Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XII. Allegorikus történelemképek a 19. században

XII-11. Szent István a keresztény vallást hirdeti. Szent István apostoli királlyá koronázása ­a budavári királyi palota Szent István­terméhez készített majolikaképek kartonjai 1900 Roskovics Ignác (1854-1915) Olaj, vászon, mindkettő 122 * 160,5 cm Jelezve jobbra lent: „Roskovics" A Szépművészeti Múzeum átvétele a Nemzeti Múzeumtól 1951­ben Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.: 51.78; 51.79 A budavári palota Hauszmann Alajos által kivitelezett bővítése során középnagyságú helyiségeket is építettek, mint a tervező megjegyzi, „történeti alapon, minők a Szent István, a Hunyadi Mátyás és a Habsburgok ter­me". A Szent István-terem kialakítására Bánffy Dezső miniszterelnök tett javaslatot Ferenc lózsefnek 1897-ben, eldöntve azt is, hogy romanizáló stílusban alakítja ki azt Hauszmann és munkatársa, Györgyi Géza építész. A ter­met, mely voltaképpen csak nagyobbacska szoba volt a maga 12 méterével, körben Thék Endre műasztalos ál­tal készített faburkolat díszítette, melybe Hauszmann az Árpád-házi uralkodók és szentek egész alakos képeit építette be. Ezek terveit Roskovics Ignác festette meg olajfestmények formájában, majd ezek alapján kivitelez­ték azokat a Zsolnay-gyárban. A terem 1900-ra elkészült, s az uralkodó kérésére az egészet felállították és bemutatták a párizsi világkiállí­táson. Roskovics terveit láthatta a pesti közönség is a Műcsarnokban, ahol elnyerte az állami kis aranyérmet. Az érem odaítélésénél feltehetően szerepet játszott Roskovics tudós elmélyülése az ábrázolt kor régiségei­ben, mely olyannyira sikerült a művésznek, hogy - mint Henszlmann írja - „a király képek forrásműül szolgál­hatnak a jövőben az Árpád-ház művészetére". Az épí­tész fontosnak tartotta, hogy a dekoratív részleteknél a román stílusú műemlékekből ellesett formákat népmű­vészeti elemekkel is kiegészítsék, „mert nem a szigorú és megmerevedett román alakokat választottuk, hanem helyt engedtünk itt is a magyar ornamentikának, miál­tal a magyaros jelleg kifejezésre jutott" (HAUSZMANN 1900). A királyképek között két, három osztatú szupraport­kép is szerepelt, mindkettő Szent István életéből vett egy­egy jelenetet ábrázol. Az egyiken a kereszténységet hir­dető uralkodót látni, eltökélt alakja szembe fordul a né­XII-ll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom