Horváth György – Király Erzsébet – Jávor Anna - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2008. 26/11 (MNG Budapest 2009)

VI. A Magyar Nemzeti Galéria korszakai - B. A Nemzeti Galéria a Budavári Palotában

Ekkor jelentek meg a későbbi civil kezdeményezések csírái is. Ezekhez sorolhatjuk első sorban a Nemzeti Galériában igen sikeres, és még évtizedeken át jól működő Múzeumbarátok Körét. A Baráti Kör célja - a múzeum munkájának, aktuális kiállításainak, a képzőművészeti ismeretek megismerésén túl - a kortárs művészet népszerűsítése volt.

869 A másik, az 1970-es években kialakított, szintúgy hosszú életű intézmény, a gyermekek képzőművészeti ismereteit és készségét fejlesztő „GYIK"-Műhely.

870 Naiv művészet a Nemzeti Galériában A népművelés-közművelődés államilag is támogatott igényeinek érvényesítése minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy megnőtt az érdeklődés a népi iparművészet és a naiv művészet alkotásai iránt. A naiv művészet másodszori felfedezése ugyanakkor a hatvanas években nem csupán a magyarországi képzőművészeti élet sajátossága volt, hanem Európa-szerte megfigyelhető jelenség. A modern művészek a 20. század elején fedezték fel a „naivokat", annak a szemléletnek következményeképpen, amely eredendően elutasító módon fordult a történetileg kialakult, kanonizált - és múzeumi - értékrendhez.

871 A két világháború között a naiv művészet újabb kontextusban tűnt fel, amikor publicitást kaptak az „őstehetségeknek" nevezett parasztfestők. A képzőművészeti ismeretek nélkül festegető, szobrászkodó östehetségek munkáit ekkoriban a nép körében megjelenő „örök" művészi alkotóképességnek, a nemzeti lélek ösztönös megnyilvánulásainak tekintették.

872 A háború után, a brüsszeli világkiállítás alkalmával vetült ismét nagyobb figyelem a rendszeres képzésben nem részesült, naiv alkotókra.

872. Az egyes szocialista államokban, mint pl. a Jugoszláviában és Szlovákiában élő népi alkotóművészek különösen sikeresek voltak. Nálunk a hatvanas évek második felétől főként a Népművelési Intézet

874 vette pártfogás alá az amatőr művészeket, mivel úgy vélték, hogy a műkedvelő festők voltaképpen közművelődési funkciót töltenek be. Különösen Bánszky Pál és Vitányi Iván kutatták az e körből származó műveket és alkotóik életét.

875 Vitányi a naiv művészek alkotásait bevonta művészetszociológiai vizsgálataiba is. Ezek nyomán kiderült, hogy a lakosság jelentős hányada ténylegesen kedveli is a naiv festőket, különösképpen azok anekdotikus hangvételű képeit.

876 A szociológiai kutatás azokat tartotta naiv művészeknek, akik számára „nem volt egyetlen ösvény sem, amelyen haladva bejuthattak volna a művészet hivatalos csarnokába".

877 Végső soron a közművelődés fentebb jellemzett, ideologikus feltevései szolgáltak alapul ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Galériában megalakult a Naiv Művészet Osztálya. A múzeum naiv gyűjteménye ajándékok révén tovább gyarapodott; 1970 és 1975 között már vagy ezer tárgyat foglalt magában.

878 Hamarosan nagyobb tárlaton mutatták be a naivok alkotásait, majd egy kisebb teremben álladó kiállítást is berendeztek az ilyen képekből és szobrokból.

879 A naiv művészet múzeumi prezentálása a kritikusok körében eltérő fogadtatásra talált. Az elemzések rámutattak arra, hogy szemben egyes szakértők feltevéseivel, a naivok művészete korántsem a magas kultúra folyamataitól függetlenüljött létre.

880 Különösen problematikusnak találták ebben a vonatkozásban az aktuális pályázatokra beküldött, újabb alkotásokat. Legnagyobb súllyal valószínűleg azok a sorok eshettek latba, melyek egyrészt megállapították, hogy a tárgyak többsége „sem nem naiv, sem nem művészet", másrészt felhívták a figyelmet a múzeumok felelősségére, „hogy méltatlan művek ne kerüljenek kiállításra, jóhiszemű, de tehetségtelen embereket ne avassanak művésszé, s ne keltsenek bennük felelőtlenül illúziókat".

