Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - SZATMÁRI Gizella: Stróbl Alajos, „a romantika utolsó lovagja"
találkozott nem egyszer a Boroszlóból származó Borbálával, a későbbi Corvin János anyjával (mindezt Corvin János „Liptó hercege" címe alátámasztani látszik...). Szülőföldi eredetmítoszát keresve - a megteremtésükhöz kissé saját maga is hozzájárult - az elmúlt évszázadokra utaló mondák szemében valósággá váltak és helyét is ezek világában kereste. Romantikus historizmusát a korszellem is támogatta, egyéni adottságai és tulajdonságai még inkább elősegítették ezek kibontakozását. Az őrtüzi kastély létrehozása már önmagában is a hagyományteremtés körébe sorolható tett volt. Korábban már próbálkozott „várúrrá" lenni: 1897-ben a liptóújvári Balassa-várat szerette volna megvásárolni „a szobrászok számára nyári tartózkodási helyül és műtermeknek", s felajánlotta, hogy a várban felállítanák Balassi Bálint emlékszobrát. A költő ugyanis itt, a családi birtokon töltötte gyermekkorát s szinte egész életén keresztül különböző - eredménytelen - birtokpereket folytatott ennek viszszaszerzésére. A vadregényes fekvésű, középkori lovagvár tágas termekkel, erkéllyel, tornyokkal és kazamatákkal ez időben elhagyott börtönépület volt. Stróbl Erdély Sándor igazságügy-minisztert kereste meg beadványával, kérése azonban nem teljesülte Őrtűz megvásárlására és felépítésére - mégpedig művésztelep céljára - már 1890-ben tett lépéseket, legalábbis a Vasárnapi Újság szerint, amely azt is tudni véli, hogy az ötlet első megfogalmazója Zichy Géza gróf volt, akinek portréját még az 1880-as évek végén Stróbl éppen Otátrafüreden mintázta meg. 6 A megvalósítás hosszú időbe telt. A munka a századelőn indult meg, a terveket építészbarátai: Gerster Kálmán és Alpár Ignác készítették. Alpárnak a millenniumi kiállítás történelmi főcsoportja számára tervezett épülete (a mai Vajdahunyadvár) nagy hatást gyakorolhatott rá, de motiválhatta az is, hogy 1899-ben a Műcsarnok folyóirat hasábjain körkérdést intéztek a művészekhez: mi legyen a nemrég bezárt millenniumi kiállítás történelmi főcsoportjának épületeivel? Stróbl fejében már ekkor megszületett a mesterséges romok építésének a romantikában gyökerező gondolata (ezt /. Az őrtüzi tanya modellje, 1905. Fénykép, Stróbl Alajosné Kratochwill Alojzia felvétele később az epreskerti ún. Hunyadi-kápolna esetében tudja megvalósítani). „Tartsák meg a »Vajdahunyad várát« (a városligetit) romnak - javasolta -, egy vagy két tornyot kellene még felépíteni, bástyafalakkal, téglából és malterbői. Egy elhagyott romantikus várudvart kell építeni, ahol dúsgazdagon tenyészik a repkény meg a fauna. Mi, szobrászok aztán domborművekkel és szobrokkal díszítenők fel az udvart." Végül Örtüzön kerülhetett sor az (eredeti) vajdahunyadi várkastélyt idéző háromemeletes (!), támpillérekkel körülvett torony felépítésére, amely magában foglalt két műtermet, és nem utolsó sorban a jelmeztárat s a régi, ill. a modern fegyverek gyűjteményét. A torony az egykori szülőházhoz folyosóval csatlakozott. A támpillérekre szobrokat helyezett, pl. a reimsi székesegyház egyik királyszobrának színes replikáját, a toronyba beépítette a bautzeni Mátyás-emlék másolatát. Ugyancsak ide került Mátyás színes hollós címere, Királylehota község címere, Fraknói Vilmos már említett színes pirogránit szobra, Dobó István síremlékének másolata, valamint - a ház urára történő utalással - egy ugyancsak színes művészcímer. Valahol a belső térben elhelyezte Mátyás és Beatrix közismert 15. századi domborműves profil-arcképének másolatát is. A kastély kertjébe zászlórudat állított (fenyőszálból), amelyre ha megérkezik, ünnepélyes keretek között, trombitaszóval felvonják a hárompajzsos müvészcímeres zászlót. 7 Markó Miklós a Vasárnapi Újságban a - nagybányai, kecskeméti és budapesti Százados úti nyomában - negyedik magyarországi művésztelepként ünnepli az 1910-ben végre elkészült őrtüzi kastélyt, mivel - úgy tudja - „a mestert... azon elv vezérelte, hogy idővel a telepet az állam vegye át, és a későbbi müvésznemzedék ingyenesen használhassa, pihenésre és újabb benyomások gyűjtésére". 8 A köztudatban valószínűleg keveredtek a liptóújvári vár felhasználására vonatkozó tervek e kastélyéival, mert az őrtüzi kastély családi fészeknek épült s az is maradt (a második műtermet Stróbl festőművész húga, Zsófia használta). A kastély a világháborús események során „külföldre" került, a 40-es években egy ideig családi üzemeltetésű panzióként működött. Ma is üdülő, a falán egy kis kétnyelvű emléktábla megörökítette az egykori tulajdonos nevét. A millenniumi gondolat, a nemzeti hagyományok felélesztése és számbavétele ösztönözhették Stróblt - a fentiekben leírt kultikus jellegű gondolatokon kívül - arra, hogy a budai Várpalota átépítésén és bővítésén munkálkodó Hauszmann Alajosnál kieszközölje egy Mátyás királlyal kapcsolatos tematikus kútszobor felállítását. Ybl Ervin úgy tudja, hogy a kút megépítése Hauszmann ötlete volt, kompozícióját pedig egy bizonyos párizsi szökőkút, a Fontaine St. Michel sugallta. 9 Stróbl Mihály már említett visszaemlékezései egy zugligeti kirándulást örökítenek meg, amelyen a Normafa és a Disznófö vidékének hangulata késztette volna a szobrászt egy Mátyás király életéből vett jelenet megmintázására. Az ötletet Hauszmann, a nagy vadász szívesen fogadhatta, sőt egy kapitális szarvas agancsát fel is ajánlotta a mintázás szakszerűsége érdekében. 10 A kiránduláson egyébként a mesteriskola növendékei - Istók János, Lukácsy Lajos, Blaschke Frigyes, Kiss József - mellett Thaly Kálmán is részt vett, s feltételezhető, hogy a vele való jó baráti kapcsolat révén csak erősödhetett a művészben a hazai történelem tanulmányozására irányuló elszánt törekvés, s elmélyülhetett az erre irányuló romantikus vonzalom. Thaly
