Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - JÁVOR Anna: Összeírás, leltározás... Kracker-képek nyomában a szerzetesrendek II. József-kori feloszlatásának idején

plus quam 300 000 fl impendisse fertur.", ld. Sedlák: i. m. (23. j.) 35, a po­zsonyi forrás alapján. 32 Danielik: i. m. (22. j.) 364; Magyarország vármegyéi és városai 1. Abauj­Torna vármegye és Kassa. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1896. 342; A jászó­vári premontrei kanonokrend jubileumi névtára i. m. (20. j.) 32. Vö. Sedlák: i. m. (23. j.) 35. 33 A helyreállításról: Sedlák: i. m. (23. j.) 35. Kitzling és Brocky neve az össze­írásokon: MOL, C 103, Jasov, N° 3, uo. fol. 94, 164 és A 41, 5. cs. 66. sz.: Jászó i. h. (27. j.) 34 Schrott neve az összeírásokon: MOL, C 103, Jasov, N° 3, uo. fol. 94, 164 és A 41, 5. cs. 66. sz.: Jászó i. h. (27. j.). Restaurátori szerepét Sedlák tárta föl az SNA-ban őrzött forrásokból: i. m. (23. j.) 35. Kassai főművét, a régi városháza II. József-apoteózisát 1780-ból Galavics Géza elemezte: Nástropné mal'by kosickej radnice - umenie a mestianstvo 18. storocia. Ars II. 1968. 1. 67-80; tájrajzolói, honismereti vállalkozásáról Uő., in: Művészet Magyarországon 1780-1830. Szerk. Galavics Géza-Szabolcsi Hedvig. Katalógus. Bp., 1980. 48-49, 124-127. Összefoglalóan, szabadkőművességére is utalva Petrová­Pleskotová: i. m. (11. j.) 82 84, 114, ld. még Garas Klára recenzióját: Anna Petrová-Pleskotová: Maliarstvo 18. storocia na slovensku. Veda Vydavatel'stvo Slovenskej Akademie vied, Bratislava 1983. Művészettörténeti Értesítő XXXIII. 1984. 186. 35 A jászói templom 1980-1990-es helyreállításáról ld. Hron, Vojtech: Nástenné mal'by .1. L. Krackera v Jasove. Vlastivedny casopis XXIX. 1980. 121-126. A könyvtár freskóját 1995-2000 között restaurálta Ladislav Székely. Az 1990 óta ismét premontrei rendi tulajdonban lévő kolostort és templomot Bartal Tamás apát úr jóvoltából láthattam újból, 2002 augusztusában. Neki és Kiss Endre perjel úrnak, valamint Imre atyának ezúton is megköszönöm a szíves jászói fogadtatást és az értékes információkat. 36 Sedlák i. h. alapján, vö. Beschreibung des zur Religionsfond Herrschaft Joss ge­hörigen Berg Markth Joss (1791). MOL, A 41, 5. cs. N° 66, i. h. (27. j.) fol. 8-9. A legelső Kracker-freskók adatát 1752-ből (lépcsőház és téli ebédlő, „Herodeska") az építész jászói működésének korábban ismeretlen dokumentumaival együtt közölte Bodnárné Jávor Éva: Új adatok Franz Anton Pilgram magyarországi működéséhez. Művészettörténeti Értesítő XLIV. 1995. 194, 207; a másik refek­tórium Ábrahám-freskójáról és Kracker rajzáról ld. Jávor: i. m. (23. j.) 176. A Kracker által 1768-ban benyújtott számla a konvent homlokzati festésére vonat­kozik (SNA, B. I. 1. PPJ, Fasc. 44, N° 129, vö. Sedlák i. h.); a prelatúra oromzati timpanonjában látható allegória jelzett (Renovata 1897 Reinfuss); a konvent két homlokzati freskója a három teológiai erényt, ill. a fiait tápláló pelikánt ábrázol­ja. A melegház festése újabban szinte teljesen elpusztult. 37 Lieb Leleszen: Jávor: i. m. (14. j.) 2000. 179-180, 184, a forrás: Conventio Arendalis, in: MOL, C 101, Fasc. 51. (23. j.) N" 111. közlésével. 38 A királyhelmeci főoltárkép említése Kracker műveként: Jávor Anna, in: Barokk művészet Közép-Európában. Utak és találkozások. Baroque Art in Central Europe. Crossroads. Katalógus. Szerk. Galavics Géza. Bp., 1993. 238. (mint Mária mennybevitele); közli (képpel) Petrová-Pleskotová, Anna: K cinnosti rakuskej maliarskejskoly na Slovensku v 18. storoci. Ars XXIII. 1993. 2. 85-85, 89; Szilárdfy Zoltán: A királyhelmeciSzentlélek-templom föoltárképének ikono­gráfiája. Művészettörténeti Értesítő XLV. 1996. 