Veszprémi Nóra - Jávor Anna - Advisory - Szücs György szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 2005-2007. 25/10 (MNG Budapest 2008)
STUDIES - TÓTH Sándor: A Magyar Nemzeti Galeria 11-12. századi kőfaragványai (részlet)
24. Párkányfríz-részlet dombormütöredékröl Pécsvárad, kőtár 25. Rozetta a Szent Jstván-szarkofág jobb hosszoldalán. Székesfehérvár, romkert 26. Kerub rozettákkal, oszlopok közt a Szent István-szarkofág bal hosszoldalán Székesfehérvár, romkert zatoknak megfelelő helyzetben. Ez a töredék (23. kép) a rajta fennmaradt egyenes szalagszakasz alakítása révén egyértelműen kapcsolható az említett fedéldarabhoz, illetve magához a fehérvári helyszín fő darabjához, a szarkofághoz. 19 A részletképzés tekintetében az összefüggés eléggé korlátozott. Az összes említett példa rövid szárú. Előrebukó levélke, amely takarja a félpalmetta kezdetét, csak az oszlopfőn (7) van. Lándzsahegy idomú felső végződés előfordul ugyan a két délvidéki darabon, de másféle részletekkel. A félpalmetták általában két-három egyszerűen vájatok vagy (apélmonostori kövön) lapos ujjból állnak. Csak a fehérvári töredék félpalmettája tagolódik négy domborúan alakított ujjra, hasonlóan az oszlopfőn (7) lévőkhöz, de furatolás nélkül. Efféle domborúan alakított ujjak a hazai emlékanyagban csak még egy helyen, a pécsváradi dombormű 20 fentebb [1. fejezet] tárgyalt lezáró frízén mutathatók ki (24. kép). Az oszlopfő (7) egyéb növényi és építészeti részletei ugyancsak pécsváradi-székesfehérvári összefüggésüek. Az előrebukó levél öttagú, furatlyukas körvonalrajza, függetlenül a belső tagolóelemek hiányától, a fentebb [1. fejezet] szintén tárgyalt középbordás, lapos levelekre emlékeztet más pécsváradi töredéken. 21 A lándzsahegy idomú lezáráshoz tagolásmódjában a székesfehérvári szarkofág egyik körkitöltő rozettatípusa áll aránylag a legközelebb, amelynek szirmaiban a laposan, ék alakban mélyedő felületből hirtelen emelkednek ki a belső rajz formái (25. kép). Ehhez hasonló vonások alapján kapcsolható a szarkofág köréhez a fentebb [1. fejezet] ugyancsak tárgyalt fehérvári kétlevélsoros fejezet is, 22 amelyen a volutákat előkészítő sima, szögletes metszetű törzsek és a zárólemez alakítása egyaránt a pécsi darabra (7) emlékeztet, és ennek megfelelő megoldásra utal a nyakgyürütöredék is. A zárólemez esetében a sima, tagolatlan, alaprajzilag enyhén homorodó felületen kívül egyező vonásnak számítható a középső kiugrás is, amit a pécsi darabon (7) többnyire a lándzsahegyidom végződéséből hoztak létre. A pécsi állatfők (7) részletei - összformájukhoz nemigen lelhető méltó párhuzam - szerteágazóbb összefüggésüek. A szemdudor kerek, furatos közepű alakjához a szarkofág bizonyos részletei hasonlíthatók: az oszlopfők abakuszrózsáit jelző, illetve a kerub fölötti rozetták közepét alkotó idomok a bal hosszoldalon (26. kép). A szarvak vájatos, csigás idoma volutás szárakra emlékeztet: a leghasonlóbbnak a visegrádi esperesi templom vállkőrészletein és négyleveles fejezetein, valamint ezek pilisi megfelelőin találhatók látszanak. 23 A szájat és az orrot kísérő finom vonal az óbudai domborműtöredék (10) 24 keretsávjában tűnik fel (27. kép). Az óbudai töredék (10) alapján gyanítható némi közvetett stílusösszefüggés a pécsi fejezet (7) és a hasonló motívumú hazai csoport között. A dombormű (10) fő mezejét kísérő ívháromszögben ábrázolt fa levelei ugyanis olyanféle sekélyen vájt, tőben egymástól furattal elkülönített idomok, amilyenek a csoport feltehetően szintén óbudai eredetű darabját jellemzik, és esztergomi példáin is előjönnek. Keltezni a legelő állatfőket mutató közelibb darabok közül a legbiztosabban a Szent István-termi féloszlopfőt lehet. Az esztergomi palotát, amelynek legmélyebben fekvő helyiségéhez tartozik, 1198-ban Imre király befejezetlenül adományozta - a használat jogát fenntartva - az érseknek, azaz nyilván III. Béla (1172-1196) kezdte építtetni. 25 Az óbudai - ha ugyan ottani - töredéket a prépostság vagy a királyi palota építkezéseihez egyaránt lehetne kapcsolni. A stílus alapján mindenesetre inkább a prépostság, mint a 13. századi pa27. Domborműtöredék Óbudáról, szömyalakos részlet. MNG (10)