Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században

X-12. rás" elrettentő példáját említi Vizkelety művét (SZÉKELY 1962,150). A Bolyki-bástyán Dobó István várkapitány lovas alakja a küzdők csoportja mögött tűnik fel, előtte Bornemisza Gergely ragadja el egy török dervistől zászlóját. A várfokon kiemelt szerepet kap az elesett férje kardját elszántan emelő egri nő, aki a hagyomány szerint azonos Dobó Katicával, és mellette az ellenségre forró vizet zúdító Homonnainé. Balra anya és lánya kövekkel támad a törökökre, mögöttük törökfejes koporsó magasodik, rajta a várkapitány utolsó buzdító beszédének jelszava: „Élni vagy halni". Az utóbbi motívumot Horváth Mihály említi a Magyarország történetében, de még közelebb áll a képhez Jókai A magyar nemzet történetében szereplő leírása: eszerint Dobó a Bolyki-bástyán „egy vaskoporsót helyeztetett el, kétfelől melléje tűzött lándzsával, miknek egyikén a magyar, másikon a török jelvény lobogott. Érthető jelkép! Vagy a vívóknak vagy a védőnek meg kell halni e helyen!" (HORVÁTH M. 1842-1846, III, 79; JÓKAI 1854). A Napkelet újabb históriai tárgyú műlapjának sikerét bizonyítja, hogy a kőrajz műegyleti kiállítását követően az Eger és Vidékebeli Nők Egylete gyűjtést indít arra, hogy Vizkeleti kompozícióját olajképként kivitelezze és a Magyar Nemzeti Múzeum számára felajánlja. R. E. VAHOT IMRE.: Eger várának hősi megvédése, 1552-ben. Napkelet 3 (1860) 11-13, 25-29,42-46; VIZKELETI-VAHOT 1860, 65-99; A Pesti Műegylet által 1860. évi februarius 15-től martius 14-ig kiállított művek lajstroma. Pest 1860, 5. sz; VAHOT IMRE: Egervár ostroma és védelme 1552-ben. In.: KUBINYI-VAHOT IV, 21-26; PAULER GYULA: Eger ostroma. VU 7 (1860) 334-335; KULINI-SÁRVÁRY 1861, 59-80; DIVINYI 1938 X-13. A magyar korona népeinek testvéries egyesülése élet- és halálban 1860 Vizkelety Béla (1825-1864) - Franz Kollarz (1829-1894) Papír, kőrajz, 648 * 816 mm Felirata a kép alatt magyar, horvát, szerb és román nyelven: „Ezen kép azon jelentékeny történeti mozzanatot ábrázolja, midőn Hollós Mátyás király Szabács várának személyesen vezetett ostroma s kitűnő vitézséggel eszközölt bevétele után az elesettek hűlt tetemei fölött, dicsőséges, diadal- és önérzettel a legszélesebb honpolgári és rokoni egyetértés jelképéül baráti kezet szorít a magyar, horvát, szerb és román ostromló hadak a győzelmet vele együtt kivívott vezéreivel ugyanazon népfajok közbajnokainak diadali örömriadása mellett." Jelezve balra lent: „Kőre rajz. Kollarz F." Jelezve a kép alatt: „Nyom. Reiffenstein és Rösch Bécsben. E kép tervezője s kiadója: Vahot Imre - Rajzolta Vizkeleti Béla" - A Napkelet melléklete 1861-re. Vétel dr. Tolnai Dénes hagyatékából 1975-ben Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, ltsz.: G. 7618