881 1976-ban alkalom nyílott arra, hogy Kecskeméten külön múzeumot rendezzenek be a naiv művészet számára. A populáris művészet azonban az ún. östehetségek kérdésén túl is jogos kérdéseket vet fel. A magyar muzeológia sajátossága, hogy miközben a naiv művészek alkotásait többnyire nem fogadta be az „autentikus" parasztkultúrára szakosodott Néprajzi Múzeum, nem volt helyük a magas kultúra intézményeiben sem. Nálunk nem teremtődtek meg - Németországgal ellentétben - azok a populáris kultúrára szakosodott intézményi formák, melyek a naiv művészet alkotásain túl gyűjthettek volna a régi népies nyomatokat, reprodukciókat, a képkultúra provinciális emlékeit. Ezeket legelőbb a Hatvani Múzeum vette fel gyűjtési körébe a hetvenes években.

882 Az első tudományos katalógus A Nemzeti Galéria várbeli, új kiállításai, s különösen a régi magyarországi gyűjtemény bemutatkozó tárlata 1975-ben megmozgatta a közönséget; valósággal tolongtak a látogatók. A hivatalos 869 A taglétszám 300-350 fő körül mozgott. Elnökei: Vályi Gábor, a Parlamenti Könyvtár igazgatója, majd Patkó Imre újságíró, műgyűjtő, később Nagy Gábor festőművész voltak. A szervezők: Vájna Márta és Anka Mária. A Baráti Kör 25 éves jubileumi beszámolója. In: MNG Baráti Kör, 2005, 9. 870 A GYIK-Műhely - Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely - 1975-ben Szabados Árpád és Várnagy Ildikó elképzelései alapján a Magyar Nemzeti Galéria akkori vezetésének felkérésére jött létre. A Műhely a számára otthont adó Magyar Nemzeti Galéria épületében 1993-tól alapítványi, 1998-tól közalapítványi formában működik. Ld.: A GYIK 10 éves jubileumi kiállítása 1984. 871 Az ősmüvészet és a naivok művészetének lényegi azonosságát tárgyalja: Bihalji-Merin, 1984, 13-29. 872 Bánszky 1984, 21-36. 873 Emile Langui: 50 Ans dArt Moderne. (Les naifs.) In: Kat. Bruxelles 1958; Németh 1973. 874 A Népművelési Intézet 1986. június l-jén Országos Közművelődési Központtá alakult át. 875 Vitányi 1972. 876 A kutatók 400 munkáslakásban különféle reprodukciókat tártak a lakók elé. A legkedveltebb alkotók sorrendje: Munkácsy, Szinyei és Csontváry, utánuk Győri Elek naiv festő következett. Vitányi 1968-1969. 877 Vitányi 1972, 18. 878 Az MNG Naiv Gyűjteményének leltárkönyvei 1970. dec. 18-1975 között: MNG Adattár, ltsz. 20906/1981. Osztályvezető: Fehérné Mihály Ida. Vásárlások: Patai József hagyatéka, 94 tétel; Bedő Rudolf naiv gyűjteménye. Jelentősebb tételnek mondható Nyergesi János hagyatékának letétje. A gyűjtemény mintegy 60 %-a ajándék volt: Urbányi Jenő orvos, Nagy István színész. Manga János néprajztudós stb. adományai. Leltározás lezárva: 1980. 5-MT. leltári számmal. 879 Kat. Budapest 1972a, az MNG a Népművelési Intézettel közösen. Nem csak a múzeum gyűjteményét mutatták be. de azokat a tárgyakat is, melyeket a Népművelési Intézet pályázatára küldtek be az amatőr alkotók. 880 Szabó Júlia 1970-ben közzétett tanulmányában figyelmeztetett arra. hogy a naiv művészet esetében koránt sincs szó valamiféle történeti időn kívüliségről, az aktuális stílustendenciákat ez esetben is meg lehet ragadni. Szabó 1970, 214. 881 Tímár 1972, 30. 882 Kovács Ákos nevét kell itt megemlíteni, aki egyrészt kiváló modern képzőművészeti gyűjteményt, másrészt kisebb kollekciót szedett össze a populáris képkultúra tárgyi anyagából.