Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - RÉVÉSZ Emese: Egy esemény ábrázolásainak anatómiája. Lamberg gróf meggyilkolása 1848. szeptember 28-án

JEGYZETEK 1 „Az események nem dolgok, nem szilárd tárgyak, nem szubsztanciák; olyan kivágatot alkotnak, amit szabadon metszünk ki a valóságból." Veyne, Paul: Sem tények, sem geometriai létező, hanem cselekmények, in: Narratívak 4. A történelem poétikája. Bp., 2000. 71. 2 „Az emlékezés sokkal inkább konstrukciós kérdés, semmint puszta reprodukció" - fogalmazza meg Bartlett az emlékezés neuropszichológiai aspektusairól: Bartlett, Frederic: Az emlékezés. Kísérleti és szociálpszichológiai tanulmány. Bp., 1985. 296 297. Történettudományi szempontból: Gyáni Gábor: Történetírás: a nemzeti emlékezet tudománya, in: Uő.: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Bp., 2000. 95-127; újra közölve: Történelem Kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Kiállítási katalógus. Szerk. Mikó Arpád-Sinkó Katalin. Magyar Nemzeti Galéria, Bp., 2000. 92-102. 3 A történelem reprezentációjának narratív technikáit tárgyaló diskurzus egyik fő kiindulópontja Haydcn White relativista histográtiája: White, Hayden: Metahistory. The Historical imagination in Nineteenth-Century Europe. Baltimore, 1973; Válogatott tanulmányai magyarul: Uő: A történelem terhe. Bp., 1997. A történetfilozófiai irányzatba betekintést nyújt a fent idézett tanulmánygyűjtemény, illetve a sorozat korábbi kötete is: Narratívak 3. A kultúra narratívat. Szerk. Thomka Beáta. Bp., 1999. 4 Kosáry Domokos az 1848-as európai forradalmak négy szakaszát választja szét: 1. az ellenzéki erők közös frontja, 2. a liberálisok kiválása, 3. a radikálisok második felkelése és leverése, 4. az ellenforradalom győzelme, a liberálisok félretolása. Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. (Magyarok Európában III.) Bp., 1990. 5 A gyilkosság összefoglalásai: Lányi András: Lamberg szívében kés. Kritika, 1992. 9. 3-5. Hermann Róbert: Népharag Lamberg ellen, in: Száz rejtély a magyar történelemből. Szerk. Halmos Ferenc-Katona Imre. Bp., 1994. 130-131. Urban Aladár: Népítélet Lamberg felett. Beszámolók, emlékezések, tanúvallomások. Századok CXXX. 1996. 5. 1063-1116. 6 Gróf Lamberg Ferenc Fülöp (1791-1848) császári altábornagy, magyarországi földbirtokos, 1811-tői katona, 1840-től pozsonyi hadosztályparancsnok, 1845től a galíciai székhelyű 4. huszárezred parancsnoka, a bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagja volt. Lamberg katonai pályafutása mellett figyelemreméltó irodalmi tevékenységet is kifejtett, írásaiban több alkalommal foglalkozott a magyarországi viszonyokkal. Több magyar nyelvű cikket adott közre a pozsonyi Hírnökben, amelyek 1843-ban Elfogulatlan nézetek különféle politikai viszonyaink fölött címmel kötetben is megjelentek. 1841-ben Pozsonyban Széchenyi István írásaiból választott mottóval látott napvilágot népismereti dolgozata (Még egy Terra incognita. Ismeretek s tudnivalók az ausztriai birodalom nem magyar tartományairól). 1842-ben Lipcsében adta ki összefoglaló Magyarország-történelmét (Ungarns politische Stellung in Europa, von Einwanderung der Magyaren bis auf die Gegenwart). 