Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XII. Allegorikus történelemképek a 19. században

Székely Bertalan falképtervei a kecskeméti városházához XII-7. Vérszerződés 1896 Székely Bertalan (1835-1910) Karton, tempera, fedőfehér, 460 * 750 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.: 1915-172 XII-7. XII-8. Ferenc József koronázása 1867-ben 1896 Székely Bertalan (1835-1910) Papír, akvarell, ceruza, 218 * 372 mm Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, ltsz.: 18. 337 XII-9. Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc 1896 Székely Bertalan (1835-1910) Lemezpapír, tempera, 50 * 46 cm Szada, Székely Bertalan Emlékház Eötvös Loránd kultuszminiszter 1894 augusztusában kelt körlevele nyomán Kecskemét város közgyűlése úgy dönt, hogy a millennium évének méltó megünneplésé­re az újonnan épült, Lechner Ödön és Pártos Gyula ál­tal tervezett városháza tanácstermébe történeti tárgyú képzőművészeti alkotásokat készíttet. A következő év tavaszán a helyi millenniumi bizottság ezek közelebbi tárgyát is meghatározza: eszerint két nagy méretű pan­nót (Pusztaszeri gyűlés, 1867. évi koronázás) négy ki­sebb méretű históriai jelenet kísérne (Szent Istvánnak a pápai követek átnyújtják a királyság jelvényeit, Nagy Lajosnak a krakkói püspök és lengyel kancellár vezeté­se alatti küldöttség a lengyel koronát felajánlja, Mátyás király megválasztatása után bevonul Budára, Az 1848­iki országgyűlés küldöttségének V. Ferdinánd király a márciusi törvények szentesítését megígéri). Székely Ber­talan, megbízását követően, egy 1895. április 22-én kelt levelében fejti ki a tervezett ciklusra vonatkozó nézeteit (MNG 1915-1144-2348, 10. Vázlatkönyv, foil. 84-87). A pusztaszeri országgyűlés helyett - mely „nem bírván semmi alakilag markáns jelleggel" (éppen olyan, mint más akkori gyűlés) - a vérszerződés ábrázolását java­solja, mivel az „szembeötlőbben jellemző és ünnepélye­sebb lévén, inkább leend egyenértékű a vele szembe levő koronázás ábrázolásával". Véleménye szerint a további négy sokalakos jelenet a rendelkezésre álló kisebb falfe­lületeken nem érvényesülne, ezért helyettük a nemzeti múlt kiemelkedő személyiségeinek négyszer hármas csoportba rendezett egészalakos ábrázolását javasolja. A formai korlátokon túl tartalmi szempontból is előnyö­sebbnek véli ezt a megoldást: „A hat javasolt történeti jelenet hat zökkenést mutat - akár mily jól lennének ezek választva -, ezen zökkenések megmaradnának, és csak hatféle benyomást képviselnének, mi szegényes egy nemzet történetéhez viszonyítva, ellenben a jelen soro­zat 14 féle benyomást sugalmaz, s ez mindenesetre gaz­dagabb". Miután a kecskemétiek elfogadják a festő előterjesz­tett programját és a falképek levélhez mellékelt vázlata­it (MNG Adattár 14150/1961/1-2), Székely alapos rész­lettanulmányokat végez a történeti ábrázolásokhoz. A Vérszerződés alakjainak honfoglaláskori viseleteit többek között indiai, bizánci, perzsa és kínai ornamensek, ki­egészítők és viseletek alapján rekonstruálja (MNG 1915­1506, 19. vázlatkönyv). Ebben segítségére van az ekkor már hosszabb ideje Oroszországben élő Zichy Mihály is, aki Székely kérésére 1896 elején több levelében beszá­mol saját ázsiai viselettörténeti kutatásairól. A vezérek

Next

/
Oldalképek
Tartalom