277-282. (képpel). Összeírása: C 101, Fasc. 51. (mint 21. j.) N°68: Inventarium Omnium in Parochiali Király Helmecziensi Ecclesia ... „105. 1 Ara major in honorem S. Spiritus erecta nullis­que aliis, quam Tabernaculo, et majori S(anctis)sima Trinitatis in lista simplici lignea contenta Imagine apparamentis provisa aestim 50 Fl... Lelesz die 6 a Maii 1788". Lieb angyalkái jól felismerhetőek a királyhelmeci Hogya Zoltán által készített, kitűnő színes fényképen, melyet Szilárdfy Zoltán bocsátott rendelkezésemre és e helyt közlésre. ANNA JÁVOR Conscriptio, Abolitio... AUF DER SUCHE NACH KRACKER-BILDER IN DEN DOKUMENTEN DER KLOSTERAUFHEBUNGEN UNTER JOSEPH II. Das Porträt vom Kalocsaer Erzbischof, Pál Széchényi wurde von Katalin Sinkó in der Sammlungen der Reformierten Kirche zu Sárospatak entdeckt und im Jahre 1983 veröffentlicht als ein ge­nau dokumentiertes Beweis für die Mäzenatur des Schriftstellers Ferenc Kazinczy. Auf der Rückseite des Gemäldes gab nämlich Kazinczy selbst den Verfasser (Johann Lucas Kracker, 1719-1779) und die Provenienz (Varannó, Paulinerkloster, 1790) des Bildes an. Anderswo erwähnt Kazinczy, dass er außer diesem noch zwei Kracker-Gemälde besaß. Zahlreiche Dokumente stehen zur Verfügung über die Barockausstattung der Kirche und des Ordenshauses in Varannó (Vranov nad Topl'ou), Krackers Vertrag für Klosterarbeiten, über die auch das Tagebuch des Hauses be­richtet, blieb aus dem Jahre 1754 erhalten. Anton Urlespacher. Maler aus Bacskó (Backov) schuf ein ausführliches Inventar über die Fresken und Ölgemälde anlass der Klosteraufhebung 1786, der Ausverkauf der Mobilien wurde im Versteigerungsprotokoll verewigt. Aus diesem geht hervor, dass die Bildnisse von Pál Széchényi, Imre Esterházy und „Fráter" György Martinuzzi (alle drei wurden aus Paulinermönch zum Kirchenhaupt) bei der Versteigerung nicht verkauft wurden, aber der Verwalter des Gebäudes verwertete sie (zu Bieterpreis) 1790. Kazinczy verkauf­te später das Martinuzzi-Porträt seinem Freund und Verwandten, István Fráter in Bihar, dessen Erben spendeten das Gemälde 1858 dem Ungarischen Nationalmuseum. Unter der alten Inventarnummer des Museums ist aber ein Porträt vom Erlauer (Eger) Bischof, Ferenc Barkóczy zu finden. Dieses Bildnis kann wohl mit Krackers zur Serie von Varannó verfassten Porträt, das bei der Versteigerung in Barkóczy-Besitz überging, identifiziert werden. Die Provenienz des neulich in die Gemäldesammlung der Ungarischen Wissenschaftlichen Akademie gelangten, ver­mutlich fiktiven Martinuzzi-Porträts mit Inschrift ließ sich bisher nicht entfalten. Wegen seinem Format kann es mit dem Porträt im Besitz von Kazinczy nicht identisch sein, aber aufgrund dem den authentischen Kracker-Porträts verwandten Gesicht und der schwächeren Ausführung der Hand kann vorgestellt werden, dass es hier um eine reduzierte Werkstattkopie des kazinezyschen Bildes geht. Bei den Pauliner zu Sátoraljaújhely wurde eine der Varannóer ähnlich, aber noch größere Porträtserie registriert. Über die Ausführung der 40 Bildnisse berichtet auch die História Domus im Jahre 1738: Der Mönch Jakob Zimmermann und ein Mitgeselle schufen die Gemälde, die auch von Fremden bewun­dert waren und die sich nach der Aufhebung zerstreuten, während 1737-1738. Ein Stück dieser Serie kann das signierte, fiktive und mit Inschriften versehene Porträt des Seligen László Báthori sein. Dieses Bild kam von den Jesuiten zu Sárospatak in das dor­tigen Burgmuseum und konnte früher als Vorbild zum Krackers ganzfigurlichen Porträt des Pauliner Bibelübersetzers aus dem 15. Jahrhundert, das in Sassin (Sastín, Sasvár) auch heute noch aufbewahrt ist, dienen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom