Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század)
vei seregét is elküldte a Lech mezejére Ottó megsegítésére. A rendkívül zsúfolt képen a lóháton ülő, püspöksüveges Ulrich az ég felé tárja kezét, s onnan felhőkoszorúból egy angyal az ún. Ulrich-keresztet nyújtja felé, amely a kultuszában mindenféle betegség és ártás ellen biztosította a védelmet. A metszet bal sarkában HS monogram látható, de a művészt eddig még nem sikerült azonosítani. W. S. Á. ZAPF, GEORG WILHELM: Augsburgs Buchdruckergeschichte nebst den Jahrbüchern derselben, Zweyter Theil. Augsburg 1791,152. sk; NAGLER, GEORG KASPAR: Die Monogrammisten. München-Leipzig é. n., III, 585-587, Nr. 1449; MUTHER, RICHARD: Die deutsche Buchillustration der Gotik und Frührenaissance (1460-1530), I. München-Lepizig 1884, 948; RÖTTINGER, HEINRICH: Hans Weiditz der Petrarkameister. Straßburg 1904 (Studien zur deutschen Kunstgeschichte, 50), 70; LEHMANN-HAUPT 1929, 47; GEBELE 1955, 43; Die deutsche Literatur des Mittelalters. Verfasserlexikon, VI. Zweite,völlig neu bearbeitete Auflage, hrsg. v. RUH, KURL Berlin-New York 1987, 356-360; PRIEUR-BUHLAN 1988, 54, Abb. 52; BNH Cat. M-422; Vita sancti vdalrici. Erlesene Handschriften und wertvolle Drucke aus zehn Jahrhunderten. (1993, Universitätsbibliothek Augsburg) Red. HAGELE, GÜNTER. Augsburg 1993, 59, Kat.-Nr. 34. IV-7. Hans Hauge zum Freistein: Der Hungern Chronica [Nürnberg], 1534, [Johann Petreius], in druck verordnet auff kosten vn[d] darlegen Hanssen Metzkers Bürger in Wien Papír, 165 [helyesen 65] levél, 295 * 225 mm; egy címlap- és 18 szövegközti metszettel, néhány többször is ismételve. Félpergamen kötésben, amely misekönyv kottás pergamenlapjának és egy papírra nyomott másik misekönyvlapnak a felhasználásával készült. Korabeli német nyelvű, kézírásos lapszéli jegyzetekkel. Gróf Apponyi Sándor könyvtárából Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: App. H. 1691 gern ím attcf) SK&mtfefkr íbm§ ertwleí work Pl SM wc ^ e wn í«'»f ö'íöccn QtmaíycVfvawm Barbara/ (Smff IV-7. Albert király koronázása nem találjuk a nyomdász nevét, csupán a kiadót, a bécsi Metzker könyvkereskedőt. A kutatás kiderítette, hogy a művet Metzker megbízásából a híres nürnbergi nyomdász, lohann Petreius nyomtatta, de két variáns kiadását ismerjük. Az ausztriai terjesztés szempontjait figyelembe véve ugyanazon évben, egyes példányaiban az eredeti, nürnbergi nyomtatású kötetből 4 levélnyi szöveget, mely a pápára és Frigyes császárra vonatkozó, nem hízelgő betoldásokat tartalmaz, Bécsben lohann Singriener nyomdájában újraszedtek, s beillesztettek a Petreius-nyomtatványba. 1528-tól ugyanis Ferdinánd rendelkezésének megfelelően a Habsburg Birodalom területén működni kezdett egy teljes hatáskörű cenzúrabizottság, mely szigorúan lépett fel az egyházat, illetve az uralkodót sértő kiadványok nyomdászaival, terjesztőivel szemben. Az itt bemutatott példány, mint említettük, még az eredeti, csonkítatlan kiadás, mely a németországi közönség számára készült. Hans Hauge zum Freistein, aki ezt a magyarok történetéről szóló művet németre fordította, a könyv végén levő zárószöveg szerint Ferdinánd magyar király tanácsosa volt. Az eredeti mű Thuróczy János munkája, a Chronica Hungarorum, mely 1488-ban két kiadásban is megjelent, először Brünnben majd Augsburgban (IV-3, IV-4). Freistein a szöveget helyenként lerövidítette, a német közönség számára nehezen olvasható magyar nevek közül sokat elhagyott. A mű végén pedig folytatta a történetet, mely Thuróczynál Bécs elfoglalásával végződik. Freistein beszámol Mátyás király haláláról, temetéséről, s a magyar történelem további legfontosabb eseményeiről egészen a mohácsi csatavesztésig, megemlítve II. Lajos király tragikus halálának körülményeit, s a török sereg pusztításait Budán és Pesten. Ez a kissé átdolgozott munka tekinthető az első német nyelvű magyar krónikának, mely a forrásául szolgáló krónikához hasonlóan igen népszerű volt, s többször is megjelent. A kötetben m pannomam fcmmw/fcn í>on íren jcaupíím un ímfc Königen ifo nacft emanfcer regire í;a 0* |€5 gebar íBlmb cin (îiit X>gec? Qmant/am Í5 fochtet: á£r tob* J bííí/m €>cytt)ía/beit ét »on bent jíJfclí 2íltmts mimet. ^>m IV-7. A magyarok bevonulása
