Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek

füsttel keretezték. A kánonképet pergamenre nyomták, úgyszintén kifestették, aranyozták és ezüstözték. A misszálénak van olyan variánsa is, amelyből a Madon­na és a szent királyok hiányoznak; ezekből maradt több, míg a gazdagabban díszítettből ma csupán ezt az egyet­len példányt ismerjük. M. Á. PvMK III 102; WEALE, JACOBUS W. H.-BOHATTA, HANS: Bibliographie! liturgica. Catalogus Missalium ritus Latini. Londoni 1928, 251.1; HUBAY 1938,11. sz. II-6. Patrona Hungáriáé a magyar szent királyokkal a zágrábi misekönyvben Missale secundum chorum et rubricam almi episcopatus Zagrabiensis Ecclesiae Venezia, 1511, Petrus Liechtenstein pro Johanne Muer Papír, [46] + CCLXXXV + [1] levél, 345 * 245 mm; 16. századi egyszerű, fatáblás bőrkötésben, természetes színű metszéssel; rossz állapotban 1556-ban adományozta Oláh Miklós a Bécs melletti „rezidenciá­ján", a Nicoletumban lévő Szent Margit-kápolnának. Bejegyzése a fol. 2 v-n: „R(everendissi)mus Nicolaus Olahus ArchiE(pisco)pus Strigonien(sis) hoc suo chirographo me donavit in honorem et laudem Dei omnipotentis Capell(a)e Beat(a)e Margarith(a)e in Curia Domus su(a)e Nicoleti vocat(a)e, fundat(a)e, prima Martij Anno 1556." A lap alján másik bejegyzés: „Cathed(ralis) Eccl(esiae) Jaurien(sis)", jobbra lent „STR" betűfonás és az 1663-as évszám. Győr, Székesegyházi Könyvtár, jelz.: R. V. 35 A II. Ulászló király és Szegedi Lukács (tl510) zágrábi püspök címereivel díszített címlap verzóján egész olda­las fametszet látható, egy sánta conversazione, a trónu­son ülő Madonna körül a három magyar szent király. A metszet itáliai ábrázolási típust idéz, bár készítője alig­ha volt olasz. A magyar szentek ábrázolása sematikus, a hagyományos konvenciókkal csak részben törődik ­Szent Istvánnak éppúgy bárd van a kezében, mint Szent Lászlónak -, a feliratok azonban pontosan eligazítanak: „S(anctus) Stephanus Rex Hungáriáé", „S(anctus) Emeri­cus Dux Sclavorüae" és S(anctus) Ladislaus R(ex) Hungá­riáé". Szent Imre mint Szlavónia hercege jelenik itt meg, ami - retrospektív anakronizmus lévén - a helyi, zágrá­bi hagyomány körébe próbálja bevonni a szent királyok ekkorra már kialakult hármasságának azt a tagját, aki­nek sem életében, sem halála után nem volt köze Zág­rábhoz (Szent László alapította a zágrábi püspökséget, s tette meg patrónusának Szent István királyt). A Ma­donna trónusának lépcsőjén olvasható felirat magyaráz­za meg az egész jelenetet: „S(ancta) Maria Patrona Hungáriáé". Mária gyermekével itt mint Magyarország, a Magyar Királyság védőasszonya jelenik meg, aki a szent királyok hármasságának társaságában terjeszti ki védelmét az egész országra. Ennek megfelelően jelen­nek meg az országcímerek is a lap alján. UUffina «Ii íetare 2ltöi.Eiuaqiic meruíftí ponare gila, Tfiefurrefir ficut Girat all3.^iap:onobißDeum Sita. A szent királyok képi kultusza Zágrábban egyébként is nagy hangsúlyt kapott. A Giovanni Tolmezzónak tu­lajdonított nagyméretű, kvalitásos oltárkép (ma a püs­pöki palota magánkápolnájában) a megfeszített Krisz­tus keresztje alatt állva ábrázolja őket, a Megváltó bal­ján, a jobbra álló Mária, Szent János Evangélista és Má­ria Magdolna párjaiként. A festményen ábrázolásuk pon­tosan követi klasszikus ikonográfiájukat, attribútumaik megfelelnek a konvenciónak. A velencei fametszet ké­szítője viszont nem ismerte, és nem is követte pontosan ezt a tradíciót. A misekönyv igen sok metszetet tartal­maz, több helyütt is feltűnnek a magyar szentek, attri­bútumaik azonban összekeverednek vagy hiányoznak, és csupán a liturgikus szöveg dönti el, kik is ők valójá­ban. Ez a nemtörődömség egyébként is jellemző a kora­beli nyomdák gyakorlatára; a dúcok hosszú ideig újra és újra felhasználhatók voltak. Meglehet, a Patrona Hun­gariae-kép is átalakulhatott volna: a szent királyok a magyar címerekkel együtt külön betétek (ezt a függőle­ges elválás jól mutatja a Madonna trónusa mellett), s a Hungáriára vonatkozó felirat eltávolítása után a kép más szentekkel is kiegészíthető lett volna. (Ilyen nyomtat­ványt ez ideig nem ismerünk.) A Missale Zagrabiensének egyébként készültek olyan példányai is („B" variáns), amelyeken a címlap hátoldala üres, vagyis ezekből hi­ányzik a Patrona Hungariae-metszet. M. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom