Az Ernst-Múzeum kiállításai 1926-1927

86. Csoportkiállítás: Goebel Jenő, Góth Móric, Gy. Szabó Kálmán, Pártay István, Vidoszky Béla, Weil Erzsébet

— Uj kiállítás az Emst-muzeumban, Ujabb és mtíp ujabb mesterek! Az egyre-másra megnyíló cso­portkiállitások friss szereplőkkel szórakoztatják a művészet barátait Látjuk ezt az Ernst-muzeum tár­latain is, melyekben sok nevet tálalnak elénk, sok „friss"-et. bár ez a frisseség néha kissé zöld vagy éppen avas izzel is bír. A mostani uj csoportkiállitá­son Góth Móric és Vidovszky Béla a patinásabb mű­vésznevek. Góth művészetét a világos szinakkordok lágy muzsikája jellemzi. Évek óta ét Hollandiában, ahol a tenger párázata sápadt színfoltokba öltözteti a tájat, melyeken a nap bágyadt sugara játszadozik. Ezeket az akkordokat érzi a mester Bretagneban is, sőt ha itthon jár, a magyar földnek is lágyabb szín­változatait keresi. A „Mezőkövesdi menyecske" és a hollandi csipkeverőnő vagy a breton leány igy jut­nak rokonsáeba az ő ecsetje alatt. Faktúrája azon­ban mindig virtuóz és a tudás játszi könyedsége lát­szik alkotásain. A ..Domburgi fogat", a brüggei piac­részletek, néhány pompás vitorlás kikötőrészlet (a „Fehér halászbárkák'', a „Vörös vitorláshajó"), a hangulatos „Kora tavasz'' és nagy egyszerűséggel festett virág-csenéletei mind az ő vérbeli művésze- j tét hirdetik. — Igen finom olasz tájrészletekkel sze­reiül Yidovszky Béla, aki Firenze körnvékét és a earrarai tájat járta be. A „Ciprusok" cimü vászna i kla-szikusan szép és kisebb vásznain is a költői me­legség versenyre kel az olasz táj melegével — A fia­talabb szereplők közül először álljunk meg Weil Er­zsébet müvei előtt. Ha grafikáit, rézkarcait nézzük, gyönyörködünk egy gazdag műveltségű, finoman érző müvészlélek sziporkázásában. „A föld", a ..Csá­bítás", az „Élőt terhe", a „Készülő vihar a Hortobá­gv on'' és sok más lapja elragadóan finom. Ha olaj­festményeit látjuk, azt kérdjük : mire való ez a gro tesz'- üresség-keresés „en gros"? Túlzott nagy mere­tek minden művészi indokolás nélkül. Miért akarja a csodá-an zengő fülemile a bőditő oroszlánt utá­nozni ? Maradjon csak fülemile. — Még két grafikus: Pártén István, aki misztikusságra hajlik thémáiban é? szííomló rajzában egyaránt, Gy. Szabó Kálmán, aki viszont a legpozitívabb fametszetet produkálja, kemény fekete-fehér rajzaiban. — Nagy kollekcióval szerepel Goebel Jenő is. aki aquarell-képein frissebb, közvetlenebb impressziókat tár elénk, olajfestésü ké­pein színfoltjai nehezek, szétesők, de dicséretére le­gyen mondva, ezek a színfoltok igazáji színesek, akár Nagybánya vidékéről, akár a páriszi Szajna part­jairól és a barbizoni mezőkről h<>zza vásznaira, (k. k. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom