Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum

109. Nr. 135/c-d; Los Angeles 1954, 12). Az eredetinél valószínűleg lényegesen későbbi az a két másolat, amelyet van Orley neve alatt 1932-ben Amsterdamban (P. de Boer), illetve 1948-ban New Yorkban (Schaeffer, Schiff gyűjtemény) árvereztek el. Van Orley Madonna-kompozíciójának két, triptichonná alakított változata is felbukkant műkereskedelemben. Az egyik, a triptichon szárnyain egy-egy angyal alakjával, a wiesbadeni Wedewergyűjteményből Gerard David munkájaként, vagyis az akkor még Stroganoff-tulajdonban lévő példány meghatározásával, Berlinben került árverésre (Berlin, Lepke, 1909. január 26). A másik, van Orley saját kezű müveként árverezett triptichon Rudolf Czernin gróf egykori gyűjteményéből származott el (London, Christie's, 1965. július 8). Az igen kvalitásos példány oldalsó tábláin az özvegyi ruhában ábrázolt magyarországi Szent Erzsébet és egy ugyancsak özvegyként megjelenő donátornő háromnegyedalakos portréja kapott helyet. A fenti, még ebben a században is magántulajdonban lévő művek sorsára és tulajdonlására vonatkozó - sajnos igencsak szórványos - adatok talán segítenek feltárni a kapcsolatot az igen kedvelt, több festett változatban is létező 16. század eleji kompozíció, valamint a Lvov környékén készült kép között. E kapcsolat kiderítése pedig nemcsak a Rákóczi-képet, de Petranovics más munkáit is érinti. Várady-Sternberg szerint Ovszijcsuk attribúdójának egyik fontos érve épp az, hogy a házaspár fölött feltűnő Madonna-ábrázolás a festő több képén is megtalálható. S minthogy az irodalom nem szól arról, hogy Petranovics szűkebb hazáján kívül is működött, feltételeznünk kell, hogy van Orley képének egyik festett példánya jutott el arra a vidékre. Arról viszont nem tudunk, hogy a kompozíció valamelyik változata kegyképpé vált volna, így a képet körülvevő helyi tisztelet magyarázata talán nem magában a festményben, hanem egykori tulajdonosának kilétében rejlik. Hogy valóban így volte, annak kiderítése már a lvovi kutatás feladata. B. E. SZAJNOCHA, KAROL: Kosciólfarny w Zótkwi, jego dzieje i pomniki. Lwów 1869; BARACZ, SADOK: Pamiqtki miasta Zótkwie. Lwów 1877; VOZNICKI], B. G.: Oleszkij zamok. Lviv 1977, C. 18,137; VÁRADYSTERNBERG JÁNOS: Egy ukrán festő ismeretlen képe IL Rákóczi Ferencről. Élet és Tudomány 33 (1978) 710-713; GEJDEK, P. N.: Olesszkij zamok. Lviv 1981, 76; OVSZIJCSUK, VASZIL: Majsztri ukrajnszkovo barokko. Kijev 1991, C. 368-375; SZILÁRDFY 1994, 27; OVSZIJCSUK, VASZIL: Ukrajnszkie malarsztvo X-XVIII. sztolit. Problemi koloru. Lviv 1996, C. 418, 423; 420, 421. kép. Barend van Orley (1488 körül-1541/1542): Mária gyermekével, 1518 Bruxelles, Gendebien-gyűjtemény