Veszprémi Nóra - Jávor Anna - Advisory - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2005-2007. 25/10 (MNG Budapest 2008)

STUDIES - TÓTH Sándor: A Magyar Nemzeti Galeria 11-12. századi kőfaragványai (részlet)

aus Syrmien. Südost-For-schungen 18-1959, 253-255. • Kampis A.: A képzőművészetek. (A kultúra világa.) A képzőművészetek. A zene. A színház és a film. H. n. [Bp.], 1960, 403. • Rados J.: Magyar építészettörténet. Bp., 1961 30 (f.), 35. • MMT

2

'

3

' 26, 28 (f.) • Kampis A. : (A kultúra világa) A képzőművészetek története. Bp., 1963, 582. • Vätäsianu 1966 70-72 (f.) • Kampis A.: Kunst in Ungarn. H. n. [Bp.], 1966, 21 (f.), 30. • Kiáll. V. MNM 1968 17. • Kampis A.: A magyar művészet a XIX. századig. Bp., 1968, 22. • Török L.: XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkő. In: A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve. I. 1970. H. n. [Szekszárd], é. n., 107, 110, 125-126. • Berecz S.: Pusztatemplom. Egy darab szentföld. Az aracsi bencés apátság története. Temerin, 1970, 26-30, 33, 36, 46, 48, 55, 176 • MMT

