Az Ernst-Múzeum kiállításai 1926-1927

86. Csoportkiállítás: Goebel Jenő, Góth Móric, Gy. Szabó Kálmán, Pártay István, Vidoszky Béla, Weil Erzsébet

Góth Móric hollandiai tájai és virág-csendéletei az impresszionizmus hajlékony, kifejező nyelvén szólalnak meg, a művész régi, töretlen frisseségével, intim közvetlenségével. Kiegyensúlyozott, tiszta művészet az övé. A tónusfinomságok halkan rezdülő, lágy zeneisége hullámzik át meleg, olykor gyöngyszürke, máskor aranyos párákba itatott tengerparti motívumain, (Téli Amszterdam, Fehér halászbárkák. Halászok érkezése stb.) mesteri csendéletei pedig az egymásbakapcsolódó színeket végsőkig diffei-enciálódott érzékenységgel hangolják megkapó harmóniákba. Vidovszky Béla olasz tájai ugyancsak előkelő uívót képviselnek. Mióta utolszor láttuk, meglepően értékes, zavartalan szépségekben bővelkedő, kiforrott eredményekhez ért el. Car- j varai tanyája. Firenzei környéke, Ciprusos tája és Borús ülője művészetének legfinomabb megnyilatkozása. Weil Erzsébet férfias erővel megfestett vásznaiban sok a kvalitás, de sok még a nyerseség is. Komponáló készségét, rajztudása!, de különösen romantikus fantáziáját szerencsésebben reprezentálják rézkarcai, amelyek közt nem egy kitűnő lap akad. Főkép a biblikus témájú karcain mutatkozik meg komoly tehetsége. Gy. Szabó Kálmán fametszetei elsőrendűéi:. A redukált formákra, lényeges vonalak kihangsúlyozására utaló, nehéz technikának alapos fel készültségi mestere, akinek szíve is varKivált tónusos rajzait fűti át az érzések finom, eryengéd melegsége. A másik grafikus, Pártán István, érdekes, álomszerűeu testetlen, szinte fantasztikus, de határozott tehetségre valló szénrajzaival tűnik fel. Carpaccio -r^ üsKNopi: i Cl . XT IH.