Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - XVI. Leletmentések a múlt labirintusából
Pereli gobelinje szó szerint a megszövött arcképek színét és visszáját mutatja: egy nő és egy férfi mellképe egymás mellett helyezkedik el úgy, hogy az egyik oldalon a nő szembe fordul velünk, a férfit viszont hátulról látjuk (színe?), a másik oldalon fordítva (visszája?). A gondosan megszőtt mellkép párja mindkét oldalon a színes gyapjúfonalak kócos zuhataga, az a „hátoldal", amelyet egyébként soha nem lát a néző. Most a kompozíciót a gobelin színe és visszája együtt adja. Bár Pereli kárpitjainak általában sajátossága a bujkáló, holdfényes irónia, az Amnéziában ritka élességgel fogalmazza meg a világ groteszk természetét. A cím maga is utal rá, hogy az ember könnyen elveszítheti emlékeit, csupán zűrzavaros foszlányokat őriz meg belőlük. A kétfelé tekintő, előre-hátra, múltba-jelenbe pillantó páros arckép a római mitológiából ismert Janusarc mai megfogalmazása. Pereli Zsuzsa munkája a VI. Fal- és Tértextil Biennaler a készült, amelynek alcíme ± gobelin volt. A mű minden elméleti fejtegetésnél meggyőzőbben fogalmazza meg pozitív és negatív kép ellentétét, feszültségét és egységét. K. M. FRANK JÁNOS: Eleven textil. Budapest 1980, 76-82; P. Szűcs JULIANNA: Anti-talmi. Népszabadság 1981. január 30; FITZ PÉTER: A magyar textil kalandjai (1968-1986). In: Budapest 1988c, 9-67; SCHENK LEA: Amnézia (Egy gobelin és egy kapcsolat) anatómiája. In: HANN 1990 XVI-25. Kronos (Emberevő, Kronos felfalja gyermekeit) 1982 Vilt Tibor (1905-1983) Gipsz, kóc, magassága 135 cm Vétel a művész fiától, Wilt Páltól 1986-ban Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Jelenkori Gyűjtemény, ltsz.: MM 86.409 A tapasztalat, mint Kronos fölfalja fiait. (Pilinszky János) Kronos a görög teremtésmítosz harmadik generációja, Uranos és Gé gyermekeinek, a titánoknak legifjabbika. O győzi le apját, Uranost, és fölötte diadalmaskodik majd legkisebb gyermeke, Zeus. Pedig Apollodóros Mitológiája szerint Kronos ügyelt szülei jóslatára, „hogy önnön gyermeke fogja majdan megfosztani hatalmától, születő sarjait szép sorjában lenyelte". A római mitológiában Kronost Saturnus néven ismerik, és a könyörtelen idő jelképének tekintik. Saturnus legismertebb újkori ábrázolása Goya nevéhez kötődik. A már évek óta hallását vesztett mester utolsó spanyolországi otthona, ahogy a szomszédok nevezték, a „Süket villája" szobáit 1821-1823 között iszonytató, fantasztikus képekkel fesXVI-25. tette tele. Az első a gyermekét felfaló Saturnus (147 * 132 cm) volt, amely a többi művel együtt a falról lefejtve és vászonra áttéve ma Madridban, a Pradóban látható. Itt találkozott vele Vilt Tibor is, hetvenedik életévén túl, az 1970-es évek vége felé. Ha madridi élményeiről kérdezték, mindig Velázquezről beszélt elbűvölő és megható lelkesedéssel. Goyáról hallgatott. Hogy mégis milyen mélyen foglalkoztatták Goya víziói, arról utolsó életnagyságú szobra, a Kronos tanúskodik. Vilt is viaskodott az idővel, a történetivel és a személyessel egyaránt. Vilt Tibor Kronosa Goyáéval ellentétben nem habzsoló, vérszomjas szörnyeteg. Olyan, mint egy kiszikkadt fatörzs, göcsörtös ágakra emlékeztető végtagokkal. Teste, feje hátrafeszül. Keservesen kitátott szájából szinte halljuk a fájdalmas kiáltás kitörését. Gyermekének - ifjúkori önmagának? - erőtől duzzadó testét görcsösen tartja maga előtt. Kínok között teljesedik be a végzet. Az idő felfal mindent, a múltat és jövendőt; élőt és élettelent, az idők végezetéig „gyermekeiben" önmagát. Ez, az anyagában is múlékony, gipszből, kócból megformált szobor egy sokat megélt, bölcs öregember utolsó önarcképe, személyes vallomása a nehezen elfogadható, ám megváltoztathatatlan törvényről. Cs. M. PILINSZKY JÁNOS: Kráter. Budapest 1976,169; APOLLODÓROS: Mitológia. Budapest 1977, 5-7; Mitológiai Enciklopédia, I. Budapest 1988, XVI-26. 707; MALRAUX, ANDRÉ: Satum. An Essay on Goya. London 1967; ORTEGA Y GASSET, JOSÉ: Goya. Budapest 1983; CASSOU-KOVÁCS 1972; KOVALOVSZKY 1998, 62, 89,' 100.
