Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum

melyeken az európai divat szerint öltözve jelenik meg. (Ld. a házasságkötésekor készült francia portrémetszetet 1694-ből, David Richter képmását 1704-ből, vagy Mányoki Ádám magántulajdonban lévő portréját 1707-ből.) Ez a származásánál fogva német hercegnő, aki házasévei java részét a bécsi és párizsi udvarokban, vagy Karlsbadban töltötte, aligha vallotta magáénak azt a megjelenésmódot, ahogyan őt portréja ábrázolja. Inkább azt kell gondoljuk, hogy abban a kép elkészítésénél segédkező magyarok róla alkotott ideálja öltött formát. Azoké, akik Rákóczival közös ábrázolásán Erdély fejedelmének és a magyar szabadságharc vezetőjének feleségét kívánták portréjában viszontlátni. Várady-Sternberg feltevéseiből így azt a változatot tartjuk valószínűbbnek, amely a fejedelemasszony Lengyelországból való távozása utáni időre teszi a kép megfestését. Az újabb irodalom egy része külön kitér a kép mondatszalagokkal kísért Madonna-kompozíciójára is. Szilárdfy Zoltán a Nyugat-Magyarországon fekvő Rőtfalva (Rattersdorf, Ausztria) kegyképével, illetve egy annak mintát adó 1531-es Madonna Lactans-ábrázolással hozta kapcsolatba, mely utóbbi a morvaországi Freudenthal (Bruntál, Csehország) piarista templomában található (SAMEK, BOHUMIL: Umélecké památky Morauy a Slezska, I. Praha 1994, 272). Azonban mindkét kép oly lényeges részletekben tér el a lvovi festmény Madonnakompozíciójától, hogy az összefüggést a megrendelés fent tárgyalt körülményeire is alapozva el kell vetnünk. Várady-Sternberg a gyermekét tartó, baljával egy könyvben lapozó Mária ábrázolását egy metszet útján közismertté vált Rubens-kompozícióhoz köti, e megállapítással a Rákóczi-képet Petranovics munkájaként azonosító Ovszijcsuk meghatározására és véleményére támaszkodva. A tényleges előképet azonban nem ebben a műben, hanem Barend van Orley egy Mária gyermekévei-ábrázolásában ismerhettük fel, abban, amelyik az említett, s egyébként a berlini Gemäldegalerie gyűjteményében őrzött Rubens-műnek is egyik forrása volt (KELCH, JAN: Kritischer Katalog der Gemälde im Besitz der Gemäldegalerie Berlin. Berlin-Dahlem 1978, 96, 69, Abb. 73). Rubens kompozíciója ugyanis a lvovi kép Mária-alakjától több részletben is eltér, alapvetően azonban az anyjához bújó gyermek ábrázolásában, elsősorban abban, hogy az egyébként teljesen meztelen kis Jézus lépő mozdulattal mindkét lábával az előtér mellvédjén áll. Úgy gondoljuk, nem lehet kétség afelől, hogy Petranovics Rákóczi és felesége portréja fölé a gyermekét tartó Máriát a vele részletekbe menően egyező van Orley-mü ismeretében, nem pedig a metszetben elterjedt Rubens-kompozíciót követve festette meg. A kérdés csupán az, hogy mi alapján dolgozott. Van Orley 1518-ban készült kisméretű képe ma Brüsszelben, a Gendebien-gyűjteményben található, ahová 1938-ban jutott előző évi árverési felbukkanását követően (London, Christie's, Curtis-árverés, 1937. július 9). Metszetábrázolása nem ismert, viszont az irodalom számon tartja néhány másolatát, melyekhez az elmúlt évtizedek árveréseiből még továbbiakat sorolhatunk. Az egyöntetűen első példányként elismert brüsszeli kép (BALDASS 1944, 149; FRIEDLÄNDER 1972, 113, V-23. Add. 166.) másolatainak kora és szerzősége igen változatos. Az ismertebbek között van egy korábban saját kezűnek tartott, újabban pedig 1600 körüli kópiának mondott példány (FRIEDLÄNDER 1972, 109, Nr. 135/a-b; SCHAEFER-FUSCO 1987, 74), amely mint Gerard David körének munkája egykor Gregor Stroganoff gróf szentpétervári gyűjteményébe tartozott (MUNOZ, ANTONIO: Pièce de choix de la collection du comte Stroganoff. Rome 1912, 60). Innen kikerülve 1925-ben egy bécsi gyűjtemény darabjaként árverezték el (Amsterdam, Muller, Castiglioniárverés, 1925. november 17-20), majd londoni aukciókat követően (London, Knoedler, 1926, 1928) amerikai magántulajdonba, 1944-ben pedig a Los Angeles-i megyei múzeumba került (Los Angeles 1954, 12). Az irodalom számon tartja még van Orley képének egy 1948ban elárverezett egykorú változatát (London, P. & D. Colnaghi, 1948. november, feltehetően ugyanez kiállítva 1947-ben Manchester, Whitworth Art Gallery), valamint közelebbi meghatározás nélkül Münchenben 1929ben (Heinemann), valamint 1935-ben (A. S. Drey) aukcióra bocsátott két további példányát (FRIEDLÄNDER 1972,