Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - MIKÓ ÁRPÁD: Imago historiae

49 BALOGH 1940, 457-458. 50 Uo.458. 51 BALOGH JOLÁN: Adatok Milano és Magyarország kulturális kapcso­latainak történetéhez. Budapest 1928, 8-9/24; BALOGH 1940, 442, 473 (6. sz.) 52 BALOGH 1940, 442; BALOGH i. m. (20. j.) 1985, 258. 53 DIVALD KORNÉL: Budapest művészete a török hódoltság előtt. Buda­pest [1903], 128,144-146; HEKLER ANTAL: A magyar művészet tör­ténete. Budapest [1934], 108; HORVÁTH, ENRICO: II Rinascimento in Ungheria. Roma 1939 (Biblioteca dell'Accademia d'Ungheria di Roma, 20-24) 78. 54 BALOGH 1966,1,141, II, 320-321. kép. 55 Analecta Nova i. m. (37.j.) 48. 56 BONFINI 4, 7, 92-103. 57 BALOGH 1966,139. 58 Ld. VÉGH ANDRÁS: Szobortalapzatok a budai várpalotában (VII-9.) In: Budapest 1994, 339-340. 59 JOACHIMUS VADIANUS: Epitome Trium Terrae Partium, Asiae, Africae et Europae... Compendiarum locorum descriptionem continens... Tigurii 1534, 66. (RMK III 380; OSzK Ant. 1731) - BALOGH 1966 a műnek csak 1548-as kiadását idézi. 60 CASPAR URSINUS VELIUS: De hello Pannonico Libri Decern. Studio et opera Adami Francisci Kollari. Vindobonae 1762,16,103. 61 MIKÓ 1991,153. 62 Török történetírók, I. Ford. és jegyz. THÚRY JÓZSEF. Budapest 1893, 318. 63 Török történetírók i. m., I. 256. 64 Schepper, C. D. konstantinápolyi követ naplótöredéke 1533. évből. Adalékok Szapolyai János király történetéhez. Kiad. KRETSCHMAYR HENRIK. I. közi. Történelmi Tár 1903, 38. 65 NAGY IVÁN: Gritti Alajost illető eredeti emlékiratok. Történelmi Tár III. Pest 1857, 17-18. 66 KÁLDY-NAGY GYULA: Szulejmán. Budapest 1974, 58. skk. 67 Petri Gyllii De topographia Constantinopoleos, et de illius antiqui­tatibus. In: Imperium orientale sive antiquitates Constantino­politanae in quatuor partes distributae duobus tomis. Ed. BANDURI, ANSELMUS. Parisiis 1751, 376. 68 DERNSCHWAM, HANS: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinap­ló. Közrad. TARDY LAJOS. Budapest 1984," 267. 69 Ld. 111-6. 70 BALOGH 1966,141-142. 71 VAYER, LAJOS: Antik istenek szobrai Mátyás király budai palotájá­ban. In: uő.: Témák, formák, ideák. Válogatott tanulmányok. Budapest 1988,103-110. 72 BALOGH 1966,141-142 73 BALOGH 1966, 140-141. /4 Talán Ipolyi Arnold volt az utolsó, aki hallott róla. A közép­kori magyar szobrászatról írott előadásában említ a források között egy bizonyos „Mózes zsidó"-t, akit nem sikerült még azonosítani. Lehetséges, hogy Ipolyi Joszéf háKohén alakjával keverte össze. 75 YERUSHALMI, YOSEF HAYIM: Záchor. Zsidó történelem és zsidó emlé­kezet. Ford. TATÁR GYÖRGY. Budapest 2000, 34, 71-72. /6 KOHN SÁMUEL: Héber kútforrások és adatok Magyarország történe­téhez. Budapest 1881, 94. 7 „Solimanus forte si meravigliö della pazzia del'Re, che non cosi poca gente havesse aspettato un'campo di dugento mila perso­ne, andö avanti alla volta di Buda, et la Rocca si rese salve le persone, et la robba privata, et reservö la fede, Solimanno fece levar' due statue di bronzo qual' giá fece far' da eccelenti Ma­estri il Re Matthia, et condotte f Constantinopoli per Tropheo della vittoria, le fece piantar' con bello ornamento di marmo sopra la piazza, la giornata fű nel' M.CCCCC.XXVI. alii XXVIIII. di agosto..." Commentario de le cose de' Turchi, di Paolo Iovio, vescovo di Nocera, a Carlo Quinto Imperadore Augusto. Roma [1531,] k v (OSzK Ant. 2877, App. H. 234) - A mű 1541-es velencei (?) kiadása ugyanezzel a szöveggel jelent meg (OSzK, Ant. 1746[2]). 78 SULICÁ SZILÁRD: Adalékok Jovius „Historiarum sui temporis" ma­gyar vonatkozásainak forrásaihoz. Budapest 1907, 144-145. 79 Ld. BNH Cat. J 261-266. 80 Turcicarum rerum commentarius Pauli Jovii Episcopi Nucerii ad Carolum V. Imperatorem Augustum, ex Italico iatinus f actus. In: Pauli Jovii Novocomensis episcopi Nucerini Historiarum sui temporis. Tomi secundi pars altera.[Basileae MDLX,] 718-719. „Solymanis stultitiam regis vehementer admiratus est qui ducentis hominum milibus cumtam parvo exercitu obvius factus esset, mox Budám profectus, urbis arcem his conditio­nibus se dedentem, ut et homines et res privatae incolumes servarentur, benigne accepit, ac firmiter conventionibus stetit. Duas deinde statuas aereas per probatissimos olim arftifices Matthiae regis iussu fabrefactas Constantinopolim duci, ac su­per bases e marmore, pulcherrimo ornatu constructas, veluti victoriae trophaeum in foro erigi curavit..." 81 Pauli Jovii Episcopi Nucerini Historiarum sui temporis, Tomus secundus. Florentiae MDLII, 15, 100. 82 A forrásokat idézi BALOGH 1966, 140-141; az egyes szerzőkre ld. BARTONIEK 1975,153-157, 252-256, 339-388, 389-403. 83 BARTONIEK 1975, 480^99. Bethlen Farkas művének magyar for­dítása most jelenik meg: BETHLEN FARKAS: Erdély története, I. A mohácsi csatától a váradi békekötésig (1526-1538) I—II. könyv. Ford. BODOR ANDRÁS, jegyz. PÁLFFY GÉZA. Budapest 2000. (A szobrokról: 38-39.) 84 BEL, MATHIAS: Notitia Hungáriáé Novae, historico geographica ... III. Viennae 1737,262. 85 BELNAY, GEORGIUS: História literarum bonarumque artium in Hungária e probatissimis scriptoribus... deducta. Viennae-Posonii­Cassoviae-Pestini [1799], 98-99. 86 JÁSZAY 1846, 17. 87 A szobrok körül a 19. század közepére kialakult káoszt egyéb­ként Ipolyi Arnoldnak a magyar középkori szobrászatról szó­ló írása tükrözi a legjobban: IPOLYI ARNOLD: Magyarország közép­kori szobrászata emlékei. In: Ipolyi Arnold magyar műtörténel­mi tanulmányai. Budapest 1873, (Ipolyi Arnold kisebb mun­kái, 1.) 196-198. (Az előadás szövegének új kiadása: IPOLYI AR­NOLD: Tanulmányok a középkori magyar művészetről. Szerk. VERŐ MÁRIA. Budapest 1997, 124-125. [Lővei Pál jegyzeteivel])

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom