Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - RÉVÉSZ Emese: Egy esemény ábrázolásainak anatómiája. Lamberg gróf meggyilkolása 1848. szeptember 28-án

Jahrhunderts. Recklinghausen, Ausst. Kat. 1975. 9-20. Gross, Friedrich: Volk und Massen. Beweger der Geschichte, in Bildern seit 1789. in: 1789-1989. Zweihundert Jahre französische Revolution. Ausst. Kat. Berlin 1989. 87-115. Gebhardt, Hartwig: Auf der Suche nach nationaler Identität. Publizistische Strategien in der Leipziger Illustrierten Zeitung' zwischen Revolution und Reichsgründung, in: Bilder der Macht - Macht der Bilder. Zeitgeschichte in Darstellungen des 19. Jahrhunderts. Hsg. Stefan Germer und Michael F. Zimmermann. Bonn, 1997. 310-323. A kassai Ábrázolt Folyóirat (1848) tömegábrázolásairól Révész: i. m. (9. j.) 87-88. 31 Westfehling, Uwe: Helden, Antihelden, Anonyme Helden, in: Triumph und Tod der Helden. Europäische Historienmalerei von Rubens bis Manet. Hrsg. Mai, Ekkehard-Anke-Repp-Eckert. Ausst. Kat. Köln. 1987. 151-165. 32 Egy franciaországi 1848-as karikatúrán Marianne a polgárháború fáklyájával és egy véres bárddal a kezében koponyákon trónol, vállán a véres lepedőn a forradalom mártírjainak neve (Affre. Bréa, Mangin), mögötte nyaktiló 1793as lobogóval In: Marianne und Germania 1789 - 1889. Frankreich und Deutschand. Zwei Welten - Eine Revue. Kat. Hrsg. Plessen, Marie Louise von. Berlin-Párizs, 1996. 21. 33 A sajtószabadságnak köszönhetően 1848-ban Németországban több mint 800 litografált kép jelent meg. Klemm, David: Von Napoleon zu Bismarck. Geschichte in der deutschen Druckgraphik. Ausst. Kat. Hamburg, 1995. 84-85. 34 Gebhardt: i.m. (30. j.) 311. 35 Verwundung des Erzbishofs von Paris, Denis August Affre in der Vorstadt St. Antoine zu Paris am 25. Juni. Illustrierte Zeitung 1848. 264. július 22. 53. Ermordung des Generals Bréa und seines Adjutanten Mangin in der Maison Blanche. Uo. 1848. 266. augusztus 5. 85. 36 Die Ermordung des Fürsten Lychnowsky und des Generals v. Auerswald zu Frankfurt a. M. am 18. Sept. Nach einer Originalzeichnung von W. Völker. Uo. 1848. 276. október 14. 241. 37 Detlef Hofmann közli azt a Wilhelm Völker (1812-1873) által készített ceruzarajzot, amely a fametszet előképeként szolgált: Hoffmann, Detlef: Darstellungen des Revolution in der Leipziger Illustrierten Zeitung 1848/ 49. in: Künstlerischer Austausch. Artistic Exchange. Akten des XXVIII. Internationalen Kongress für Kunstgeschichte. Hrsg. Gaeehtgens, Thomas W. Bd. III. Berlin, 1993. 97-109. 38 Iwitzki, Angelika: Europäische Freiheitskämpfe. Das merkwürdige Jahr 1848. Eine neue Bilderzeitung von Gustav Kühn in Neuruppin. Berlin, 1994. 39 Gräuelszenen in Polen, Iwitzki: i. m. (38. j.) 45. Neger-Revolution auf Martinique, Uo. 79. Misshandlung der Demokraten in Charlottenburg am 20. August 1848. Uo. 81. 40 Gidalewitsch a röplapok, újságlevelek következő tematikus csoportjait különíti el: 1. égi jelenségek, 2. ördögök, 3. torzszülöttek. 4. természeti katasztrófák, 5. gyilkosságok, 6. háborúk, csaták. 7. egyházi viták, 8. politikai események, 9. arcképek, 10. felfedező utak. Gidalewitsch, N.: Bildbericht und Press. Tübingen 1966. 41 Schreckliche Mordthat! Feierliches Leichenbegängnis der gemordeten Deputierten der Frankfurter National-Versammlung. Iwitzki: i. m. (38. j.) 94-95. 42 Az 1848-1849-es grafikai képsorozatokról Pataky Dénes: Az 1848-49-es szabadságharc grafikai ábrázolásai. Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1961. Bp., 1962. 77-90, 179-186. Rózsa György: Negyvennyolc az egykorú művészetben, in: Rózsa György-Spira György: Negyvennyolc a kortársak szemével. Bp. 1973. 514-516. 43 A Mulattató Képesujság közvetlen előzménye a Werfer Károly kiadásában Kassán 1848 januárjában indult Ábrázolt Folyóirat. A folyóirat az új sajtótörvény miatt nevét előbb Képesujságra, majd az augusztus 25-i, 28. számtól Mulattató Képesujságra változtatta. A folyóiratról bővebben Révész: i. m. (9. j.) 44 Mulattató Képesujság 1848. 13. március 25. 106. - Illustrierte Zeitung 1848. 254. május 13. 311-315. 45 A folyóirat további magyarországi vonatkozású aktuális eseményképei: Kassa népgyülése kitűzi a városházon a nemzeti lobogót. Ábrázolt Folyóirat 1848. 13. március 25. 105; T. Farkas Károly a pesti 12 pontot magyarázza a polgárságnak a városház udvarán Dehreczenben. Uo. 1848. 15. április 8. 118; Esztergomi nagy-piacz 1848ki Ápr. iO-kán. Uo. 1848. 20. május 13. 159. 46 A kevés nem katonai vonatkozású, egykorú 48-as cseményábrázolások egyike: Táncsics diadalmenete 1848 március 15-én, amely a Pesti Divatlap mellékleteként jelenik meg még ugyanabban a hónapban. Spira-Rózsa: i. m. (42. j.) Rep. 180. kép. 47 Bréa! [sic] tábornok és Mangin segédtiszt meggyilkolása a fontainebleau-i torlasz felkelői által. Mulattató Képesujság 1848. 28. 227; A párisi érsek halála. Uo. 1848. 28. 230; Lichnowsky hg. s követ meggyilkoltatása Frankfurtban sept. 18. kán. Uo. 1848. 40. 319. 48 Bucsányszky ponyvakiadványairól: Kovács 1.: i. m. (14. j.) 113-139. 49 Anton Ziegler sorozatának 1848-as vonatkozású két kötetéről: Százhuszonöt kép az 1848-49-es európai forradalmak és szabadságharcok történetéből. Közzéteszi: Szvoboda Dománszky Gabriella. BTM kiállítási katalógus. Bp., 1998. 50 A körajzok számozása nem követi az események kronológiáját, a képcserék nagy részét nem a szerkesztői koncepció, hanem vélhetően a nyomdai kivitelezők hanyagsága magyarázza. 51 Verzeichniss der werthwollen Gegenstände, welchen der P. T. Herr Franz Graf von Lamberg zur Zeit seines Todes bei sich trug. Leírása azon becsértékü tárgyaknak, mellyeket t. cz. grog Lamberg Ferencz es. k. altárbornagy meghalálozásakor magánál hordott, é. n., h. n. 52 A sajtóillusztrációban először az 1850-es években jelenik meg a fotográfia. Az Illustrated London News és az Illustrierte Zeitung Robert Fenton az 1855-ös krimi háborúban készített dagerrotípiája közül több kép fametszetes másolatát közli. Ezek természetesen még nem pillanatfotók, hanem állapotképek, portrék és tájképek; A Vasárnapi Újság 1864-ben közöl először fotó nyomán fametszetet, és az első fénykép 1884-ben jelenik meg illusztrációi között. Ebben az évben használják először magyarul a fotóriport kifejezést is. Baki Péter-Nánási László: A Vasárnapi Újság és a fotográfia kapcsolata. Magyar Média 1. 2000. 1. 14-25. 53 Rabinovszky Máriusz még 1925-ben is kifejezőbbnek tartja a komponált képet, mint a véletlenszerű pillanatfotót: „A pillanatfelvétel egy tátott száj, kapálózó tenyér torz fintorát fogja megrögzíteni. Hát ez tárgyilagosság, ez valóság? Nem sokkal tárgyilagosabb-e az a rajz, mely a gesztikuláló ember mozgásait egy jellegzetes és egyéni lendületben rögzíti meg? A rajzoló úgy rajzol, ahogy az ember lát. A lencse úgy rögzít, ahogy az ember látna, ha gépszeme volna. A rajzé az életrevalóság, a fényképé a tudományos valóság." R. M. Az illusztrált napilap. Magyar Grafika VI. 1925. 