Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - D. Együttműködés és integráció: Kelet- és Közép-Európa között, 1981-2008

A Felvidéken és Erdélyben élő magyar megrendelők számára osztrák és lengyel mesterek, műhelyek dolgoztak. Nota bene, ezeknek a kapcsolatoknak a jelentősége nem 2008-ban merült fel először. A közép-európai kulturális kapcsolatokat rekonstruáló kutatások kezdeti időszakában, 1981 októberében például háromnapos ülésszak foglalkozott Nedecben a középkelet-európai arcképfestészet egy meghatározott területével: Szarmata típusú portré a 17. században Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon címmel."

36 Magyar részről Buzási Enikő szólt hozzá a témához, kifejtve, hogy nem csupán a szarmata portrék típusának elterjedését kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a királyi centrumoktól távol eső vidékek kultúrája esetében a stílus és motívumok bizonyos provincializálódása, egy középnemesi kultúrához történő igazodása következett be."

37 Egyes erdélyi fejedelmi síremlékeknek immár a kövek származására kiterjedő vizsgálata azt is kimutatta, hogy azok lengyel, közelebbről krakkói, illetve szepességi kőfaragó műhelyekből származó importmunkák."

38 A részletkutatások tehát már korábban is megkérdőjelezni látszottak a magyar művészettörténet hagyományos „pán-reneszánsz" elméletét, az itáliai előképek nyomán Mátyás korában kialakult, s külső hatások által nem befolyásolt reneszánsz évszázados továbbélésének teóriáját. Mint a későbbi kutatások alapján látszik, nem a reneszánsz stílus élt tovább, hanem leginkább Mátyás kultusza, mely egyes főúri családokban a 17-18. században is megragadható, s amely például a Batthyány család esetében a családi mitológia részévé is vált."

39 A kiállítást és annak katalógusát egy tanulmánykötet kiadása is követte, amelyről, tekintettel tudománytörténeti jelentőségére, az utolsó fejezetben szólunk majd."

40 Közép-Európa történeti létének gondolata megtermékenyítette a hazai barokk-kutatást is. Itt elsősorban a Közép-Európai Kezdeményezés támogatásával, A barokk éve (1992 május - 1993 május) keretében készült európai rendezvényeket kell megemlítenünk. A közép-európai országok ez alkalomból kiállítás-sorozatot szenteltek a barokk művészet emlékeinek. Az első ilyen kiállítás Ausztriában nyílt meg 1992-ben a Dévénnyel szemben fekvő Schloßhofban, bemutatva a barokk kor Amerikáról alkotott képét Közép-Európában."

41 Ez a tárlat egyben Amerika felfedezésének 500. jubileumát is köszöntötte. Trautenfelsben Öröm és bánat címmel a barokk ünnepek, és hétköznapok világát idézték fel."

42 Prágában az Artis pictoriae amatores - Európa a prágai barokk műgyűjtés tükrében - témában egy gazdag európai festészeti anyagot felvonultató kiállításra került sor."

43 A szlovákok is külön tárlattal emlékeztek meg a korszakról."

44 Utánuk Zágráb következett a megnyitók sorában, Az ünnepnapoktól a hétköznapokig című rendezvényükkel."

45 Varsóban barokk portrékiállítást, Poznanban a színház és misztika barokk kori összefonódását feldolgozó (szobrászati) tárlatot,

1146 Eszak-Itáliában pedig velencei tárgyú kiállításokat nyitottak meg. A magyar és a lengyel kiállításokra 1993 júniusában került sor. Magyarország a Zsánermetamorfózisok székesfehérvári"

47 és A barokk művészet Közép-Európában című, budapesti kiállítással vett részt a kezdeményezésben. A Budapest Történeti Múzeum tárlatának rendezői már a tárgyak összeválogatásával is jelezni kívánták, hogy a közép európai barokk művészet a legkülönfélébb irányzatok együtteséből született, s hogy ez a sokféleség és sokszínűség e művészet lényegét jelentette."

48 A több múzeum anyagából szervezett kiállítás katalógusának bevezető tanulmányában Galavics Géza abban határozta meg a régió művészetének sajátosságát, hogy az voltaképpen az Északról Délre, Keletről Nyugatra vezető utak mentén alakult ki. Mint írja, e művészet gyakorlatában nem érvényesült a nemzetinek és az egyetemesnek az a fajta elkülönítése, amely múzeumaink esetében (tegyük hozzá: később, a 19. században) megszokottá vált.

