Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum

V-43. A koronázást, s vele a királyság megszületését 1003­ra datálta a 18. századi hagyomány. A szertartást a szé­kesfehérvári bazilikába helyezték, a képen „rómaias", klasszicizáló környezetbe. A követség élén Asztrik apát (immár kalocsai) érseki ornátusban kettős keresztet is át­nyújt a szakálltalan, fiatal királynak. A vánkosra helye­zett szent korona barokkos, zárt formájú, bár a jogarral együtt nyilván metszet-előképet követ ábrázolása; az elődjéül elképzelt hercegi korona az osztrák főhercegi kalap változata. A néhány angyal jelenléte által a „szent történelembe" emelt esemény magyar szereplői jelmez­szerű, keleties viseletükkel, marcona habitusukkal kü­lönülnek el a pápai delegációtól. Kontrasztjuk, akárcsak a festmény barnás-vöröses alaptónusa, amelyet a kor­ban szokatlan, sötét alapozás fog egybe, a 19. századi historizmus különös előfutárává avatja Verhaghen tör­ténelmi képét. J.A. MOJZER MIKLÓS: Késő reneszánsz és kora barokk művészet. MÉ 30 (1981) 49; MNG 1984,178. sz. (MOJZER MIKLÓS; a teljes korábbi irodalommal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom