Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században - RÉVÉSZ EMESE: Történeti kép mint sajtóillusztráció (1850-1870)

56 Előfizetési felhívás. Képes Újság 2 (1860. június 17.) 144. 57 [BALÁZS SÁNDOR]: T. olvasóinkhoz. Ország Tükre 1 (1862. január 15.) 1-2; Weber Henrik, Vizkelety Béla, Marasztom József, Barabás Miklós a folyóirat állandó munkatársa lesz, de a lap négyéves fennállása során emellett a korszak legjobbjainak, Orlay, Lötz, Madarász, Szemlér műveit is közli. A képzőművészetek kiemelt szerepét jelzik Medve Imre, Szokoly Viktor és Vadnai Károly rendszeres művészeti beszámolói és elemzései. 58 Előfizetési felhívás. Ország Tükre 2 (1863. október 21.) 324. 59 Az első évfolyam tartalomjegyzékének képi műfajai: 1. Műlapok, 2. Arcképek, 3. Történelmi képek, 4. Épület és tájrajzok, 5. Genre-képek, 6. Emlékrajzok és jellemképek, 7. Országgyűlési arcképcsarnok, 8. Divatképek. 60 Kilenc műlapból négy történeti, négy életkép, egy biblikus jelenet. 61 „A festészet termékeinek helyhez kötöttsége indította lapunkat arra, hogy hazai művészetünk ez ágának legkitűnőbb műveit lapunkban fametszetek, s lapunk mellett színes nyomatú műmellékletekben a legtágabb körű magyar közönségnek bemutassuk" - foglalja össze egy képmagyarázat a folyóirat programját. N. N.: A harcos kutyája. - Hazánk és a Külföld 4 (1868) 795. 62 A műtörténeti ismeretterjesztés 1870-ben folytatódik újra, mikor az újság az Eszterházy-képtár műkincseit bemutató sorozatát indítja útjára. 63 „Szem előtt tartotttik - írja 1867-ben Szokoly Viktor -, hogy azok olyak legyenek, melyek hazai történetünk egy-egy nevezetesb mozzanatával kapcsolatban állanak." SZOKOLY VIKTOR: Benczúr Gyula. Hazánk és a Külföld 3 (1867. november 28.) 753. Az 1868 és 1870 között mellékelt művek már mindegyike a közelmúlt történelméhez, az 1848-1849-es szabadságharchoz kapcsolódik. 64 Than Mór Mohácsi csatájához a Műegylet 1857. évi kiállítási katalógusai a főbb szereplőket megjelölő magyarázatot mellékelnek; Székely Bertalan Mo/iács-képéhez magyarázó röplapot jelentet meg: A mohácsi vész. (1526. aug. 29.) Történelmi kép, Székely Bertalantól. Die Schlacht bei Mohács. (29. August 1526.) Historiengemälde von Bartholomeus Székely. Pest 1866 65 REMELLAY GUSZTÁV: Kun László udvara. Műlapunk magyarázata. Családi Kör 4 (1863. január 4.) 6-7. 66 A pályázat meghirdetése: Hölgyfutár 10 (1859. december 24.) 1248. - Mivel a pályázat első menetben eredménytelen volt, a határidőt 1860. márciusig meghosszabították. A második fordulóban a győztes pályamű benyújtója Kiss Bálint. - Képes Újság 2 (1860. szeptember 16.) 295. 67 MÁRTONFFY KÁROLY: Pontok Magyarország múltjából. (Emlékeztetőül költőinknek, művészeinknek.) VU 8 (1861) 2-3, 28, 39-40, 5253, 63-64, 78, 86-87,101-102,114-115. 68 Weber Henrik Buda halála jelenetének esetében Arany János a Magyar Tudományos Akadémia által díjazott azonos című költeményéhez utalja az olvasót. - Ország Tükre 3 (1864. június 11.) 201. 69 Több képe már évekkel korábban a Családi Körben jelent meg. 70 KIBÉDI VARGA ÁRON: A szó-és kép viszonyok leírásának ismérvei. In: Kép, fenomén, valóság. Budapest 1997, 303. 71 „Csak ily előadás által, hol a mű tartalmát nem kell szavakkal kiegészítenünk, elégíthet ki bennünket a művészet." - N. N.: Madarász „Zrínyi Ilonája" és Székely „II. Lajos holttestének föltalálása". Kritikai Lapok 1862. március 1, 30. 72 N. n.: Orgyilkossági merénylet István király ellen. Ország Tükre 1 (1862. október 20.) 378-379. 73 N. N.: (Képeinkhez). Ország Tükre 2 (1863. július 20.) 246. 74 N. N.: Petőfi halála. (Műlapunkhoz.) Ország Tükre 2 (1863. április 20.) 140. 75 BAACKE, DIETER: A boldogság szomorú látszata. In: Művészetszociológiai szöveggyűjtemény. Budapest 1990,134-167. 76 Sz. V. [SZOKOLY VIKTOR]: Doré Gusztáv és a könyv- s lapillusztrációk. Hazánk és a Külföld 2 (1866. december 9.) 767. 77 Max Imdahl, a kép narratív olvasatára vonatkozó, a sajátos ikonikus képértelmet kibontó kifejezése: IMDAHL, MAX: Ikonika. In: Kép, fenomén, valóság. Szerk. BACSÓ BÉLA. Budapest 1997, 254-274. 78 „Gyors előterjesztését a költészet lassú egymásutánja sohasem érheti utol." - SZANA TAMÁS: A költészet és a festészet rokonsága. Nefelejts 9 (1867. augusztus 25.) 