOLL 1983 A kötet tartalmazza a szerzőnek a torzóra vonatkozó korábbi, alapvető tanulmányait: Der Torso als Symbol und Form. Eredetileg: Baden-Baden, 1954 és Zur Genesis des Torso-Motivs und zur Deutung des fragmentarischen Stils bei Rodin. In: Das Unvollendete als künstlerische Form. Ein Symposium. Hrg. von J. A. SCHMOLL GEN. EISENWERTH, Bern-München 1959, 117-139. 6 ELSEN, ALBERT E.: The partial figure in modern sculpture from Rodin to 1969. The Baltimore Museum of Art 1969 7 SCHNELL 1980 8 Das Fragment. Der Körper in Stücken. Bern 1990. A párizsi Musée d' Orsay-ban 1990-ben rendezett Le corps en morceaux című kiállítás katalógusának német nyelvű verziója. Főrendező: PINGEOT, ANNE. 9 WINCKELMANN, JOHANN JOACHIM: Entwurf zur Beschreibung des Torso im Belvedere im Florentiner Manuskript. In: J. J. WINCKELMANN: Schriften, Vorreden, Entwürfe. Hrsg. von REHM, WALTER. Berlin 1968, 281. Idézi: SCHNELL: 7. sz. jegyzetben i. m. 165. 17. sz. jegyzet. 10 Rainer Maria Rilke levele Clara Rilkéhez. Párizs, 1902. szeptember 2. In: RILKE, RAINER MARIA: Levelek. 1899-1907. Válogatta, fordította, az előszót és az életrajzi jegyzeteket írta: BÁTHORI CSABA. Budapest 1994, 20. 11 FÉMES BECK VILMOS: Archipenko. Nyugat 6 (1913/13) 60 12 BUTLER, RUTH: Rodin in perspective. Englewood Cliffs, 1980.140. Idézi: PINGEOT, ANNE: Einleitung. In: 8. sz. jegyzetben i. m. 28. 13 Reprodukálva: GOMBOSI GYÖRGY: Beck Ö. Fülöp. Budapest 1938, 5. kép 14 BECK JUDIT közlése a szerzőnek 1980 körül. 15 Lépő nő, 1939, bronz, 39 cm. MNG és Női akttorzó, 1939, bronz, 24 cm. Szentendre, Ferenczy Múzeum. 16 Mészáros László: Női torzó, 1928 körül, gipsz, 111 cm. MNG; Schaar Erzsébet: Torzó, 1926, galvanoplasztika, 24 cm. A művész hagyatéka; Vilt Tibor: Torzó, 1926, gipsz, 150 cm. Wilt Pál tulajdona. 17 BAUDELAIRE, CHARLES: Válogatott művei. Szerk. RÉZ PÁL. Budapest 1964, 263-264. 18 A témáról részletesen: NEUSSER, MARIA: Die Antikenergänzungen der Florentiner Manieristen. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte. 1929, 6, 27-42, (31-32) 19 SCHMOLL 1983,144.
