Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - XII. Allegorikus történelemképek a 19. században
XII-10. Díszpajzs a magyar millennium emlékére 1896 Lorántfi Antal (1856-1927) tervei alapján kivitelezte Wisinger Mór Készült Herpka Károly galvanoplasztikái műhelyében Részben ezüstözött és aranyozott vörösréz lemez vörös bársonnyal bevont fa keretben; feltehetően galvanoplasztikái másolat, átmérője 66 cm (kerettel: 86 cm) Felirata a középső jelenet körül: „Magyarország ezredéves fennállásának emlékére 1896". A peremen körben az ötven vármegye címere, feliratuk: „Pest.Pilis-Solt, Bács-Bodrog, Esztergom, Bars, Zólyom, Liptó, Turóc, Árva, Trencsén, Nyitra, Mosony, Sopron, Komárom, Veszprém, Fejér, Tolna, Szepes, Sáros, Abaúj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Jász-N-Kun-Szolnok, Zemplén, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szatmár, Szabolcs, Hajdú, Békés, Csanád, Arad, Torontál, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, Szeben, AlsóFejér, Torda-Aranyos, Kolozs, Szolnok-Doboka, Maros-Torda, Nagy-Küküllő, Fogaras, Udvarhely, Csik, Záhráb, Várasd, Pozsega, Verőce, Szerem". A középső, kör alakú jelenet bal alsó részén: „Wisinger Mór / műötvös / Budapest / Patent." A körfelirat évszámának két oldalán egy-egy pecsét alakú bélyeg: „Szabadalom 11047 sz.", illetve: „Gesetzlich Geschütz 14876". Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, ltsz.: 291 Wisinger Mór az Iparművészeti Iskola tanárai által készített díszművek számára szállított terveket. így az ő rajzai nyomán készítette el Nádler Róbert a kolozsvári egyetem jelvényeit, az Iskola másik tanára, Lorántfi Antal számára pedig a díszpajzs terveit. A kerek pajzs közepén Árpád pajzsra emelésének jelenete körül tíz szív alakú kartusban a magyar történelem egyes kiemelt epizódjai láthatók az óramutató járásának megfelelően, Vajk megkeresztelésétől Ferenc József koronázásáig. Az egyes jelenetek közismert történeti festmények kompozícióinak átdolgozásai. Benczúr Gyula festményéről ismert Vajk megkeresztelésének jelenete a Nemzeti Múzeum dísze volt ekkor. II. Endre átadja az egybegyűlt magyarorXII-10. (részlet) szági rendeknek az Aranybullát (1222) című kompozíció forrása Johann Nepomuk Geiger közismert litográfiája. Könyves Kálmán fellép a boszorkányégetés ellen jelenetét Lötz Károlynak a Magyar Tudományos Akadémia dísztermébe készített freskója alapján formázta meg Lorántfi, ugyanez a forrása a Hunyadi Mátyás tudósai körében kompozíciónak. Buda 1686. évi visszavételét a töröktől és a Vúam et sanguinem jelenetét az I. Ferenc koronázási esküjét ábrázoló kép követi. Ez utóbbit Lorántfi Sebastian Mansfeld (1751-1816) rézkarca nyomán készítette. A kartusok sorát Ferenc József magyar királlyá koronázásának jelenete zárja. A díszpajzs eredetijét a millenáris kiállításon a székesfőváros pavilonjában állították ki, Lorántfi Antal nagyméretű, ugyancsak történeti alakokkal dekorált asztaldíszével együtt. Utóbbi egy ezüstből öntött és domborított mű volt, „egy sor dekoratív alak közepette" a honalapító Árpádot és Ferenc Józsefet ábrázolta, mindkettőt lóháton. Ez a darab a díszpajzs egy példányával együtt a főváros múzeumába került. P. I. CSÍZIK GYULA: Fémmunkák. Az iparművészet 1896-ban. Millenniumi emlékkönyv. Jelenkori iparművészetünk az ezredéves orsz. kiállításon. Szerk. RÁTI I GYÖRGY. Budapest 1896, 212. Az 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás Budapesten. Budapest Székesfőváros pavillonjának külön katalógusa. Budapest 1896, 212. 1. t. (A kiállított tárgyak részletes ismertetésével! Ld. B. 606/21); N. N.: A főváros kiállítása. (Afőv. pavillon). Fővárosi Lapok 33 (1896/149) 1314; L. K: Lorántfy Antal. MM 2 (1927) 235-236; CENNERNÉ WILHELMB GIZELLA: Magyarország történetének képeskönyve I. 8961849. Budapest 1962, 249; RÓZSA 1965, 280,141. sz.
