Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek

RMK III 176 („A"); WEALE, JACOBUS W. H.-BOHATTA, HANS: Bibliographia liturgica. Catalogus Missalium rítus Latini. Londoni 1928, 1666; HUBAY 1938,16. sz; SOLTÉSZ ZOLTÁNNÉ: A magyarországi könyvdíszítés a XVI. században. Budapest 1961,19; Budapest 1994, IX-21. sz. (W. SALGÓ ÁGNES-KERNY TERÉZIA); MIKÓ 1997,134-136. II-7. Arma Christi a három magyar szent királlyal az esztergomi misekönyvben Missale Strigoniense Wien, 1514, Joannes Winterburger, Matthias Milcher bibliopola Budensis Papír, [20] + 228 levél, 285 * 215 mm; a szöveg egy, ill. két hasábban, lombard kezdőbetűkkel, gótikus betűtípussal, piros és fekete nyomással. Számos fametszettel: a címlapon Matthias Milcher budai könyvárus jelvényével (holdsarlón álló Madonna a Kisdeddel), ennek hátoldalán egész oldalas fametszet, az architektonikus keretben a keresztről levett Krisztust két angyal tartja, mögöttük a szenvedés eszközei (Arma Christi) és a kereszt. A metszet felső részén a három magyar szent király, László, István és Imre alakja látható, előttük a magyar címer három változatával. A 85. levél hátoldalán kánonfametszet, a 91. levélen kerek Agnus Dei-fametszet, továbbá számos kisebb és nagyobb méretű iniciáléval és piros hangjegyvonalazással. 11-7. Az utolsó oldalon a nyomtatás adataival és a nyomdász piros nyomású jelvényével. Gróf Apponyi Sándor könyvtárából Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: App. H. 103 A kiváló bécsi nyomdász, Joannes Winterburger 1508ban nyomtatta ki először az esztergomi egyházmegye számára készült misekönyvet, rendkívül szép, lombard kezdőbetűkkel, figurális iniciálékkal, melyeknek ábrái a szöveget követik. Az itt bemutatott kötet a misekönyv második kiadása, mely a korábbinál még díszesebb kivitelben jelent meg. Az Arma Christi-fametszet valószínűleg itáliai minta alapján készült. A három magyar szent királyt felvonultató metszet már a misszále 1508as első kiadásában is megjelent. Először a passaui misszáléban nyomtatták ki, amelyen azonban a diadalívszerű, díszes keret lunettájában Szent István protomártír és két szent püspök volt látható. Őket cserélték fel a magyar szent királyokra. A gótikus kompozíciójú kánonkép a korai bécsi fametszés igen szép példája. Metszőjét nem ismerjük, a kánonkép hátterében látható kicsiny jel alapján egy AF monogramú mester feltételezhető. W. S. Á. RMK III 189; APPONYI 1900, 103; HUBAY 1938, 60, 21. sz; BNH Cat, M-708; MIKÓ 1997, 140. II-8. Madonna a magyar szent királyokkal 16. század harmadik évtizede körül készült fametszet 20. század eleji fakszimiléje Hans Sebald Beham (1500-1550) Papír, fénynyomat; 223 x 168 mm Feltehetően Térey Gábor kapta Campbell Dodgsontól, a metszet közlőjétől Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 11207 A lapon a kép terét szűkre záró, mintás kárpit előtt áll (a heraldikai jobb oldalról balra haladva) Szent István, László és Imre. László felett felhőkoszorúban, dicsfényben jelenik meg a Madonna félalakja. A három szent megjelenése összhangban van magyarországi ábrázolásuk hagyományával. A két szélső alak hasonló öltözetben jelenik meg, mint a magyarok ugyanebben az időben más német fametszeteken is: térdig érő, a mellkas fölött csatokkal összefogott alsóruhán ugyanilyen hosszú, elöl nyitott, hasított ujjú köntöst viselnek. A hosszú szakállú István kezében királyi jelvényeket tart, fején koronát hord. Imre arca borotvált, fejét hercegi kalpag fedi, kezében liliomot látunk. Lászlót a metszet páncélban ábrázolja, ennek rajza, továbbá a szent tartása és pajzsának (melyen tükörképesen látható a magyar címer) formája tükrözve, de igen pontosan ismétli Szent Flórián alakját Dürer 1515-ben készült, Ausztria védőszentjeit bemutató fametszetéről (B. 116). Csak a kard