Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

IV. Múzeumok a szocializmus államszerkezetében

A MMOK VÉGNAPJAI A Darvas József vezette Közoktatásügyi Minisztérium körül már 1952 második felében fogyni kezdett a levegő. Megfelelő részlegeiből Erdey-Grúz Tibor akadémikus irányításával kivált a Felsőoktatási Minisztérium. Berda Ernöné, a Népművelési Minisztérium Képzőművészeti Főosztályának vezetője 1952 augusztusában továbbította Mihály fi Ernő miniszterhelyettesnek a művészeti múzeumok átvételével kapcsolatos javaslatát.

505 E szerint a művészeti múzeumok jelenlegi állapotukban nem alkalmasak a dolgozók materialista világnézetének és kulturális színvonalának emelésére. Egyrészt azért, mert fejlődésüket gátolja a MMOK s a túlzott centralizáció, másrészt azért, mert a múzeumok belső felépítése elavult, „nem mindig a társadalmi fejlődés szakaszai" szerint történik. Az „egészséges fejlődést" azonban leginkább személyi okok hátráltatják. Berdáné fogalmazásában „a múzeumok tudományos dolgozóinál még mindig nem történt meg a fordulat az individualista, öncélú kutatómunkától a népet szolgáló tudományos munka felé. (...) Az egész területre hátrányosan hat ki a határozott politikai szervezeti és tudományos vezetés hiánya, amit a jelenlegi szervezeti formák mellett sem a KM [Közoktatásügyi Minisztérium, S. K.] sem a Tudományos Akadémia kialakítni nem tud".

506 A Képzőművészeti Főosztály ezért javasolja a MMOK megszüntetését, személyi állományának elhelyezését, s a Főosztályon belül egy múzeumi osztály létesítését, amelynek két részlege egyrészt a múzeumok, másrészt a műemlékek ügyeivel foglalkozna, átvéve a MMOK-tól a műtárgyak központi nyilvántartásának kezelését is. A Berdáné-féle javaslat a múzeumok profiljának meghatározása után további intézmények megalapítását is előirányozta: a Fővárosi Képtár átvételét a Fővárosi Tanácstól, a Nemzeti Galéria megszervezését, a műtárgyak hivatalos országos nyilvántartásának „okmányszerű" elkészítését, központi restaurátorműhelyek létesítését és Művészettörténeti Tudományos Intézet megalapítását.

507 Tegyük hozzá, az intézetalapítás itt megjelenő terve sokadik állomása volt az országos tudományos intézetek megszüntetése, át- és újjáalakítása körüli politikai folyamatnak, amely folyamat kezdetei a Magyar Tudományos Akadémia mellett életre hívott Magyar Tudományos Tanács 1949. évi munkatervének irányelveiben ragadhatóak meg először.

508 Néhány hónap múlva, 1953. február elsején jelent meg az Elnöki Tanács rendelete, amely intézkedett a MMOK jogutód nélküli megszüntetéséről.

509 A rendelet az egész múzeumügyet a Népművelési Minisztérium hatáskörébe utalta. A Népművelési Miniszter (Révai) első helyettese, Jánosi Ferenc már 1952. december végén a MMOK átvételéről egyeztetett Darvassal, mivel a Népművelési Minisztériumhoz került át a Közoktatásügy múzeumokkal foglalkozó személyi állománya is. Jánosi volt a kezdeményezője az Elnöki Tanácsnál Ortutay leváltásának, miközben Pogány hónapokra alkotói szabadságra vonult. Jánosi már decemberben javasolja, hogy a MMOK vezetésével néhány hónapra bízzák meg Fülep Ferenc régészt, hogy „1953. február 1.-ig is rend legyen e területen, ne legyen szétzilálódás".

510 Fülep kinevezésére nem kerül sor, de hamarosan megalakították a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályát, melynek ő került az élére.

511 A felszámolást már Fülep vezényelte le. A Múzeumi Központ operatív feladatait néhány soros levélben az országos múzeumokra ruházta, személyzetét egyszerű utasítással áthelyezte. A Központ munkatársai közül csupán néhányat találtak alkalmasnak arra, hogy az ügyeket immár a minisztérium keretei között vigyék tovább. Ortutay az újonnan alapított Néprajzi Intézet vezetője lett. Pogány a Budapest Történeti Múzeumba került mondjuk így - parkoló pályára.

