Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XII. Allegorikus történelemképek a 19. században

Székely Bertalan falképtervei a kecskeméti városházához XII-7. Vérszerződés 1896 Székely Bertalan (1835-1910) Karton, tempera, fedőfehér, 460 * 750 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.: 1915-172 XII-7. XII-8. Ferenc József koronázása 1867-ben 1896 Székely Bertalan (1835-1910) Papír, akvarell, ceruza, 218 * 372 mm Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, ltsz.: 18. 337 XII-9. Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc 1896 Székely Bertalan (1835-1910) Lemezpapír, tempera, 50 * 46 cm Szada, Székely Bertalan Emlékház Eötvös Loránd kultuszminiszter 1894 augusztusában kelt körlevele nyomán Kecskemét város közgyűlése úgy dönt, hogy a millennium évének méltó megünneplésére az újonnan épült, Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett városháza tanácstermébe történeti tárgyú képzőművészeti alkotásokat készíttet. A következő év tavaszán a helyi millenniumi bizottság ezek közelebbi tárgyát is meghatározza: eszerint két nagy méretű pannót (Pusztaszeri gyűlés, 1867. évi koronázás) négy kisebb méretű históriai jelenet kísérne (Szent Istvánnak a pápai követek átnyújtják a királyság jelvényeit, Nagy Lajosnak a krakkói püspök és lengyel kancellár vezetése alatti küldöttség a lengyel koronát felajánlja, Mátyás király megválasztatása után bevonul Budára, Az 1848iki országgyűlés küldöttségének V. Ferdinánd király a márciusi törvények szentesítését megígéri). Székely Bertalan, megbízását követően, egy 1895. április 22-én kelt levelében fejti ki a tervezett ciklusra vonatkozó nézeteit (MNG 1915-1144-2348, 10. Vázlatkönyv, foil. 84-87). A pusztaszeri országgyűlés helyett - mely „nem bírván semmi alakilag markáns jelleggel" (éppen olyan, mint más akkori gyűlés) - a vérszerződés ábrázolását javasolja, mivel az „szembeötlőbben jellemző és ünnepélyesebb lévén, inkább leend egyenértékű a vele szembe levő koronázás ábrázolásával". Véleménye szerint a további négy sokalakos jelenet a rendelkezésre álló kisebb falfelületeken nem érvényesülne, ezért helyettük a nemzeti múlt kiemelkedő személyiségeinek négyszer hármas csoportba rendezett egészalakos ábrázolását javasolja. A formai korlátokon túl tartalmi szempontból is előnyösebbnek véli ezt a megoldást: „A hat javasolt történeti jelenet hat zökkenést mutat - akár mily jól lennének ezek választva -, ezen zökkenések megmaradnának, és csak hatféle benyomást képviselnének, mi szegényes egy nemzet történetéhez viszonyítva, ellenben a jelen sorozat 14 féle benyomást sugalmaz, s ez mindenesetre gazdagabb". Miután a kecskemétiek elfogadják a festő előterjesztett programját és a falképek levélhez mellékelt vázlatait (MNG Adattár 14150/1961/1-2), Székely alapos részlettanulmányokat végez a történeti ábrázolásokhoz. A Vérszerződés alakjainak honfoglaláskori viseleteit többek között indiai, bizánci, perzsa és kínai ornamensek, kiegészítők és viseletek alapján rekonstruálja (MNG 19151506, 19. vázlatkönyv). Ebben segítségére van az ekkor már hosszabb ideje Oroszországben élő Zichy Mihály is, aki Székely kérésére 1896 elején több levelében beszámol saját ázsiai viselettörténeti kutatásairól. A vezérek