Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

V. A Magyar Nemzeti Galéria

AZ 1957-ES ESZTENDŐ Az új év a Szépművészeti Múzeum életében is fordulatot hozott. Január 10-én osztályvezetői értekezletet tartottak, amelyen megjelent a Népművelési Minisztérium képviseletében Korek József a múzeumi főosztályról.

604 Az épületben még nincs fűtés, és Pigler nem is engedi a múzeum megnyitását mindaddig, míg ez nincs rendben. Arról is beszámol, hogy a délelőtt folyamán több munkatársa kíséretében megtekintette a Kúria épületét. A jegyzőkönyv szerint „a szemlén részt vettek egyhangúan azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy az épület a Nemzeti Galéria céljaira kiválóan megfelel". Korek megígéri, hogy „e vélemény alapján azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket az épület megszerzésére". Az előterjesztést valóban megtehette, hiszen két napra rá az általa összehívott Főigazgatói Tanács kitér a Nemzeti Galéria elhelyezésének kérdésére. Jegyzőkönyvük 7. pontja kimondja: „ANemzeti Galéria elhelyezésére a volt Kúria épületet kérjük a minisztertanácstól. Az elkészült előterjesztést a Főigazgatói Tanács elfogadta, tagjai aláírták."

605 A 8. pont a Munkásmozgalmi Múzeum ügyével foglalkozik, egyetért az intézmény állami kezelésbe vételével. Tegyük hozzá, igen figyelemre méltó, hogy intézkedéseinek legitimitását Korek nem a minisztertől vagy helyettesétől, hanem „alulról", a múzeumok igazgatóitól igyekszik megszerezni. Ezekben a napokban, pontosan január 18-án a kormány a miniszterhelyettesek közül felmenti Darabos Ivánt és Kende Istvánt, míg Mihályfi Ernőt azzal bízza meg, hogy továbbra is miniszterhelyettesi rangban működjön közre az akkor már egyébként is egy épületben székelő Oktatásügyi Minisztérium és a Népművelési Minisztérium Művelődésügyi Minisztériummá történő egyesítésében. E munkálatok 1957. február végére fejeződtek be. „KÖZELBIZ" Korek további aktáit, az épület megszerzésére indított akciójának részleteit nem ismerjük. A kérelmező már nem a népművelési tárca, hanem az új minisztérium, a művelődésügyi. Minden bizonnyal Korekre és az érdekeltekre is bunkócskaként hatott a KÖZELBIZ elutasító határozata. A KÖZELBIZ - Közületeket Elhelyező Bizottság - az Országos Tervhivatal elnökének javaslata alapján jött létre 1950 márciusában.

606 Tipikus intézménye volt ez a Rákosi-érának. Neve alapján társadalmi szervezetnek vélhetnénk, de szoros pártutasítás alapján működött. A Művelődésügyi Minisztérium kérését, miszerint a Kúria épületét utalja ki számára, február 25-én a KÖZELBIZ furcsa csavarral teljesíti, határozatát egész egyszerűen felsőbb utasítással indokolva. „Apró Antal elvtárs a kérdésben úgy döntött, hogy a Munkásmozgalmi Múzeum és a Nemzeti Galéria megosztva használják a volt Curia épületben lévő 4.400 m

2 alapterületű helyiségeket, az Irodalmi Múzeum elköltöztetésével felszabaduló V. József Nádor tér 7. sz. épület pedig egyéb közületi célra kerüljön felhasználásra. Ezáltal az Egyetem utcai képtár által jelenleg elfoglalt 1981 m

2 területű helyiségekben az Irodalmi Múzeum elhelyezése, valamint egyéb problémák is megoldást nyerhetnek".