1844ben a Magyar Tudományos Akadémia a hadügy magyarosításának területén elért eredményeinek elismeréseképpen tiszteletbeli akadémiai tagságra terjesztette fel. Ld. Váradi Antal: Elmúlt időkből. Cikkek és rajzok. Bp., 1917. 17-22. Nemeskürty István: „Kik érted haltak szent Világszabadság." A negyvennyolcas honvédhadsereg katonaforradalmárai. Bp., 1977. 21-25. 7 Urban: i. m. (5. j.). Hasonlóképp egy esemény különféle leírásait ütközteti Lackó Mihály: Széchenyi elájul. 2000 IX. 1997. 5. 46-53. 8 Lamberg gr. pozsoni főkapitány meggyilkoltatása, - jelezve jobbra középen: Pauer F. - fametszet. Mulattató Képesujság I. 1848. 37. október 7. 295. 9 A „Pauer F." szignatúra nem a Pollack Mihály tervezőmühelyében is dolgozó, rajzban képzett építész-festő Pauer (Pacr, Paur) Miksa Félixet takarja, amint azt Nagy Zoltán nyomán Kőszeg Ferenc és Rózsa György is véli (Nagy Zoltán: A magyar litográfia története a XIX. században. Bp. 1934. 113. Művészet Magyarországon 1830- 1870. Magyar Nemzeti Galéria. Kiáll. kat. Bp., 1980. 485), hanem vélhetőleg azzal a művésszel azonos, aki az 1849-es kassai Fillér-kalendárium egy litográfiáját Pauer Flóris néven szignálta, és aki magát 1856-ban a Kassa-Eperjesi Értesítőben arckép- és bolti cégérfestőként hirdette: Lyka Károly: Nemzeti romantika. Magyar művészet 1850-1867. Bp„ 1942'. 1982'. 22-23; Révész Emese: A kassai Ábrázolt Folyóirat és köre. Bp., 1996. (ELTE BTK Szakdolgozat) 139. 10 Die Ermordung des Grafen von Lamberg zu Pesth am 28. Sept. - jelzés nélkül - fametszet. Illustrierte Zeitung 1848. 278. október 28. 281. 11 Tod des Grafen Lamberg - jelezve balra lent a képen: Albrecht 848 - jelezve balra lent a kép alatt: Druck V. L. Molsbeck Neubau Nr. 128. - színezett litográfia. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi képcsarnok (MNM TKCS), ltsz. 10. 754. \2A' hazaáruló Lamberg grófnak csúfos halála. Szeptember 28-kán 1848. Szarvason, Réthy Lipót nyomdájában, - jelzés nélkül - fametszet a címoldalon. A ponyvafüzet teljes szövegét és részletes magyarázatát közli: Riadj magyar! 1848-1849 fametszetes ponyvái, csatakrónikái. Összeállította Pogány Péter. Bp., 1983. 262-265, 567-568. 13 Gróf Lamberg halála. I-sö újság. Putnoki Józseftől. Buda-Pest, 1848. Nyomatott s kapható Bucsánszky Alajosnál, - jelzés nélkül - fametszet a címoldalon. A ponyvafüzet teljes szövegét és részletes magyarázatát közli: Riadj magyar! I. m. (12. j.) 270-276, 569-570. 14 Mihálovicsról Lyka: i. m. (9. j.) 130-131; Kovács I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig. A magyar kalendáriumok történeti és müvelődésszociológiai vizsgálata. Bp., 1989, 118. 15 Die Ermordung des K. Komissars Grafen v. Lamberg auf der Pesther Brücke N. 15. - Lomeridio del J. Comissario Conte de Lamberg sal ponte di Pest - Barsrajdeny h. Comisara Brabéte Lambergü na moste no Pestu - Gróf Lamberg k. biztosnak meggyilkolása a buda-pesti hídon. - Jelezve jobbra lent a képen: Ant. Ziegler - kőrajz - In: Ziegler, Anton: Vaterländische BilderChronik aus der Geschichte des österreichischen kaiserstaates von seinen ältesten Bewohnern bis auf die gegenwärtige Zeit. IV. Wien, 1850. 138-139. 16 (Nach getrenster Angabe) Schrecklicher Meuchelmord am 28. Septb. 1848., in Pesth. des K. K. F. M. L. Grafen Franz Lamberg. - Jelezve balra lent a kép alatt: Lithog. A. Maschek - Jelezve jobbra lent a kép alatt: Verlag v. Ed. Ludewig - Középen fent a kép felett: Viertes Prämienbild zur GratzerSchnellpost 2 kr. C. Mz. - Hadtörténeti Múzeum. 17 Die Ermordung des Grafen von Lamperg [sie] zu Pesth am 28. September 1848. - Jelezve balra lent a kép alatt: Verlag u. Druck von C. G. Lohse Antonst. Dresden - Jelezve jobbra lent a képe alatt: Lith bei C. G. Lohse - kőrajz - Budapesti Történeti Múzeum (BTM), ltsz.: 15. 028 - a kiadó-rajzoló talán azonos azzal a Gustav Lohséval, aki Drezdában 1879-ben alapított művészeti kiadót. Pieske, Christa: Bilder für Jedermann. Wandbilddrucke 1840-1940. München, 1988. 225. 18 Lamberg gróf meggyilkolása - Jelzés nélkül - papír, ceruza, 23 * 37 cm -BTM Ltsz.: 8. 127. 19 Lamberg megölése a pesti hajóhídon 1848. szeptember 28-án. (Egykorú rajz. Eredetije az orsz. ereklye-múzeumban.) - In: Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története. Bp., 1889-1898. II. 221. 20 Gróf Lamberg meggyilkoltatása a hídon. - Jelzés nélkül - fametszet. Balpárti Nép-naptár. Szerk. Vasgyúró Tamás. Pest, 1873. 39. Gróf Lamberg meggyilkoltatása a hídon. - Jelzés nélkül - fametszet. Vargyas Endre: Magyar szabadságharc története 1848-1849-ben. A magyar nép számára. Bp., 1879. 227. 21 Lamberg gróf meggyilkoltatása, -jelezve jobbra lent: Bernáth Ágoston Bpest 880 - Jelezve balra lent: Haberkorn és Macsicska - fametszet. Budapest. Képes politikai napilap. 1880. 271. szeptember 28. 1. 22 Lamberg holttestének meghurcolása. - Jelzés nélkül - fametszet. Gracza: i. m. (19. j.) 23 Lamberg megöletése. - Jelzés nélkül - színezett kőrajz. BTM Ltsz.: 3962 24 lvins, William M.: A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció. Bp., 2001. 64-66. 25 A lipcsei Illustrierte Zeitung ezredik, jubileumi számában röviden összefoglalja a képi tudósítás keletkezésének folyamatát: eszerint az aktuális eseményről készült eredeti rajz a fametszök műhelyébe kerül, ahol a papírra készült kompozíciót egy fametszésre alkalmas, világos tónusfokozatokkal és éles fény-árnyékokkal ellátott vonalrajzzá dolgozzák át, amelynek mérete megfelel a nyomódúc méretének. Ezt a rajzot újabb rajzolók átmásolják a nyomódúcra, majd megint mások fába metszik, végül továbbítják a nyomdába, ahol meghatározzák a kép tónusait és színeit - N. n.: Wie die Illustrierte Zeitung entsteht? Illustrierte Zetung 1862. 1000. augusztus 30. 146. 26 „De már a diáknak kezében tör ragyog,/ Mellyel a gazembert rögtön általszúrja;/ Ott volt egy nemzetőr; az is kardját húzza,/ Karjával izmosan jó magosra rántja,/ S Lamberg uram nyakát véresen megszántja./ Ez sem lévén elég (mert még le nem rogyott),/ Egy gránátos vitéz, ki éppen őrt állt ott,/ Előjön, puskáját hamar megfordítja,/ S vele - mint a disznót - jól fejbe kólintja;" Riadj magyar! I. m. (12. j.) 265. 27 N. n.: Die Ermordung des Grafen von Lamberg in Pesth. Illustrierte Zeitung 1848. 278. 281. 28 N. n.: Lamberg gr. pozsonyi főkapitány meggyilkoltatása. Mulattató Képesujság 1848. 37. október 7. 295-296. 29 A sokszorosított grafikai történeti képciklusokról Révész Emese: Képi elbeszélés és popularizálódás az 1850 és 1870 közötti sajtóban megjelent történeti képek példáján. Művészettörténeti Értesítő 2001. 1. 147-172. 30 A forradalmi tömegábrázolások ikonográfiájáról Kemp, Wolfgang: Masse - Mensch, in: Der Einzelne und die Masse. Kunstwerke des 19. und 20.