Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század)

ÏÏon bcr kémfft bet fa$ft$ $toní$ in to %b* TV—7. Attila találkozása Leó pápával A kötet a következő metszeteket tartalmazza: (i) címlap: a trónoló Ferdinándot ábrázolja, előtte egy figura áll ugyanabban a viseletben, mint amelyben a további metszetek magyarjai is láthatók; (n) fol. 2

r

: a hunok bevonulása (megismételve: fol. 13': a magyarok bevonulása); (m) fol. 3

r

: Attila koronázása; (ív) fol. 4

1

: csata a catalaunumi síkon (megismételve: fol. 20

r

: Aba veresége a császártól; fol. 49

r

: a magyarok veresége Hervojától, Spalato hercegétől 1415-ben); (v) fol. 8

V

: a hunok lemészárolják Szent Orsolyát és a tizenegyezer szüzet; (vi) fol. ll

r

: Attila találkozása Leó pápával; (vu) fol. 13

v

: a magyarok hét kapitánya; (vm) fol. 16

v

: I. István koronázása (megismételve: fol. 22': I. András koronázása; fol. 27': I. László koronázása; fol. 37

v

: I. Lajos koronázása); (ix) fol. 23

v

: I. Béla koronázása (megismételve: fol. 50

v

: Albert koronázása); (x) fol. 29

r

: Kálmán veresége a ruténoktól (megismételve: fol. 33

v

: a magyarok veresége a tatároktól; fol. 52

v

: Hunyadi János diadalai a törökökön). A n. m. vu. vm. és ix. metszeten az ábrázolásokat előrajzoló Peter Flötner monogramja látható. W. S. Á. REIMERS, J.: Peter Flötner nach seinen Handzeichnungen und Holzschnitten. München-Leipzig 1890, 36-38; RÖTTINGER, HEINRICH: Peter Flettners Holzschnitte. Straßburg 1916 (Studien zur deutschen Kunstgeschichte, 186), 43-45; APPONYI 1925,1691; BANGE, E. F.: Peter Flötner. Leipzig 1926 (Meister der Graphik, 14), 5,18-20; BENZING, JOSEF: „Der Hungern Chronica " (Wien 1534) und ihr Drucker. In: Amor librorum. Bibliographie and other essays. A tribute to A. Horodisch on his 60. birthday. Zürich-Amsterdam 1958, 59-64; BORSA GEDEON: Adalékok a „Hungern Chronica" 1534. évi kiadásának történetéhez. MKSz 77 (1961) 286-290; VD 16, T-1212; BNH Cat. F-454. IV-8. Philipp Lonicer Török Krónikája Lonicer, Philipp: Chronicorum Turcicorum ... tomus primus-tertius Francoforti ad Moenum, 1578, apud Ioannem Feyrabend, impensis Sigismund Feyrabends (Tomus I, III), apud Georgium Coruinum, impensis Sigismundi Feyrabendij (Tomus II) Papír, [4] + 130 levél, [8] + 255 + [1] lap, [3] + 271 + [4] levél, 340 x 237 mm; a címlapon levő fametszet lovas török harcost ábrázol teljes fegyverzetben. Közel száz fametszettel, köztük számos ismétlődővel. Az első kötetben Sigmund Feyerabendnak, a kiadónak, a török ellen Magyarországon harcoló Lazarus von Schwendi német hadvezérhez szóló ajánlásával. A harmadik kötet végén Johann Feyerabend nyomdászjelvényével. Fatáblás, díszítetlen pergamen kötésben. Az első kötet címlapjának versóján exlibris: „Th Right Hon.ble Algernon Capell, Earl of Essex, Viscount Maldon, and Baron Capell of Hadham: 1701."; jelmondata: „Fide et fortitudine" Gróf Apponyi Sándor könyvtárából Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: App. H. 2565 Philipp Lonicer (+1599) Frankfurt am Mainban volt iskolaigazgató, majd Friedbergben prédikátor. A hatalmas terjedelmű munkából csak az első kötet első és második könyvének a szerzője, a többinek szerkesztője és részben fordítója. A törökök történelmét, vallását, szokásait és az ellenük vívott harcok történetét összefoglaló munkákat gyűjtötte össze a három kötetre tagolt műben. A részművek szerzői között találjuk Bartholomaeus Georgievicset, Johann Thurmairt, Callimachus Experienst és Marino Barleziót is. A gyűjteményes munka először németül jelent meg, ugyancsak Frankfurtban, Rabe és Feyeraband kiadásában 1577-ben. Az itt bemutatott kötet a második, latin nyelvű kiadás. A mű rendkívüli népszerűségéhez nagyban járultak hozzá a szöveghez kapcsolódó metszetek. Az egybefűzött három kötet illusztrációjául szolgáló 63 fadúc rajzát a híres svájci származású, később Frankfurtban, Augsburgban és Nürnbergben működő művész, Jost Amman (1539-1591) készítette, aki a reneszánsz egyik legjelentősebb könyvillusztrátora volt. Városok ostromképei, csatajelenetek és száIV-8. A várnai csata