Az Ernst-Múzeum kiállításai 1947-1954

Magyar kisplasztikai és grafikai kiállitás, 1800-1954, 1954. szeptember

Beckkel kezdődik a magyar éremművészet új korszaka. Ferenczy Istvánon kívül a többi XIX. századi érmésziink : Guttmann Jakab, Petrovics Döme és Böhm József életük javarészét külföldön töltötték — hazánkkal való kapcsolatuk gyér volt. Az utóbbi a bécsi Vésnöki Akadémia igaz­gatója lett. Beck Ö. Fülöp miután Párisban. a kor legnagyobb érem­művésze, H. Ponscarme környezetében elsajátította a mesterség elemeit, fogásait, Budapesten telepedett meg. Hosszú munkássága során többszáz érmét készített. Az 1908-ban mintázott Mikes Kelemen érme, történelmi­leg jól megérzett, szép realista szimbólum. Kompozíciója mesteri: az ülve író Mikes alakjának elhelyezése a köralakú mezőben és a merész rövidülések kitűnően érzékeltetik a teret. Beck témái nagyrészben magyar vonatkozásúak. Tőle valók a Nemzeti Múzeum százéves jubi­leumára készült érmek. Többször megmintázta II. Bákóczi Ferenc arcképét, hasonló szeretettel foglalkozott Petőfi alakjának a megmintá­zásával is. A Magyar Tanácsköztársaság részére pénzmintákat készített, különös gonddal. Á zenei tárgyú érmei egész sorozatot képeznek, Vonós­négyes, Nők zongora mellett, Hegedülő, a Zeneműbészeti Főiskola jubileumi érme stb. Xemesveretü kidolgozás, egyszerű formák, zárt kompozíció, továbbá a figurális rész és a betűk finom összehangolása jellemzi számos érmét. Kortársai: Telcs Ede, Reményi József és Berán Lajos, a formailag kötetlenebb naturalisztikus módszerrel mintázták meg — szintén számot­tevő — érmeiket. A kor kisplasztikája terén nagy fellendülést hozott Medgyessy Ferenc új utat kereső munkássága. Medgyessy az 1905-ös években, a párisi tanulóévek alatt, kiábrándulva a plasztikai tömörség elve ellen irányuló formafelbontó irányzatból, az archaikus görög és etruszk művé­szetet tanulmányozva, egyéni útra tért. A régi mesterektől nem csupán formai megoldásokat tanult, hanem optimista, egészséges életszemléle­tüket is igyekezett magáévá tenni. Bár munkáinak többségét nagy­méretű szobrok, emlékművek, síremlékek és portrék képezik, de kis­plasztikái tevékenysége is számottevő. A nép életéből vett alakjai a Súroló asszony, Anya, Magvető stb. — Izsó sokat emlegetett terrakotta­figuráihoz hasonlóan — jól jellemzett, erőteljes optimista alakok. Bár Medgyessy néha túlzottan egyszerű formaképzésre törekedett, mégis minden alakja, a társadalmi élettel szoros kapcsolatban van. Témáit az egyszerű emberek életéből vette. Életörömmel telített népi világot mintázott agyagba és faragott márványba. Fiatal szobrászaink közül többen plasztikailag sok egészséges szem­pontot merítettek és merítenek ma is a köztiszteletben álló Kossuth­díjas idős mester művészi eredményeiből. A két világháború közötti kor kisplasztikusai közül Pátzay Pál és I^erenezy Béni munkássága a legjelentősebb. Széleskörű művészet­történeti tudással és kiváló esztétikai ízléssel számos gyönyörűen min­tázott aktszobrot készítettek. Pátzay lényegében autodidakta módon szerezte felkészültségét. Első kisplasztikái — a Korsós nő és az Akro­baták — elkészülésük után nyomban az Országos Szépművészeti Múzeumba kerültek. Később az 1930-as évek elején egyideig a római Magyar Intézet­ben időzött, hol a klasszikus művek közvetlen tanulmányozása 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom