Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XV. Antihistorizmus: a múlt kiszabadulása a történelem fogságából

XV-3. Watteau 1717-ben készült híres festménye lett, az Indulás Cytheré szigetére, mely a következő század, sőt századok képalkotó fantáziáját is megtermékenyítette. Krinolinos-parókás hölgyek, selyemkabátos, selyemharisnyás, lakkcipős urak kastélyparkok, lugasok szegletein sétával, tánccal, muzsikával, heverészéssel múlatják az időt. A szerelem antik istennőjének szülőhelye, Kythéra a 1819. századi modern ember számára a pásztorórák időtlen birodalma lett, jelképértékű vágyvilág. Szinyei játékos, üde kis képe is a csodált és irigyelt gáláns életforma reminiszcenciája, színes foltokban, vázlatosan rögzítve. Dús lombú fákkal és kerti szobrokkal körülzárt teraszon, rokokó viseletbe öltözött, parókás társaság látható. Két ifjú hölgy mustrálgat egy hozzájuk lépő férfit, aki üdvözlés gyanánt térdét és hátát szertartásosan megfeszítve, derekát meghajlítva térdig leengedi kifelé fordított kalapját. A mozdulat, a gáláns viselkedés kvintesszenciája, rokokó minták alapján széles körben elterjedt képi toposszá lett. Az emberi test civilizálhatóságának, a lélekkel való finom összjátékának eredményeképpen ez a konvencionális gesztus magán hordozza az üdvözlés, az alázat, a csodálat, a várakozás és az odaígérkezés előkelő körökben egyszer s mindenkorra összeérlelt jelentésárnyalatait. Bécsi évei során Szinyei visszatért még ehhez a gáláns jelenethez, s megfestette azt nagy méretben, hűvösebb eleganciával kidolgozott, színpadszerű formában is, véglegesen 1894-ben. K. E. SZINYEI 1990, 74; KIRÁLY 1991, 140. XV-4. Kentaurok rohama 1873 Szinyei Merse Pál (1845-1920) Olaj, vászon, 23 * 48 cm Jelezve jobbra lent: „Szinyei 1873" Szerzés a Wolfner-gyűjteményből, azelőtt K. Lippich Elek tulajdona Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.: 56.163 T 1872 nyarától a következő év nyaráig Szinyei Merse Pál élete legtermékenyebb esztendejét élte át Münchenben, immár független művészként. A Majálison dolgozott ekkor, s közben megismerkedett az előző évben Bázel-