Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - XV. Antihistorizmus: a múlt kiszabadulása a történelem fogságából
XV-lO. tek iránt megnövekedett érdeklődés, a távoli rokonságkeresés is motiválta a Zsolnay-gyári dísztál megszületését, így például a beregszászi kónikus ezüstlemez mintázata is hasonló, kiterített állapotban, de a palmettás, indás összefonódó mustra leginkább a honfoglalás kori sírokban talált domborműves (aranyozott) ezüst tarsolylemezekről vált ismertté. Megjegyzendő, hogy csak a bezdédi sírmező feltárása tette nyilvánvalóvá e lemezek rendeltetését. Korábban a szolyvai leletet ismertető Lehoczky Tivadar állítására alapozva, mely szerint a homlok mellett találtatott ilyen palmettás, indás díszű lemez, a Galgócon és Tarcalon lelt lemezeket is általánosan a föveg díszének, védőjének vélték. Nagy Géza a honfoglaló magyarok viseletének részeként ír a karimátlan, csúcsos süveg elején „részint díszítésül, részint a kardvágás ellen védelemül" alkalmazott ezüstlemezekről (Pallas 1896, 191). Cs. É. JÓSA ANDRÁS: A bezdédi honfoglalás kori temető. AÉ Ú. F. 16 (1896) 398; Magyar viselet. In: Pallas nagy lexikona, XII. Budapest 1896, 191. XV-11. „Magyarok bejövetele"' - festett kerámialap 1895-1896 Zsolnay-gyár, Pécs Keménycserép, eozinmázakkal (alapmáz felett redukált fémlüszterekkel), kézzel festett; magassága 15,2 cm, szélessége 22,2 cm, vastagsága 0,3 cm; törött, ragasztott Jelezve a hátoldalon vörös eozinmázban világosabb sárgás színnel: kettős körben öt torony, „ZSOLNAY PÉCS." felirattal (átmérője 3,7 cm) Zsolnay családi tulajdonból Magántulajdon Zsolnay Vilmos különleges újdonságot képviselő, színjátszó lüszter mázaival festették meg a vékony kerámialapot. Az 1880-as évektől formálódó nemzeti díszítőművészet jellegzetes motívumaiból komponált keretezés előképeit a Képes Krónikában találhatjuk meg. A képi ábrázolást Thuróczy János krónikájának egyik illusztrációjával azonosíthatjuk. Az 1488 márciusában, Brünnben megjelent Cronica Hungarorum (IV-3) ezzel, az l v lapon egész oldalt elfoglaló fametszetes ábrával kezdődik, amely természetesen nem szerepel az 1488 júniusában, Augsburgban megjelentetett második kiadásban (IV-A.). Ott a felirat szerint a tatárok bejöveteleként, Rogeriusnak a tatárjárásról szóló Siralmas éneke előtt találhatjuk meg a brünni mester müve nyomán készült képet. A hét zászlóvivő, lovas vezéralak (köztük egy nyolcadik arc), előttük a hátrakötött kezű foglyok sora, a háziállatokkal együtt terelt, gyalogos gyermekek és asszonyok mindkét ábrázoláson szerepelnek. XV-11. Sajnálatos módon a Zsolnay-gyár metszetmásolatainak keletkezési körülményeire csupán következtethetünk. A gyárban elkészült formákra festett díszítmények fekete-fehér kontúrrajzát tartalmazó dekorkönyvek tanúsága szerint a Magyarok Krónikájának összesen három fametszetes illusztrációját reprodukálták. A IV. könyvben, a 2529. szám alatt berajzolt honfoglalási jelenet mellett a 2057. számú rajz a hunok által „királlyá emelt" Attilát ábrázolja; a 2444. számú rajz pedig Szent László lovas képével azonos. Cs. É. RÓZSA 1998,15,105-106. kép