607 Ez a döntés - tekintettel az általános helyzetre, s a Munkásmozgalmi Múzeumban lévőkre is - mondhatni „salamoni". Azaz a Szépművészeti Múzeum, illetve a Nemzeti Galéria két szék között a pad alá esett, mivel a Kúriát csakis a Munkásmozgalmi Múzeummal közös használatba kapták volna meg, miközben a KÖZELBIZ elvonta tőlük a Károlyi-palota használati jogát. Nem tudni, hogyan is esett ez a dolog. Pogány később úgy magyarázza, hogy „nem volt számukra elegendő információ". A döntést sem a Szépművészeti Múzeum, sem a Művelődésügyi Minisztérium nem fogadta el.

608 A múzeum egyenesen a Minisztertanácshoz fordul. A fellebbezést maga Pogány fogalmazza meg, aláírója a múzeum főigazgatója és ő.

609 A levélben kifejtik, hogy az átköltöztetés csak akkor valósítható meg, „ha a volt Kúria épületének múzeumként használt része teljes egészében a Nemzeti Galéria rendelkezésére áll. Minden talpalatnyi helyre szükség van ahhoz, hogy az Egyetem utcai és a Dózsa György úti épület megfelelő részeiből a kiállításokat, raktárakat, kutatóhelyiségeket, irodákat áttelepíthessük". Az öntudatos hangú levélnek igen érdekesek azok a sorai, melyek rávilágítanak az elhelyezéssel kapcsolatos társadalmi elvárásokra. „Az országos múzeumok vezetőiből álló legfelsőbb múzeumi szaktestület, a Főigazgatói Tanács 1957. február 16.-i ülésén foglalkozott a Nemzeti Galéria ügyével, s határozatában félreérthetetlenül kimondta, hogy »a Nemzeti Galéria megalakítását csak abban az esetben helyesli, ha annak elhelyezésére a Kossuth Lajos tér 12. számú épület volt múzeumi részlegét osztatlanul megkapja«. Csak ebben az esetben lehet megnyugtató módon kiállítani, raktározni, feldolgozni a Galéria kb. 6.000 festményre, 2.000 szoborra, 3.200 éremre, 10.000 grafikára terjedő állományát." A fogalmazvány befejező mondata szinte fenyegetően hangzik: „Az épület bármilyen másfajta igénybe vétele súlyos kárt okoz a nemzetnek, egy sokszáz milliót érő objektum felelőtlen el604 Jegyzőkönyv a Szépművészeti Múzeumban 1957. január 10-én megtartott osztályvezetői értekezleten. Jelen vannak: A Népművelési Minisztérium részéről Korek József, a múzeumi főosztály vezetője, Pigler Andor főigazgató, Pogány Ö. Gábor főigazgató helyettes, Aggházy Mária, Bacher Béla, Balogh Jolán, Devich Sándor, Fenyő Iván, Genthon István, Komlósi Andor, Körösladányi Tivadar, Radocsay Dénes, Szilágyi János György. SzM Irattár: 863-09-7/1957. 605 1957. január 12-én tartott Főigazgatói Tanács határozatai. 1 oldal. Dátum: 1957. január 15. SzM Irattár, Iktatás nélkül. 606 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei 1950. február 25.- 1952. augusztus 14. A Magyar Országos Levéltár segédletei 11/3. Összeállította: Haász Réka-Katona Klára-Kurccskó Mihály-Szűcs László-G. Vass István. Budapest, 2005, 21. 607 A KÖZELBIZ Határozata. A Párttörténeti Múzeum helyiségeinek felhasználása. 1957. febr. 25. Aláíró: Harsányi Zoltánné főtitkár. A határozat száma: 869/464/1957. In: SzM Irattár, 863-01-23/23/1957. 608 Ez utóbbi oldalról két szervezet is interpellálhatott, mivel a minisztériumban hivatalból ketten is megkapták az újabb határozatot: Mihályfi Ernő miniszterhelyettes és a Művelődésügyi Minisztérium Titkársága (Csikós elvtárs). 609 SZM Irattár, 863-01-23/1957, autográf fogalmazvány; MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 123. dosszié, MNG Alapítási iratok/4.