5 32-33, 79, *20 (f.) • Nagy S.: /JOMÖŐ. PesyrrraTH HCTpaacHBaBba Ha rpaítHHH y PaKOBuy (1963-1966). PBM 20., 1971, 177-179 (f.) • J. MaKCHMOBHÍj: Cpncica cpeniLOBeKOBHa CKyjinrypa. HOBH Ca/^, 1971, 55. • Rados J.: Magyar építészettörténet. Bp., 1971^, 34 (f.), 39. • Dercsényi D.: Románkori építészet Magyarországon. H. n. [Bp.], 1972, 9, 187, *6 (f.) • L. Gerevich: Die Anfange des Bauornamentes in Ungarn. Kolloquium über spätantike und frühmittelalterliche Skulptur. III. Vortragstexte 1972. Mainz, 1974, 154, *75 (f.) • Nagy S.: Dombó. Újvidék, 1974, 18. • D. Dercsényi: Romanische Baukunst in Ungarn. H. n. [Bp.], 1975, 12, 191-192, *6 (f.) • Magyar K.: Monostor a gyepüvonalon. M 18-1977/9, 7. • Györffy Gy: István király és műve. Bp., 1977, 264, 349-350. • Gerevich, L. 1977 156, 163-164 (f.) • Magyar 1978 32, 34. • E. Marosi: Die Rolle der byzantinischen Beziehungen für die Kunst Ungarns im 11. Jahrhundert. In: Byzantinischer Kunstexport. Hg. H. L. Nickel. Halle, 1978, 43. • Kiáll. Szftár 1978 34-35, 100-101 (25. sz.), 359 (f.) • S. Nagy: Parallelen des Steines von Aracs in der Wojwodina. AR 17-1979, 11-13. • Dercsényi D. -Zádor A.: Kis magyar művészettörténet. Bp,. 1980, 22. • Marosi E.: Magyarországi művészet a 12-13. században. Történelmi Szemle 23-1980, 128. • Marosi E.: Magyarországi művészet Szent László korában. Athleta Patriae. Szerk. Mezey L. Bp., 1980,214, *37 (f.) • Magyar K.: Nagyecsed-Sárvár nemzetségi monostora. Műemlékvédelem 261982, 14. • A művészet története Magyarországon. Szerk. Aradi N. H. n. [Bp.], 1983, 20 (f.) • Dercsényi D.: Művészetünk kezdetei? Életünk 20-1983, 178. • Nagy S.: Dombo. Srednjovekovna opatija i tvrdava. Novi Sad, 1985, 21. • Nagy 1987 23. • Tóth M.: A művészet Szent István korában. In: Szent István és kora. Szerk. Glatz F. - Kardos J. Bp., 1988, 113. « LaHu 1 157. • L. Varga - P. Lővei: Funerary Art in Medieval Hungary. AHA 35-1990/1992, 117-118 (f.) • Bakó Zs. I.: Gerecze Péter fényképhagyatéka. H. n. [Bp.], 1993, 30-31. sz. • Kaiapis Z.: Történelem a föld alatt. Újvidék, 1993, 16-17, 39 (f.), 50-54. • Marosi - Wehli 22, 24 (f.) Tóth S. 2000 429^147 (= Bácsország 2003/I-III. 4-13; r., f.) • Kiáll. Pannonhalma 2001 240, 261, 364, 367, 417-418. • Galavics G. - Marosi E. - Mikó Á. - Wehli T: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. H. n. [Bp.], 2001, 33 (f.) • Cmanojee 5-8 (f.), 12-13, 125. • V. P. Goss: Uvodno o „Kamena iz Belca". Prilozi 21-2004, 225-226. • V. P. Goss: „Kamen iz Krizovljana" nakon „Kamena iz Belca" - pitanja konteksta. Prilozi 22-2005, 195. • Raffay E.: Az aracsi templomrom. Újvidék, 2005, 24-28 (f.) • A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei. Kalauz. Szerk. Gosztonyi F. - Veszprémi N. - Cseh Sz. H. n. [Bp.], 2007, 13 (f.) • Hungária National Gallery. The Collections. Guide. Eds. N. Veszprémi - F. Gosztonyi. H. n. [Bp.], 2007, 13 (f.). 7. Oszlopfő Pécs, „a székesegyház előtti tér egyengetésekor jött elő" (MTE i. h.: Gerecze). MNM: Horváth Antaltól,* Gerecze Péter közvetítésével (ltsz. 9-897.1). *Pécsi gyűjtő, aki már gimnazista korában gyarapította a nemzet múzeumát (ltsz. 105-866, 51-867). Bővebben írt róla Gál É.: Dr. Horváth Antal (1848-1912). In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989). Pécs, 1990, 167-174. Ltsz. 55.1603. 1100 körül vagy kevéssel utóbb. A tömb lentről alsó részén kúposán, feljebb domborművesen szélesedik. Lent kiálló nyakgyűrü, fent zárólemez, középső kiugrásoktól felezett, kissé homorú oldalakkal. Sarkai lapos, gúlás aljjal csatlakoznak a dombormühöz, sérültek, az egyiken keskeny, átlós leszelés nyoma. Alul, felül sík, régi, kerek lyukkal, illetve modern csapolással. A lemezívek alatt állattestekre utaló domborulatok, amelyekhez a sarkoknál lefelé egy-egy körtés idomú, vájatosan tekeredő szarvú kosfő járul, homlokig kinyúló, lejjebb ferdén befelé tartó profdiai. Az állatok alatt és között oldalanként egy-egy növényféle. Fő függőleges eleme lándzsaidom, amelynek pálcaszerű szára és vájatos, egy ízben a lemezkiugrás aljáig, a többi esetben e kiugrást is magába foglalva a felső síkig nyúló csúcsa közé elöl lehajló levélke és alóla kétfelé konyuló félpalmettapárféle ízül. E konya elemek felhajolva egyesülő végeit a kosok harapdálják. A részletezés nagyvonalú. A kosok teste tagolatlan. Szarvuk vájata külső éltől vágódik be. A szarvvégek lehajló göbök, a feléjük felnyúló részt elölről élesen kiemelkedő, íves forma (fül ?) kíséri. A szemek körülárkolt, ovális domborulatok, pontszerű középső furattal. Az árkolásból a szemsarkoknál kis véset nyúlik hátra. A szemaljat hasonló ívű véset kíséri. Az alsó fejrész csak egy esetben ép. A száj nyitott, az orr furatos, mindkettőt finom véset keretezi. A növényeken a csúcsidom alsó részén bordapár ível a szélekre, két oldalsó vájatot különítve el. A fő vájat közepén egy helyen kidolgozott szöglet, máshol durva domborulat látszik. A kigörbülő levélkék közül kettő ép. Felezővájatosak, öt lapos, kerek végű ujjal, amelyeket furatból induló vájatok választanak külön. A félpalmetták domborodók, négyujjúak. Két fejezetoldalon középső vájat fut rajtuk végig, a többi ujj közét furatból induló véset adja. Az ujjvégek felé sok a szögletesedés. A négy szár és a nyakgyűrü szintén szögletesedő kerekségü. Kemény, sárgás, kissé lyukacsos mészkő. M. 20 (nyakgyűrű, fedőlemez 2,5, csaplyuk 5). Sz. (V.) 20,5. Á. (nyakgyűrű) 15,5 (fejezettest 13,5). 1896-iki Ezredéves Kiállítás. A történelmi főcsoport katalógusa. Bp., 1896, 7 (83. sz.) • Hpl. [Hampel J.]: A Nemzeti Múzeum régiségosztályának gyarapodása az 1897. év I. negyedében. AÉ 171897, 278-279. • MTE 46. • Gerecze 1906 139. • Éber L.: Magyarország Árpád-kori művészete. Műbarát 2-1922, 78. • Gerevich T. 1938 149, *CXX (f.) • Radocsay 1954 63. • Vätäsianu 1966 21, 26 (f.) • Szépművészeti Múzeum. A magyar művészet kiállítása Párizsban. Bp., 1966, 16 (50. sz.) • L'art de Hongrie du X

e au XX

e siècle. Petit Palais. Paris, avril-juillet 1966 (87. sz.) • Kiáll. V. MNM 1968 22. • 1000 CoKpobHina beHrepcKoro HCCKycrba 3a 1000 neT. Mocicba, 1971 (50. sz.) • Antica arte ma-