Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)
V. A Magyar Nemzeti Galéria
kótyavetyélésének veszélyével jár." 0111 A fellebbezés másolatát személyes hangú levél kíséretében Pogány egyenesen Kállai Gyulának kézbesítteti: „Újból Hozzád kell fordulnom, légy szíves, segítsd problémánkat helyesen és végleg megoldani." A fellebbezés dátuma 1957. március 2. A tegező hangnem alapja alighanem a régi ismeretség, a közös mozgalmi múlt. 6 " Kállai Gyula 1956 novemberétől az MSZMP IIB tagja, 1957 februárjától a KB titkárává, majd a PB tagjává választják. 1957. február 28-tól bízzák meg a művelődésügy vezetésével. Március 2-án Pogány tehát az épp hogy kinevezett Kállai miniszterhez fordul, úgy tűnik, nem hiába, noha a KÖZELBIZ újabb döntésére még két hetet várni kell. 1957. március 19-én érkezik meg Harsányi Zoltánnénak, a KÖZELBIZ főtitkárának levele, melyben megállapítja, hogy a felhozott indokok helytállóak, és „ezért Apró Antal elvtárs döntése alapján a 869/464/1957. sz. határozatot" módosítja. A Kúria épületének addig a Munkásmozgalmi Múzeum által használt, kh. 4 400 m 2 alapterületű helyiségeit a Nemzeti Galéria számára utalja ki, a József nádor tér 7. számú épületet, melyben korábban az Irodalmi Múzeum volt elhelyezve, megkapja a Munkásmozgalmi Múzeum, az V. Egyetem u. 16. sz. épületet pedig az Irodalmi Múzeum. A kormány május 3-án jogutód nélkül megszünteti a KÖZELBIZ-t, ettől az időponttól kezdve a tanácsok joga lesz az épületek és helyiségek kiutalása. 612 A hangnem, melyet Pogány az említett fellebbezésnél használ, igencsak más, mint az, melyet évekkel azelőtt, vagy egy fél évvel később a hivatali levelezésben megütött. Ezekben a hónapokban talán még ö is hitte, hogy létezhet autonóm múzeumi működés. Erre utalnak azok a mondatai is, melyeket a Szépművészeti Múzeum osztályvezetői értekezletének jegyzőkönyve örökített meg. 1957. február 19-én volt ez az ülés, melyen szóba került a múzeumok autonómiájának kérdése. Pogány is hozzászólt: „Ha az országos múzeumok hatáskörét [kell] megállapítani, mindenek előtt biztosítani kellene önállóságukat. Nem gondol teljes autonómiára, hanem csak egy olyan hatáskörre, amely logikusan következik abból, hogy az országos múzeum önálló intézmény. Nem emel kifogást az állami ellenőrzés ellen, de szükségesnek tartja, hogy határozott formában leszögeztessenek azok a jogok, amelyek a múzeumot a) szervezeti, b) gazdasági és c) működési vonalon megilletik. (...) A működési önállóság abban jutna kifejezésre, hogy a múzeum, amely megfelelő tudományág legjobb szakembereit egyesíti, saját vezetőségének és tudományos dolgozóinak legjobb tudása és belátása szerint oldaná meg a muzeológia tudományos és ismeretterjesztő feladatait." 613 1957. április 6-ot ímnk, amikorra Mihályfi levelében megbízza Pogányt mint a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettesét a Magyar Nemzeti Galéria szervezésével. 614 Azt is kéri, hogy a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával egyetértésben tegyen javaslatot, hogy a munkatársak közül kik kerüljenek át az új intézményhez. Két nap múlva Pogány előterjeszti a Magyar Nemzeti Galéria szervezésének szakmai fórumaként szolgáló Tanácsadó Bizottság névsorát. 615 Feltűnő, hogy a Nemzeti Galéria megalapításáról szóló határozatot csak június 13-án iktatják a Szépművészeti Múzeum irattárában. 616 Ezen talán nem is lehet csodálkozni, hiszen a Művelődésügyi Minisztérium ügyköréről csak az 1957. IV. 25-én kiadott kormányrendelet intézkedett. 617 Néhány nap múlva, május 3-án Pogány átküldi az új minisztériumba a Magyar Nemzeti Galéria első, 1957. évi munkatervét is. Májusban érkezik meg hozzá Kállai miniszter felkérése, hogy vegyen részt a minisztériumban létesítendő Képzőművészeti Tanács munkájában, melynek feladata lesz a jövőben „képzőművészeti életünk problémáinak megoldása". 618 610 SzM Irattár, 863-01-121. A főigazgatók értekezlete valójában 12-én volt. 611 MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 123. dosszié, MNG Alapítási iratok/5. 1957. márc. 2. Ugyanezen a napon Pogány hasonló értelmű levelet küld „Rostás elvtársnak" is (Nádor utca 28.), aki feltehetően azonos Rostás Oszkárral, az egészségügyi miniszter titkárságának vezetőjével. 612 1048/1957 (V. 3.) sz. kormányhatározat. 613 SzM Irattár, 863-09-7/1957. 2. oldal. 614 MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 118. dosszié, személyi dokumentumok. 615 A javasolt személyek: Pigler Andor, Vayer Lajos, Genthon István, Gerevich László, Csemegi József, Pór Bertalan, Domanovszky Endre, Somogyi József. Ld.: SzM Irattár, 863-01-ad 1. Mellékelve Pogány összefoglalója az új múzeum feladatairól: 1-3. oldal. 616 SzM Irattár, 863-01-56. 1957. VI. 13. A helyzet további furcsasághoz tartozik, hogy Kállai Gyula 1957. június 17-én kéri fel Pigler Andor főigazgatót, hogy vegyen részt a Nemzeti Galéria megalapítása körül bábáskodó szakértői bizottságban. SzM Irattár, 863-01-58. 617 1045/1957. (IV. 25.) A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatai. 618 A Művelődésügyi miniszter Kossuth-címeres levélpapírján. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 118. dosszié, személyi dokumentumok.