1149 Ebben a lényegét tekintve regionálisnak nevezhető művészetben a sokfelől jött müvészszemélyiségek magukkal hozott, ám eltérő hagyományai keveredtek. Szerepet kaptak itt a németalföldi és itáliai művészek éppen úgy, mint a bécsi Akadémia 18. századi vezető mesterei, vagy a speciális jegyeket mutató jezsuita művészek a maguk sajátos tudományos világképükkel. 1136 Az előadások megjelentek: Portret typu sarmackiego w wieku XVIIw Polsce, Czechach, na Slowacji i na Wegrech. (Portrait of Sarmatian Type in the 17th Century Poland, Bohemia, Slovakia and Hungary). Seminaria Niedzickie (Niedzica Seminars) II. Krakow 1985. Buzási Enikő szíves közlése. 1137 Buzási 1982. 1138 Bethlen Gábor, 1. Rákóczi György és Rákóczi Zsigmond gyulafehérvári síremlékeiről van szó. Mikó 2008a, 28-29. 1139 Buzási 2007. 1140 Mikó-Verö (szerk.) 2008. 1141 Friedrich Polleroß - Andrea Sommer-Mathis - Christopher F Laferl: Federschmuck und Kaiserkrone. Das barocke Amerikabild in den habsburgischen Ländern. 10. Mai - 13. September 1992. Schloßhof im Marchfcld. 1142 Lust und Leid. Barocke Kunst, barocker Alltag. Steirische Landesausstellung 1992. Veranst.: Kulturreferat der Steiermärkischen Landesregierung. Wiss. Leitung und Konzeption: Gottfried Biedermann; Katalog: Ileane Schwarzkogler. Graz 1992. 1143 Artis Pictoriae Amatores: Evropa v zrcadle prazského barokního sbëratelstvi. Ed. Lubomír Slavícek. Národní galerie, Praha 1993. 1144 Svätci v Strednej Europe. Heilige in Zentraleuropa. (Rok Stredo-európskeho Baroka / Jahr des Barocks in Zentraleuropa). Ed. Ivan Rusina. Slovenská národná galéria Bratislava. Október - November 1995. Buzási Enikő adata. 1145 Od svagdana do blagdana: Bárok u Hrvatskoj / From everyday to holidays: Baroque in Croatia. Ed.: Vladimir Malekovic. Muzej za umjetnost i obrt, Zagreb, 25. 5.- 26. 9. 1993. 1146 Gdzie Wschód spotyka Zachód. Portret osobistosci dawnej Rzeczypospolitej 1576-1763 / Where East Meets West. Portrait of Personages of the Polish-Lithuanian Commonwealth 1587-1763. Múzeum Narodowe w Warszawie, May 22 - July 30. 1993. Buzási Enikő adata. Teatr i Mistyka. Rzczba barokowa pomiçdzi Zachodem a Wschodcm / Theater and Mysticism. Baroque sculpture between West and East. Ed. Konstanty Kalinowski. Múzeum Narodowe, Poznan 1993 1147 Zsánermetamorfózisok: Világi műfajok a közép-európai barokk festészetben / The metamorphosis of themes: Secular subjects in the art of the Baroque in Central Europe. Szerk. Mojzer Miklós. Székesfehérvár 1993. 1148 Kat. Budapest BTM 1993; Előszó: Kádár Béla a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztere. A „barokk éve" gondolat valójában az Európa-Tanácstól eredt, mivelhogy a barokk volt az utolsó nagy európai művészeti stílus, amely átfogta a társadalom valamennyi rétegét. A programot előbb elfogadta az UNESCO, majd a Pentagonale (később Hexagonale, később a „Közép-Európai Kezdeményezés") országainak közössége is, amelyek 1992/93-ban barokk témájú kiállítások sorát mutatták be. A rendezvénysorozatra a tagországok (Ausztria, Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia) részvételével került sor. 1149 Galavics 1993, 12, minden bizonnyal a Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria történeti elkülönülésére utalt. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a regionális sokféleség és sokszínűség a Nemzeti Galéria régi magyar gyűjteményeit, mint már említettük, már a nyolcvanas évek elejétől jellemezte, ez a gyűjtemény mintegy csírájává vált az intézmény átalakulásának is: a szűkebb értelemben vett „nemzetitől" a „közép-európai" felé.