Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - I. Ereklyekultusz
a felirat: „Reliquias S. Adalberti ex Ecclesia / S. Bartholomei in Insula Romana / túlit Joan. Zalka Ep. Jaur. 1870.; az ötödik közepén: Adalberto / E. M."; az utolsó középen Zalka püspök címere: ágaskodó oroszlán karddal, a pajzs felett püspöki kalap. A talp szűkülő nyakán rombusz alakú, keretezett mezőkben domborított indás minta. A két szárgyűrű mélyített, de nem áttört gótikus ablaksorral van díszítve. Lapos nódusza két oldalán háromkaréjos virágutánzat, köztük kerek, gombszerű küllők. Az ereklyeszekrény szögletes, hatélű gúla alakú tagon nyugszik, amelyet felül kihajló pártakoszorú keretez. E felett öntött levélsor, majd bástyadísz halad körbe, melyeken háromhárom öntött levél látszik. A magas, hengeres üvegszekrényt felül és alul liliomos pártakoszorú zárja le. Az üveg belsejében arany karmos foglalatban szálkásan tört karcsont-darab (kb. 11 cm magas) az ereklye, rajta Zalka püspök gyűrűje csillog, amelyen körülbelül harminc darab apró gyémánt keretezi a középső, nagy ametisztkövet. A csontdarab két oldalán két piros zsinór függ. Az üveg felett ismét díszes levélsor, majd magas levelekből alkotott pártakoszorú van felforrasztva. Fent kupolás boltozaton négy préselt rozetta ül. E felett neogótikus támpillérek, fiálék között Szent Adalbert öntött szobra áll. A szentet infulával, hosszú ruhában, köpenyben, baljában lándzsával, pálmaággal ábrázolták. Felette újabb fiálék, bordák, legfelül díszes rózsa. A szekrény két oldalán levélsor, kifelé ablaksorok, két-két magasabb és egy alacsonyabb fiáié. Aljukat levelekből alkotott rozetta zárja. Az egyik talpkaréj szélén, egy fiáién és a kúp alakú tartótagon beütött mesterjegy: az „Anders" bécsi cég neve és a Diana-jegy bécsi változata. Az ereklyetartó a múlt századi historizmus, illetve a millenniumi készülődés jegyében született tárgyak egyik reprezentatív példánya. A neogótikus úrmutatók formai jegyeit hordozza, és a magyar történelem kezdetének szentjeire emlékező darabok közé tartozik. A 19. század második felében a hiányzó szentek ereklyéit mindenhol pótolták, így a magyar szent királyok mellett természetesen Gellért és Adalbert maradványait is új, díszes ereklyetartókban szerezték meg a püspöki kincstárak részére. Ezt az ereklyetartót Zalka János győri püspök készíttette, s még értékes püspöki gyűrűjét is az ereklye köré helyeztette. A Győr környéki Szent Adalbert-kultusz képviselője volt a győrhegyi Szent Adalbert-prépostság, amely a székesegyházi káptalan részévé vált. H. K.J. BEDY 1936, 56. 1-13. Monstrancia a győri Szent László-herma képével Budapest, Link Fülöp István (1850 körül-1905[?l), 19. század vége Aranyozott ezüst, sodronyzománc, ronde-bosse zománc, gyöngyök, gyémántok, rubinok; magassága 88 cm, szélessége 30 cm Talpán alul felirat: „ fecit STEPHANUS LINK BUDAPESTINI" Dr. Nemes Antal, a Budavári Koronázó Főtemplom plébánosának ajándéka 1932-ben (Budapest, Iparművészeti Múzeum, Adattár: Ajándékozási szerződés 1932, Nr. 154) Budapest, Iparművészeti Múzeum, Ötvösosztály, ltsz.: 18.171 A talprész karéjos, nyolc sodronyzománcos cikkelyből áll, amelyeken öntött és aranyozott, négykaréjos lóhereidomok és ovális medalionok váltakoznak az evangélisták, illetve a magyarországi szentek - Szent István, Szent Erzsébet, Szent László és a glória nélkül ábrázolt Boldog Margit - portréival. Szent Lászlót a győri hermáról mintázta az ötvös. A nodust hat gótikus architektúrájú fülke fogja körül, bennük egy-egy férfiszent ronde-bosse zománcos alakja. A monstrancia felső része is gótikus architektúrát utánoz. A nóduszból felfelé szélesedő, gyöngyös-sodronyzománcos díszű, nyolcszögű kúpforma emelkedik ki, amely a rubinokkal és gyémántokkal díszített lunulát és az azt védő üveghengert tartja. Ennek két oldalán három, egymás feletti fülkesorban állnak az apostolok alakjai. Az üveghenger felett gazdag architektúrájú hatszögű fülke, benne Mária álló alakja, karján a kisded Jézussal. A fülke feletti gúla alakú „toronysisak" sodronyzománcos dísze piros-fehér-zöld tetőcserepeket utánoz. A sisak csúcsán kálvária-jelenet, a kereszt két oldalán - valószínűleg tévedésből - két férfiszent áll, attribútumaik alapján nem azonosíthatók, a monstrancián szereplő alakok többségével együtt. A tárgy alapformája a felkai gótikus monstranciára (Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum) vezethető vissza, ezt azonban Link Fülöp István sokféle más - magyaroshistorizáló - elemmel gazdagította. A talapzat Szent László-domborművét az ötvös a győri hermáról vette. Ebben a korban nem ritka megoldás ez: a herma mint Szent László képmása, s mint valamiféle tárgyidézet több historizáló ötvösműre is rákerült, így például Simor János pásztorbotjára (Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár), Ipolyi Arnold pluviálé-csatjára (egykor Nagyváradon), Zalka János kelyhére (Győr, Székesegyházi Kincstár). A Szent László-herma - eredetileg csupán a szent koponyaereklyéjének őrzője - ebben a korban már mint emblematikus tárgy önálló jelentést hordozott. B. É. PRÉKOPA ÁGNES: Európai zománcművessé g a középkortól a szecesszióig. Válogatás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből. Budapest 1991, 79. sz; Budapest 1992b, 380. sz; Wien 1996-1997, II, Kat.-Nr. 117.
