Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században - RÉVÉSZ EMESE: Történeti kép mint sajtóillusztráció (1850-1870)

TALIN: Képlátás, képértelmezés a 19. század közepén Magyarorszá­gon - Ormós Zsigmond munkássága tükrében. AH 13 (1985) 79­80; Orlay szempontrendszere a történeti képek vizsgálatánál: 1. költői ihlet, 2. külső forma, 3. történeti hitelesség. - ORLAY PETRICH SOMA: Hazai pálya-festvények 1859. Mű-ítészeti nézetek. Nefelejts 1 (1859. június 26.) 151-153. 93 N. n.: Zrínyi Ilona halála. (Műlapunkhoz.) Ország Tükre 1 (1862. május 15.) 158-159. 94 Hölgyfutár 13 (1862. július 8.) 644. 95 A korábban közre adott magyarázat szerint Dobozy és neje ha­lála Fejér megyében történt, ennek nyomán indítanak gyűjtést a Fehér vármegyei hölgyek a kép múzeumi megvétele érdeké­ben. Birkés szerint azonban az esemény az Esztergom közelé­ben fekvő Puszta-Maróthon történt. - BIRKÉS ENDRE: Hol történt Dobozy Mihály hősies halála? Hazánk és a Külföld 2 (1865. de­cember 17.) 810-811. 96 Képes Újság 2 (1860. szeptember 16.) 295. 97 MÁRTONFFY i. m. 87. 98 Viselettörténeti sorozata: VIZKELETY BÉLA: Vázlatok a magyar vi­selet történetéből. Újraközlése: Magyarország képekben. Honismer­tető album. Szerk. NAGY MIKLÓS. Pest 1867; forrásai közt közép­kori magyarországi falképek is szerepelnek, köztük a bántor­nyai templom falképei - Ország Tükre 2 (1863) 343. 99 A Hunyadiház diadalünnepe szereplőinek arcvonásai Teleki Hu­nyadi-könyve és „egyéb gyűjteményekben levő" arcképek nyo­mán készültek. - Napkelet 1 (1857) 789; a Báthori István bevo­nulásának háttere „Krakkó régi eredeti rajza után" készült. ­VAHOT IMRE: Vizkeleti Bátoriképe. Uo. 3 (1859. december 4.) 776; A tervezett Rákóczi-indulója kompozíció előkészítő munkálata­ihoz Vizkelety Felvidékre utazik, mert ott található a fejede­lem hiteles arcképe. - N. N.: Legújabb történeti műlapunk ügyé­ben. Uo. 6 (1862. június 1.) 348-349. 100 Ld.: VÁRKONYI 1973, II, 296. 101 HOLLÓS LÁSZLÓ: A modern festőművészetről, különös tekintettel a magyar históriai festészetre. Budapest 1876,13. 102 N. N.: Attila. VU 2 (1855) 45-46. 103 A jelenet Árpád honszerzésének csupán szimbolikus, legen­dáris képe, melyet a valóságban kemény csaták sora helyette­sített: „Régi időben, midőn még a monda és történelem szoro­san egymás mellett állottak, sőt gyakran eggyé olvadtak, a két­féle elbeszélés is sokszor összezavartatott; kivált ha a nemzeti irány annak bizonyos jelentőséget tulajdonított" - írja. (M. K.) [WENZEL GUSZTÁV nyomán]: Magyarország megalapítása. VU 4 (1857) 268-269. 104 MAJOR BÉLA: „Almos Munkács alatt." Műlapunk magyarázatául. Családi Kör 6 (1865/1) 10-11. 105 „Jó BARÁT": A mohácsi szerencsétlenség és a világosi fegyverleltétel. Jó Barát 1 (1867. december 16.) 167. - Than Mohácsi csatájával szemközti lapon a Világosi fegyverletétel fametszete áll; újabb függetlenségi, 48-as jelentésréteggel bővül a kép a kiegyezés után (1867-ben közli a Képes Újság és a Jó Barát), hiszen Kossuth a kompromisszumban megalkuvást, a nemzeti függetlenség ön­kéntes feladását, a nemzet halálát látta. 106 j\j EY FERENC: A mohácsi csatakép. Napkelet 1 (1857. február 12.) 98-99. 107 FRANÇOIS, ETIENNE-SCHULZE, HAGEN: Das emotionale Fundament der Nationen. In: Berlin 1998, 27-28. 108 N. N. [VAHOT IMRE]: A Napkelet „Lapszemléje". Napkelet 1 (1857. január 8.) 13. 109 V[AHOT] I[MRE]: A pesti képkiállítás. Napkelet 1 (1857. február 19.) 111-112. - Ugyanekkor szerepel a tárlaton Újházy Ferenc azonos témájú csataképe is. Ld. Budapest 1997, II. 2.2. sz, 243. 110 Vahot Imre Emlékiratai. Budapest 1882, 438-439. 111 Kiss Bálint: Szendrői ütközet, Egervár védelme - ZÁDOR 1953,40-41. 112 R. VÁRKONYI 1961, 95-190. 113 N. n.: Legújabb történeti műlapunk ügyében. Napkelet 6 (1862. jú­nius 1.) 349-349. 114 HARTMANN 1976; TELESKO, WERNER: Der Triumph- und Festzug im Historismus. In: Wien 1996-1997, 291-296. 115 VAHOT IMRE: A Hunyadi-ház diadalünnepe. Napkelet 1 (1857. no­vember 15.) 728. 