407-408. 79 A kép két alapfunkciója: elbeszélés és meggyőzés - THOMKA BEÁTA: Képi időszerkezetek. In: Narratívak 1. Képleírás, képi elbeszélés. Budapest 1998,15-16. 80 A populáris kultúrában általánosan jellemzőként jelentkezik a didaktikus hangnem, a képi tartalom morális tanulságainak előtérbe helyezése. Ld: ANDERSON, PATRICIA: The Printed Image and the Transformation of Popular Culture 1790-1860. Oxford 1991, 58-59. 81 Jókai Mór a Vasárnapi Újság és Képes Újság, Vahot Imre a Napkelet, Remellay Gusztáv a Nefelejts, Családi Kör, Ország Tükre és Pesti Hölgy-Divatlap, Vértesi Arnold a Hazánk és a Külföld és a Magyarország és a Nagyvilág históriai képeinek magyarázója. 82 ANDERSON i. m. 50-83. 83 Klimkovits Béla Salamon halálának elemzője Vörösmarty azonos versét idézi: - i- n.: Salamon halála. Képes Újság 1 (1859/2) 15; Ugyanott a szigetvári jelenetek magyarázója Zrínyi Miklós Szigetvári veszedelméből idéz: N. N.: Szigetvári jelenetek. Képes Újság 2 (1860. május 27.) 105; Szokoly Viktor Madarász Zách Bódoga kapcsán Arany János Zách-balladáját citálja: SZOKOLY VIKTOR: Madarász Győző „Zách"-a. (Képmagyarázat) Ország Tükre 1 (1862. február 15.) 62-63; Az Ország Tükre 1864. évi mellékleteként Weber Henrik kompozíciójában megjelent Buda halála esetében a műlapra nyomja a kiadó Arany eposzának utolsó strófáját. 84 A szerkesztő a szerzőket Teleki József a Hunyadiak korát feldolgozó történeti munkájához irányítja. N. N.: Pályadíj a legjobb verskölteményre. Napkelet 2 (1858. október 10.) 656; N. N.: A Hunyadi-ház diadalünnepe című jutalomképünk hatása. Napkelet 1 (1857. november 29.) 759. 85 LISZNYAI KÁLMÁN: A Hunyadi-ház diadalünnepe. Napkelet 2 (1858. január 3.) 1-4; első helyezett: SZABADOS JÁNOS: A Hunyadi-ház diadalünnepe. Napkelet 2 (1858. január 10.) 18-19; további díjazottak: DALMADY GYŐZŐ: Hunyadvár öröme. uo. 19-20; THALI KÁLMÁN: A Hunyadi-ház diadalünnepe. Napkelet 2 (1858. március 28.) 194-195. 86 A beérkezett húsz pályaművet Berecz Károly, Sárosy Gyula és Vahot Imre bírálták. A díjnyertes Kuliffay Ede költeménye lett. Napkelet 3 (1859. január 2.) 1-3; Lisznyai Kálmán Vizkelety Béla Dalidóját és Báthori István képét is megverseli. Napkelet 2 (1858. január 24.) 49-50; uo. 4 (1860. január 1.) 1. 87 LAUKA GUSZTÁV: Kun László udvara. Családi Kör 4 (1863. január 4.) 5; DOBROW LÁSZLÓ: Bornemissza Anna egy órai uralma. Családi Kör 4 (1863. július 5.) 476-477; SZÁSZ BÉLA: A mohácsi temetés. 1526. Pesti Hölgy-Divatlap 5 (1864. január 1.) 1; KOMÓCSY JÓZSEF: Két királynő. 1385. Uo. 6 (1865. január 1.) 1; KOMÓCSY JÓZSEF: Szilágyi Erzsébet öröme. Uo. 7 (1866. január 1.) 1; KOMÓCSY JÓZSEF: A kuruc asszony. Uo. 8 (1867. február 11.) 37. 88 A mitizált nemzeti múltkép kidolgozásáról: GERMER, STEFAN: Retrovision: Dir rückblickende Erfindung der Nationen durch die Kunst. In: Berlin 1998, 33-53. 89 Székely József a Napkelet múlapja, a Hunyadiház diadalünnepe kapcsán rámutat, hogy Kapisztrán János feltüntetése a képen történeti tévedés, megjelenését csak a jelképes jelentés indokolja, hiszen ő jósolta meg László király bukását és Mátyás felemelkedését: Napkelet 1 (1857. december 13.) 789; hasonló Orlay Zách Felicián]a történeti hitelessége körül zajló vita: ld. KESERŰ 1984,43-46. 90 E kettős törekvésről mint a historizmus jellemzőjéről: FRODL, GERBERT-FRODL, MARIANNE: Von der Vergangenheit zur Geschichte. Aspekte der Malerei des Historismus. In: Wien 1996-1997, 137149. 91 Történettudományi elemzését ld. R. VÁRKONYI 1973, II, 348^23; Az irodalomtudományban: SŐTÉR ISTVÁN: Világos után. Budapest; korszakunkban: NÉMETH G. BÉLA: AZ abszolutiumus korának néhány főbb karaktervonása. In: Forradalom után - Kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. Szerk. NÉMETH G. BÉLA. Budapest 1988, 34; A 19. századi történeti festészetben: POCHAT, GÖTZ: Friedrich Theoder Vischer: Gedanken zur Form und Funktion der Historienmalarei im 19. Jahrhundert. In: Historienmalerei 1990, 253-263; művészeti életünkben: KESERŰ KATALIN: A Képzőművészet szerepének érzékelése a nemzeti jelleg reprezentálásában. In: Forradalom után... i. m. 216-224. 92 Ormós Zsigmond művészetelméletére vonatkozólag: KESERŰ KATALIN: A képzőművészet szerepének... i. m. 220-221; KESERŰ KA-