512 Nem sokáig, mert már ez év augusztus 1-jei hatállyal „további szolgálattételre" a Múzeumi Főosztály felügyelete alá tartozó Művészettörténeti Munkaközösséghez helyezték.

513 A MMOK legértékesebb hagyatékát, a nyilvántartási dokumentumokat, a szekrényekkel együtt Fülep különböző múzeumok, így a Nemzeti és a Szépművészeti Múzeum kezelésébe rendelte: „a Szépművészeti Múzeum végzi az egész ország művészettörténeti anyagának tudományos nyilvántartását és kartonizálását, valamint az egyházi és magánkézben lévő képzőművészeti anyag nyilvántartását és ellenőrzését."

514 1953 januárjában, a MMOK felszámolásának pillanatában úgy tűnik, a minisztériumnak még nem voltak határozott elképzelései arról, hogy a MMOK által folytatott műemlékvédelmi munka ezentúl egyáltalán hol és hogyan folytatódjék. Fülep Redöre hárítja az ezzel kapcsolatos munkák egy részét is: „A műemléki kérdés végleges megoldásáig a Szépművészeti Múzeumhoz nyernek beosztást a műemléki restaurátorok is azzal a céllal, hogy ezek országos viszonylatban továbbra is el kell lássák a műemléki restaurátori munkákat." Nem kevésbé lakonikusak a - Történeti Múzeumnak nevezett - Nemzeti Múzeumra háruló feladatok: „A Történeti Múzeum kötelessége a jövőben ellátni az egész ország régészeti nyilvántartási munkáját, valamint a magánkézben lévő régészeti gyűjtemények ellenőrzését és nyilvántartását."

515 Ezek az átszervezések igencsak megtizedelték a MMOK eredeti nyilvántartásait. Hogy ezeknek szinte emléke is eltűnt, abban nem csak a személyek leváltásának és elbocsátásának, a kontinuitás megszűnésének volt szerepe, hanem a hatvanas években a múze505 A Népművelési Minisztérium Képzőművészeti Főosztálya: Jelentés Mihályfi Ernő elvtárs részére. 1952. augusztus 16. Berda Emőné főosztályvezető. Melléklet: Javaslat a művészeti múzeumok átvételéről. Gépírás, 1-4. oldal. MOL XIX-J-3-Í, Mihályfi Ernő hagyatéka. A forrásra Horváth György volt szíves figyelmemet felhívni. 506 Az 505. jegyzetben idézett forrás 1. oldal. 507 Az 505. jegyzetben idézett forrás, 4. Berdáné a Fővárosi Képtár átvétele ügyében nem kellően tájékozott, hiszen azt már átvette a MMOK, lásd 499. jegyzetet. A Berdáné-féle javaslat a Művészettörténeti Tudományos Intézetet a Magyar Művészettörténeti Munkaközösségek összevonásával, ám csupán 15 főre terjedően kívánta megalakítani. 508 Huszár 1995, 83-84, 223-226 jegyzetek. 509 1952. évi 25. számú tvr. a múzeumokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13. sz. tvr. módosítása tárgyában (kihirdetve 1953. febr. L). 510 „A múzeumok átvételével kapcsolatban javaslom, hogy kapjuk meg tőletek a Szabolcska elvtárs osztályának múzeumi státuszait." A Népművelési Miniszter első helyettesének, Jánosi Ferencnek levele Darvas József közoktatásügyi miniszternek 1952. december 23. MOL XIX-J-2-m-51/1953 (1 d.j. 511 Fülep Ferenc 1951 áprilisában a Budapesti Történeti Múzeum Főigazgatóhelyettese, emellett 1953 januárjától a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályának vezetését is ellátta. 1956-ban kinevezték az MNM főigazgatójává, itt működött haláláig. 512 1953. márc. 18-tól a BT M igazgatóhelyettese. MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, 118. dosszié, személyi dokumentumok. 513 MNG Adattár, ltsz.: 24.400/2006, kinevezési okmányok (Iratszám: 14-1883/1953). 514 Fülep Ferenc levele Redő Ferencnek, a Szépművészeti Múzeum igazgatójának 1953. január 31. MOL XIX-J-3-a-14-0114-1953 (25601). 515 A MOL XIX J-3-a-14-0113-1953. iratszámon Fülep Ferenc levele Mihalik Sándor főigazgatóhelyettesnek. Magyar Történeti Múzeum 1953. január 31.