116 Közülük az egyik, Klimkovics Ferenc Salamon és László kibékü­lése, Werfer Károly induló Képes Újságnak első számában jele­nik meg. A lap második száma Klimkovics ugyanekkor kiállí­tott másik művének, a Salamon halálának kőrajzát hozza. Ma­darász Viktor a bizottság által mellőzött, de rendkívüli vissz­hangot keltett festménye, a Hunyadi László siratása már az év végén színnyomatban jut el a közönséghez a Hölgyfutár és a Képes Újság jóvoltából. Áz Utolsó Zrínyit Werfer Károly néhány hónappal kiálllítása után a Divatcsarnok 1860. évi prenu­meránsai számára küldi szét. 117 Előtte még júliusban bemutatja a Műegylet tárlatán. 118 VU 8 (1861) 473, 413. Bánk bán. Uo. 437. 119 WAGNER SÁNDOR: Attila lakomája. Hazánk és a Külföld 2 (1865. március 16.) 201; Magyar Bazár 1869. március 15., 6. sz. 97.; THAN MÓR: Attila lakomája. Magyarország és a Nagyvilág 4 (1868. október 13.) 444. 120 GÖTZ, WOLFGANG: Historismus. Ein Versuch zur Definition des Begriffes. Zeitschrift des Deutschen Vereins für KusntWissen­schaft 1970.196-212. 121 N. N.: Magyar történelmi rajzok I. A hunok és Etele. Ország Tük­re 1 (1862. október 10.) 324-326. 122 A Vasárnapi Újság mindjárt indulásakor illusztrált sorozatot in­dít az állami függetlenség jelképeiről: N. N.: A magyar koroná­zási jelvények. VU 1 (1854. szeptember 17.) 245-246; N. N.: A magyar korona története. Uo: (1854/30) 253-254. 123 Weíjgj- Henrik: V. Ferdinánd a királydombon; Szt. István megko­ronázása: 1858. január: Sonnstags Zeitung, 1859. január: Vasár­napi Újság, 1859. október: Képes Újság. 124 Weber Henrik: Asztrik átadja Istvánnak a koronát. In: Ország Tük­re 2 (1863/1), Geiger kompozíciója: Képes Újság 1864. novem­ber, és Családi Kör 1866. 125 VASS JÓZSEF: Nemzetünk miveltsége az Árpádok alatt. 4 (1857) 316. 126 SZABÓ MIKLÓS: A magyar nemesi liberalizmus 1825-1910. In: uő.: Szabadság és nemzet. Budapest 1993,166; a téma alkotmányos­függetlenségi jelentése az emigráció körében kiélesedik: Brocky Károly: Az Aranybulla kihirdetése, 1851 - LAJTA EDIT: Brocky Kár­oly 1807-1855. Budapest 1984, 44-45. 127 VU 7 (1860. január 1.) 1-2. 128 SZABÓ KÁROLY: A magyar vezérek kora Árpádtól Szent Istvánig. Pest 1869. 129 N. N.: Legújabb történeti műlapunk ügyében. Napkelet 6 (1862. június 1.) 348-349. 130 „... miután első félévi műlapunk a jelen, modern szerkezetű országgyűlést mutatja, a jövő oly országgyűlést fog feltüntet­ni, melyet a harcos apák Isten szabad ege alatt a Rákos ese­ménydús térségén tartottak... Meggyőződésünk, hogy e mű­lap méltó párja és szomszédja lesz az előbbinek, bármily te­rem falán!" - Magyarország és a Nagyvilág előfizetési felhí­vásai 1866. június 24., 25. számtól. 131 MIKÓ IMRE: Irányeszmék. Budapesti Szemle 1860. 8-9; Társadal­mi téren: MOCSÁRY LAJOS: A magyar társasélet, Budapest 1855; Esztétika terén az ideál-reál vita; BERZEVICZY ALBERT: AZ abszo­lutizmus kora Magyarországon. 1849-1865. Budapest 1922, II, 153, 378; Továbbá: BUZINKAY GÉZA: A középosztály kialakításának prog­ramjai. In: Forradalom után... i. m. 293; populáris megfogal­mazása: PÁJER ANTAL: A Béke olaj-ága. (vers) Nefelejts 2 (1860. december 2.) 425. 132 NÉMETH G. BÉLA: AZ abszolutiumus korának néhány főbb karakter­vonása. In: Forradalom után... i. m. 39. 133 Az 1859-es ünnepségek a nemzeti közmegegyezés demonst­ratív eseménysorozatát jelentették. - FÁBRI ANNA: „Sosem volt ily compact egyetértés" - Kazinczy-ünnep - 1859. In: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok. Budapest 1997, 181­188. 134 N. N.: Salamon és László királyok kibékülése szent István sírjánál. (Kép Klimkovitstól.) Képes Újság 1 (1859/1) 4. 135 A testvérnépek abszolutizmus ellenes összefogása az 1950-es években az emigráció számára az ellenállás egyik lehetséges formája. Klapka György 1855-ben egy magyar - délszláv - ro­mán államszövetségre tesz javaslatot. SZABAD GYÖRGY: AZ elnyo­mott népek összefogásának szorgalmazói. In: Magyarország törté­nete 1848-1890. Főszerk: KOVÁCS ENDRE. I, 508-513; Kossuth Du­nai Szövetség tervéről uo: 705-709; a nemzetiségek bevonásá­ról az ellenállásba, illetve a pánszláv egyesülésről mint a dua­lizmus alternatívájáról ld. BORSI-KÁLMÁN BÉLA, HEISZLER VILMOS, KISS GY. CSABA és RESS IMRE tanulmányait In: Forradalom után... i. m. 423.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom