Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZATMÁRI Gizella: Stróbl Alajos, „a romantika utolsó lovagja"

2. Stróbl Alajos bíbornoki jelmezben, 1906 (?). Fénykép, Stróbl Alajosné Kratochwill Alojzia felvétele 1898-tól a Történelmi Társulat első alelnöke és az Akadémia Történeti Bizottságának elnöke volt, s mint ilyen, biztos pont, akinek véleménye meghatározó és útmutató lehetett. Egyébként Thaly és Stróbl együtt tevékenykedtek az ezredéves kiállítást előkészítő országos bizottságban, valamint az ún. II. főcsoport képzőművészeti bizottságában is. Mátyás kútja a várkápolna külső falán kapott helyet. A szoborcsoportozat, mely valójában inkább csak tartalmilag összetartozó, ám formailag alig összekapcsolódó figurákból áll és Mátyás király életének egy idilli, tökéletes pillanatát ábrázolja, színpadképszerüen helyezkedik el a mozaikfal előtt. A király íves záródású fülke közepén áll, azaz a nézők elé lép. Mögötte színpadi függönyként nyílik kétfelé a tölgyfák lombja. A látványos megoldást a tökéletes formaképzéssel, naturalisztikusan mintázott alakok együttese mögött csordogáló vízfüggöny (újabb térlezárás) és a historizmustól nem idegen „geoplasztika" egészíti ki. Az első terven még átmenő övpárkány választja el társaitól a király alakját. Ez a mü végleges formájában eltűnik, és a sziklás háttér a két „társadalmi szintet" egybekapcsolja. A kürtös alakja 1901-ben a Műcsarnok kiállításán állami nagy aranyérmet nyert. A korabeli sajtó szerint Stróbl „a kutat az eredeti terv szerint felállítja a Képzőművészeti Társulat városligeti Műcsarnokának szobortermében, melyet óriási vízmedencévé alakítanak át". A többi helyiségeket lovagtermekül rendezik be, és itt „napokra terjedő ünnepélyek, jelmezes felvonulások és élőképek lesznek, melyek Mátyás fényes fejedelmi udvarát és korának kiemelkedő történelmi eseményeit mutatják be".

11 A mű - Mátyás kútja - leleplezése 1904-ben a király jelenlétében történt meg. Kérdés, vajon e kitüntetés a felséges elődnek vagy a szobrásznak szólt? Netalán a mű tárgya keltette fel az uralkodó szimpátiáját, hiszen maga is szívesen vadászott?

12 A kürtösről és a kutyákról Stróbl egyébként egy mintegy fél életnagyságú külön csoportot is készített 1900 körül (csak fotódokumentációja ismeretes). A várbeli kút-csoportozat mintázása idején hóból-jégből is megformálta Mátyás alakját, mintegy háromszoros életnagyságban(í), mégpedig egy alkalommal az Epreskertben (1902), máskor a Budapesti Korcsolyázó Egylet jégünnepélyén, a városligeti műjégpályán (1905). Vajdahunyadon Hunyadi János lovas szobrát szerette volna felállítani. Háromalakos kompozíciót tervezett: a ló két oldalán egy-egy török vezér figurájával, utalva a törökverő hős haditetteire (1910). S ha mindezek után megemlítjük, hogy első, kisgyermekkorban elhunyt fia a Mátyás nevet viselte, kirajzolódik a művész konzekvens igyekezete arra nézve, hogy a nemzeti király jelenléte művészetében - és életében - permanens legyen. Az Epreskert, a főiskolai műterem kertje, ahol Stróbl 1885töl évtizedeken át dolgozott, keze nyomán egyfajta szabadtéri múzeummá vált. Szobortöredékeket gyűjtött, replikákat készít(tet)ett, mesterséges romokat szerkesztett. Letűnt korszakokat rekonstruált, szívesebben élné is azokat, lehetőség szerint nem is véve tudomást a 19. vagy 20. századról. Az Epreskertet - írja tanártársa, Lyka Károly - „ő építette, tervezte, évről évre foltozgatta, mert ha az öreg Budán valahol egy ócska házat bontottak, Stróbl mester hamar elfuvaroztatott egy párkány töredéket, egy kapufélfát. Ugyanígy fuvaroztatta oda a lebontásra ítélt régi pesti Kálváriát, egy 18. századbeli építményt".

13 A józsefvárosi Kálvária sorsáról 1892-ben határozott a főváros törvényhatósága. A svábhegyi lakosok ugyan szívesen felállították volna egyik hegyormukra, mégis Stróblnak sikerült megszereznie.

14 1893 júliusában - mérnöki felügyelet mellett megkezdték a lebontást, majd darabonként a mesteriskola kertjébe szállították, ahol „kőről kőre összeillesztették a mester - ti. Stróbl - vezénylete alatt" (Lyka). Az elmúlt évszázad művészete és a régi kövek iránti tiszteleten kívül nagy valószínűséggel nem maradt hatástalan Stróblra az építmény szerkezetében rejlő dramaturgiai érték sem, amelyet a Kálvária mesterének egyik kutatója a következőképpen fogalmazott meg: (A Kálvária 3. Stróbl Alajos asztrológusi jelmezben a Hunyadi-kápolna előtt, 1910. Fénykép, Stróbl Alajosné Kratochwill Alojzia felvétele