Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - I. Ereklyekultusz

telete a legnagyobb és legrégibb Mária-templomban, a Santa Maria Maggiore-bazilikában (KRAUTHEIMER 1987, 104). Maga az ereklye öt különböző hosszúságú és szélességű lécdarab, keleti jávorfából, ezüsttartóban. Scitovszky János hercegprímás (1849-1866) IX. Pius pápától 1854-ben kapott a jászolereklyéből egy darabkát. Neogótikus, úrmutató alakú tartót készíttetett hozzá Bécsben 1861-ben, és a székesegyháznak ajándékozta. Cs.P. LEPOLD ANTAL: AZ esztergomi főszékesegyházi kincstár katalógusa. Budapest 1942, 247. sz; GLNTHON 1948, 259. I—11. 1-12. Ereklyetartó Szent Adalbert ereklyéjével Bécs, Anders-cég, 1870 Aranyozott ezüst, üveg; domborított, vésett, öntött; magassága 63,5 cm, szélessége 21 cm, talpátmérője 21 cm Zalka János püspök készíttette a székesegyház számára 1870-ben Győr, Székesegyházi Kincstár, ltsz.: Gy. 96.17 Talpa hatkaréjos, oldalán áttört, gótikus díszítést utánzó, négyzet alakú keretben négyszirmú, stilizált virágok. A talp tetején domborított kerek lemezek, gyöngysoros keretben, belül háromszirmú virágok koszorúja. Közepükön hat domborított hólyag, vésett feliratokkal: az első közepén: ,Joan. Zalka / Ep. laur. / 1870"; a második, harmadik és negyedik közepe üres, a karéjok peremén fut 1-12.