8. 80-81. 54 Gottfried Boem egy esemény leírásában megkülönböztet faktuális és aktuális tényeket, utóbbiakat a retorika vezérfogalmával rokonítva olyan energetikai tényezőként határozva meg, amelynek feladata elsősorban a meggyőzés. Ennek kapcsán hivatkozik Albertire, aki különbséget tett a tények és afifektusok (lelki hatások) ábrázolása között. Gottfried Boehm: A képleírás, in: Narratívak 1. Képelemzés. Szerk. Thomka Beáta. Bp., 1998. 19-36. 55 Az egykorú források egybehangzóan a pest-budai hajóhidat jelölik meg a tett helyszíneként. Az egykori pontonhídat így írja le Ábrányi Kornél: „A közép kocsijáró résszel párhuzamosan, jobbra és balra, fakorlátos gyalogátjárók vonultak végig. A hajóhíd úgy pesti mint budai bejáratánál a hídpénz és vámszedő házikók mellett még külön katonai őrházak is állottak... e helyiségeket a márcziusi napok után a pesti s budai nemzetőrség látta el őrséggel." Ld. Ábrányi Kornél: Eletemből és emlékeimből. Bp., 1897. 88-89. A közel egykorú ábrázolások igazodnak ehhez a tényhez, de Bernáth Ágoston fametszete már a Lánchídra helyezi a gyilkosságot. A tévedés régi keletű: kiindulópontja valószínűleg Szeremlei Samu 1867-os leírása, ahol a gyilkosság helyszíneként a Lánchidat jelöli meg. Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéről. Pest, 1867.1. 224-225. A Lánchíd 1848 szeptemberében már készen állt, de csak 1849 őszén nyitották meg a forgalom előtt. Bár Ney Ferenc egy forrásközlés kapcsán már felhívta a figyelmet a tévedésre (Hol ölték meg Lamberg grófot? Budapesti Hírlap 1882. július 23.), az a mai napig megtalálható az irodalomban. Deák Ágnes: Képmagyarázatok, in: Százhuszonöt kép, i. m. (49. j.) 17. 56 „A tegnapi események okozóiról kívánatos, hogy azok fel ne fedeztessenek. Legyen érte felelős az, kit felelésre vonni nem lehet, a nép, s azon vak szenvedély, melly által ők a bosszuló isten kezében csupán büntető eszközökké lettek" - Márczius Tizenötödike, 1848. szeptember 29; Ábrányi Kornél szintén úgy fogalmaz: „Őt nem egyes ember, de még egyes emberek sem, hanem egy egész dühös népáramlat linchelte meg." Ábrányi: i. m. (62. j.) 99. 57 Elias Canetti „hajszoló tömegnek" nevezi azt az emberáradatot, amely Lamberg gróffal is végez: „Amint megtálalta dühének célpontját egy vadászralka eltökéltségével veszi üldözőbe és mikor elérte »zsákmányát«, tomboló erővel veti rá magát. A tett valódi közgyilkosság, az elkövetők a közösség sérelmeinek megtorlói: Az ölésből mindenki részt követel, mindenki lecsap, s hogy lecsaphasson az áldozatra, közvetlen közelébe törtet. Ha nem éri el, akkor látni akarja, hogy éri el más. Minden kar mintha egyetlen lény kinyúló karja volna." Canetti, Elias: Tömeg és hatalom. Bp., 1991. 48. 58 A 19. századi eseményábrázolás jellemző vonása a zsánerelemek elszaporodása, ld. Germer, Stefan-Zimmermann, Michael F.: Vorwort, in: Bilder der Macht, i. m. (30. j.) 10-11. 59 a történelmi narratívak nemcsak elmúlt események és folyamatok modelljei, hanem metaforikus kijelentések is, melyek hasonlósági kapcsolatot sejtetnek az