Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XII. Allegorikus történelemképek a 19. században

XII-11. Szent István a keresztény vallást hirdeti. Szent István apostoli királlyá koronázása a budavári királyi palota Szent Istvánterméhez készített majolikaképek kartonjai 1900 Roskovics Ignác (1854-1915) Olaj, vászon, mindkettő 122 * 160,5 cm Jelezve jobbra lent: „Roskovics" A Szépművészeti Múzeum átvétele a Nemzeti Múzeumtól 1951ben Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.: 51.78; 51.79 A budavári palota Hauszmann Alajos által kivitelezett bővítése során középnagyságú helyiségeket is építettek, mint a tervező megjegyzi, „történeti alapon, minők a Szent István, a Hunyadi Mátyás és a Habsburgok terme". A Szent István-terem kialakítására Bánffy Dezső miniszterelnök tett javaslatot Ferenc lózsefnek 1897-ben, eldöntve azt is, hogy romanizáló stílusban alakítja ki azt Hauszmann és munkatársa, Györgyi Géza építész. A termet, mely voltaképpen csak nagyobbacska szoba volt a maga 12 méterével, körben Thék Endre műasztalos által készített faburkolat díszítette, melybe Hauszmann az Árpád-házi uralkodók és szentek egész alakos képeit építette be. Ezek terveit Roskovics Ignác festette meg olajfestmények formájában, majd ezek alapján kivitelezték azokat a Zsolnay-gyárban. A terem 1900-ra elkészült, s az uralkodó kérésére az egészet felállították és bemutatták a párizsi világkiállításon. Roskovics terveit láthatta a pesti közönség is a Műcsarnokban, ahol elnyerte az állami kis aranyérmet. Az érem odaítélésénél feltehetően szerepet játszott Roskovics tudós elmélyülése az ábrázolt kor régiségeiben, mely olyannyira sikerült a művésznek, hogy - mint Henszlmann írja - „a király képek forrásműül szolgálhatnak a jövőben az Árpád-ház művészetére". Az építész fontosnak tartotta, hogy a dekoratív részleteknél a román stílusú műemlékekből ellesett formákat népművészeti elemekkel is kiegészítsék, „mert nem a szigorú és megmerevedett román alakokat választottuk, hanem helyt engedtünk itt is a magyar ornamentikának, miáltal a magyaros jelleg kifejezésre jutott" (HAUSZMANN 1900). A királyképek között két, három osztatú szupraportkép is szerepelt, mindkettő Szent István életéből vett egyegy jelenetet ábrázol. Az egyiken a kereszténységet hirdető uralkodót látni, eltökélt alakja szembe fordul a néXII-ll.