Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - GYÁNI GÁBOR: Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya?

emlékezete. Budapest 1980, 211. Ez a könyv a legteljesebb beszámoló a népi történelmi emlékezet folklorizálódott anyagáról. 53 HOFER TAMÁS: Őstörténet a néprajz látószögében. BUKSZ 8 (1996) 301-304. 54 Szűcs JENŐ: Történeti „eredet"-kérdések és nemzeti tudat. Valóság 28 (1985/3) 33. 55 Uo., 34. 56 SINKÓ 1989; SINKÓ KATALIN: „Emlékművek". Janus 6 (1989/3) 124. 57 CSÁNKI i. m. (37. j.), 244. 58 KÓSAÍ. m. (52. j.), 210. 59 SZABÓ DEZSŐ: Életeim, I. Bukarest 1982, 33. 60 HERCZEG FERENC: Emlékezései. Hűvösvölgy. Budapest 1993,137. 61 HERCZEG FERENC: A Várhegy. A gótikus ház. Budapest 1985, 91. 62 Michelet kapcsán ugyanerre következtet HUTTON, PATRICK H.: The role of memory in the historiography of the French revolution. History and Theory 30 (1991) 59-62. 63 DEÁK AGNES: Társadalmi ellenállási stratégiák Magyarországon az abszolutista kormányzat ellen 1851-1852-ben. Aetas 1995/4, 46. 64 Kvh. N. XIV, 9. (1898. március 11. ülés). A kérdést a parlamenti vita nyomán Hanák Péter korábban már feldolgozta: HANÁK PÉTER: 2898: a nemzeti és az állampatrióta értékrend frontális ütközése a Monarchiában. Medvetánc 1984/2-3, 55-72, különösen 5763. 65 Kvh. N. XIV, 12. (Polczner Jenő felszólalása) 66 Uo., 65. 67 GADAMER, HANS-GEORG: „Rítusok nélkül nehezebb lenne az életünk". Hajdú Farkas-Zoltán interjúja. Korunk 3. F. 10 (1999/8) 7. 68 Kvh. N. XIV, 75. 69 GYARMATI GYÖRGY: Március hatalma, a hatalom márciusa. Fejezetek március 15. ünneplésének történetéből. Budapest 1998, 24. 70 Kvh. N. XIV, 40. 71 VELIKY JÁNOS: A századközép Petőfi-képe. Tiszatáj 28 (1974) 47-48; Petőfi néphagyománybeli helyéhez vö. DOBOS ILONA: Paraszti szájhagyomány, városi szóbeliség. Budapest 1986,132-146; Petőfi valamivel később kibontakozó kultikus tiszteletéhez ld. KALLA ZSUZSA: Irodalmi relikviák, világi ereklyék (A Petőfi-kultusz tárgyai). In: Tények és legendák - tárgyak és ereklyék. Szerk. KALLA ZSUZSA. Budapest 1994, 67-91. 72 SINKÓ 1983; PAIT GÁBOR: Deák Ferenc síremlékére kiírt pályázat történetének vázlata. In: Pest-Buda egyesítésének 125. évfordulója 1873-1998. Szerk. HAJDÚ ÁKOS et al. Budapest 1998, 88-98. 73 ERDÉSZ ÁDÁM: Ünnep és politika. Március 15-i ünnepek a dualizmus korában egy alföldi városban. In: A hétköznapok historikuma. Szerk. DUSNOKI-DRASKOVICH JÓZSEF-ERDÉSZ ÁDÁM. Gyula 1997, 112-113. 74 Táncsics Eszter és Csorba Géza naplója. Szerk. BUZA PÉTER. Budapest 1994, 150. 75 Uo., 151. 76 Uo., 271-272. 77 ERDÉSZ i. m. (73. j.), 116,117. 78 UGRIN ARANKA: Bevezetés. In: DEGRÉ ALAJOS: Visszaemlékezéseim. Budapest 1983, 7. 79 A memoár episztemológiai problémáiról ld. K. HORVÁTH ZSOLT: A lehetséges emlékezésektől a lehetséges történelmekig. Az 1848^9es emlékezések történeti képe és olvasási dilemmái. In: Emlékezet, kultusz, történelem. Szerk. HUDI JÓZSEF-TÓTH G. PÉTER. Veszprém 1999, különösen 8-12. 80 Dr. Hajnal István, békési orvos naplója; Békés Megyei Levéltár XIV. 8; 1897. március 10-i bejegyzés. 81 ERDÉSZ i. m. (73. j.), 122-127. H2 Kvh. N. XIV 71. 83 ERDÉSZ i. m. (73. j.), 142, 16. jegyzet. 84 Kvh. N. XIV 67. 85 Uo., 19. 86 Uo., 67. 87 A kérdést feldolgozza: DÉNES IVÁN ZOLTÁN: A „realitás" illúziója. A historikus Szekfű Gyula pályafordulója. Budapest 1976, különösen 59-68.