Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XIII. Állami történeti reprezentáció - BELLÁK GÁBOR: Benczúr Gyula és a budavári palota Hunyadi-terme (1902-1919)

2. A budai királyi vár Hunyadi-terme 1907-ben Vasárnapi Újság 64 (1907) 26. képeket. A képek formátumából ítélve az valószínűsíthető, hogy Benczúr az ablakközök keskeny, másfél méteres falaira eredetileg nem tervezett képeket. Hauszmann Alajos 1903-as beszámolójában azonban már nyolc képről ír, így bizonyos, hogy a nyolcképes változat terve 1902 és 1903 között alakult ki. A sorozat később a Mátyás művészei körében és a Mátyás királlyá választása a Duna jegén című vázlatokkal egészült ki. A Benczúr által tervezett sorozat végül is nem készült el. A nyolcrészes ciklusnak csupán két darabját fejezte be teljes méretben (203 * 435 cm), és ezeket valóban el is helyezték a Hunyadi-teremben. A két mű, a Mátyás fogadja a pápa követeit (1915) és a Diadalmas Mátyás (Mátyás bevonulása Budára, 1919) egy 1939-es családi feljegyzés szerint „a falba eresztve" voltak ott láthatók. Ez utóbbi kép ismeretlen úton és céllal 1944-ben a római magyar követségre került (TELEPY 1959 szerint viszont az itteni olasz követségre). A vázlatok viszont mind a nyolc képhez elkészültek, s bár fényképről valamennyi ismert, közülük csupán három darab lelhető fel: a Mátyás művészei körében, a Mátyás fogadja a pápa követeit és a Mátyás és Holubár című darabok, mindhárom a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében. A Mátyás az igazságos egykor a Fővárosi Képtár gyűjteményében volt, jelenleg háborús veszteségként tartjuk nyilván. A Mátyás és Beatrix esküvője, valamint a Mátyás tudósai körében jelenleg ismeretlen magángyűjteményekben lappanganak. A Mátyás királlyá választása a Duna jegén című vázlatról évtizedek óta nincsenek adataink, csak remélhetjük, hogy ez is megvan valahol. A Diadalmas Mátyás vázlata 1939 januárjában az ErnstMúzeum aukcióján szerepelt, s a Miniszterelnökség vette meg. Az ő tulajdonukként szerepelt az Országos Szépművészeti Múzeum 1944-es Benczúr-kiállításán (11. sz), s mint ilyen semmisült meg Budapest ostromakor. Benczúr, mint minden történeti munkájánál, a Mátyás-terem esetében is komoly történeti előtanulmányokat folytatott. A könyvtáráról készült mintegy ötszáz tételes jegyzékből (MNG Adattár 6060/1954) kiderül, hogy a korszak Mátyásra vonatkozó fontosabb történeti publikációi és forráskiadványai Benczúr könyvtárában is megvoltak: Csánki Dezső, Teleki József, az 1870-es évek óta személyesen is ismert Fraknói Vilmos monográfiái, Galeotto Marzio munkája, a Márki Sándor által szerkesztett Mátyás király emlékkönyv, népiskolai tankönyvek, sőt egy különleges kiadvány is, amely épp egy 1902ben rendezett Hunyadi-kori lovasjátékról szóló füzet volt. A Mátyás-terem tematikai koncepciójában nem ne-