Az Ernst-Múzeum kiállításai 1947-1954

Magyar kisplasztikai és grafikai kiállitás, 1800-1954, 1954. szeptember

Beckkel kezdődik a magyar éremművészet új korszaka. Ferenczy Istvánon kívül a többi XIX. századi érmésziink : Guttmann Jakab, Petrovics Döme és Böhm József életük javarészét külföldön töltötték — hazánkkal való kapcsolatuk gyér volt. Az utóbbi a bécsi Vésnöki Akadémia igazgatója lett. Beck Ö. Fülöp miután Párisban. a kor legnagyobb éremművésze, H. Ponscarme környezetében elsajátította a mesterség elemeit, fogásait, Budapesten telepedett meg. Hosszú munkássága során többszáz érmét készített. Az 1908-ban mintázott Mikes Kelemen érme, történelmileg jól megérzett, szép realista szimbólum. Kompozíciója mesteri: az ülve író Mikes alakjának elhelyezése a köralakú mezőben és a merész rövidülések kitűnően érzékeltetik a teret. Beck témái nagyrészben magyar vonatkozásúak. Tőle valók a Nemzeti Múzeum százéves jubileumára készült érmek. Többször megmintázta II. Bákóczi Ferenc arcképét, hasonló szeretettel foglalkozott Petőfi alakjának a megmintázásával is. A Magyar Tanácsköztársaság részére pénzmintákat készített, különös gonddal. Á zenei tárgyú érmei egész sorozatot képeznek, Vonósnégyes, Nők zongora mellett, Hegedülő, a Zeneműbészeti Főiskola jubileumi érme stb. Xemesveretü kidolgozás, egyszerű formák, zárt kompozíció, továbbá a figurális rész és a betűk finom összehangolása jellemzi számos érmét. Kortársai: Telcs Ede, Reményi József és Berán Lajos, a formailag kötetlenebb naturalisztikus módszerrel mintázták meg — szintén számottevő — érmeiket. A kor kisplasztikája terén nagy fellendülést hozott Medgyessy Ferenc új utat kereső munkássága. Medgyessy az 1905-ös években, a párisi tanulóévek alatt, kiábrándulva a plasztikai tömörség elve ellen irányuló formafelbontó irányzatból, az archaikus görög és etruszk művészetet tanulmányozva, egyéni útra tért. A régi mesterektől nem csupán formai megoldásokat tanult, hanem optimista, egészséges életszemléletüket is igyekezett magáévá tenni. Bár munkáinak többségét nagyméretű szobrok, emlékművek, síremlékek és portrék képezik, de kisplasztikái tevékenysége is számottevő. A nép életéből vett alakjai a Súroló asszony, Anya, Magvető stb. — Izsó sokat emlegetett terrakottafiguráihoz hasonlóan — jól jellemzett, erőteljes optimista alakok. Bár Medgyessy néha túlzottan egyszerű formaképzésre törekedett, mégis minden alakja, a társadalmi élettel szoros kapcsolatban van. Témáit az egyszerű emberek életéből vette. Életörömmel telített népi világot mintázott agyagba és faragott márványba. Fiatal szobrászaink közül többen plasztikailag sok egészséges szempontot merítettek és merítenek ma is a köztiszteletben álló Kossuthdíjas idős mester művészi eredményeiből. A két világháború közötti kor kisplasztikusai közül Pátzay Pál és I^erenezy Béni munkássága a legjelentősebb. Széleskörű művészettörténeti tudással és kiváló esztétikai ízléssel számos gyönyörűen mintázott aktszobrot készítettek. Pátzay lényegében autodidakta módon szerezte felkészültségét. Első kisplasztikái — a Korsós nő és az Akrobaták — elkészülésük után nyomban az Országos Szépművészeti Múzeumba kerültek. Később az 1930-as évek elején egyideig a római Magyar Intézetben időzött, hol a klasszikus művek közvetlen tanulmányozása 8