Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZABÓ Lilla : Albach, Müller, Pesky - egy reformkori portré meghatározása

4 Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei. A város története tér- és utcanevekben. Pozsony, 1905; hasonmás kiadás Bp., 1991. 7. 5 Kurze Geographie von Ungarn. Pest, 1834. 6 Kazinczy Ferenc: Pesti utam és Napló című kéziratából idézi Bártfai Szabó László: A Sárvári-felsőbüki gr.Széchenyi cs. Története III. hivatkozással található: Huszár J.: i. m. (8.j.) 16. 7 Pulszky Ferenc: Eletem és korom. Országgyűlés. 1839-1840. Budapest, 1880. I. 177-178. 8 Huszár Jeromos: P. Albach J. Szaniszló. O. F. M (1795-1853) Szeged, 1944. 32. 9 Huszár: i. m. (8. j.) 72. 10 ifj. Iványi Grünwald Béla Albach 1829. január 11-én elmondott beszédével kapcsolatban hivatkozik a Hitel 70-73. oldalaira, ifj. Grünwald Béla: Történeti bevezetés a Hitel új kiadása elé. Fontes H. H. Ae. R. Bp., 1930. 190-202. 11 Huszár: i. m. (8. j.) 75. Csatkai E. a Soproni Hírlap 1941. dec. 25-i cikkére hivatkozva közli az idézetet. 12 Pulszky: i. m. (7.j.) 178. 13 Széchenyi: Napló, i. m. (1. j.): 1840. április 10. 11,12, 13-án, 910; 1840. április 17-én 911. 14 Pulszky: i. m. (7. j.) 169. 15 Márkosfalvi Barabás Miklós Önéletrajza. Bev., szerk. Bíró Béla. Kolozsvár, 1944. 237. 16MNM Történeti Képcsarnok ltsz.: 5197. Barabás Miklós: Albach József Szaniszló, papír, litográfia. Felirata: Albach / Josef, Stanislaus / geb. zu Pressburg d. 28. Jänner 1795 - Gest. zu Eisenstadt d. 12. November 1853. / J. S. Albach (aláírás facsimile). Jelezve a képben b. 1.: Gedr. B. J. RAUH IN WIEN.; jelezve a képben j. I.: Barabás / 853; jelezve a kép alatt k.: Verlag u. Eigenthum v. Josef Wagner in Pest. Vétel 1891. MN M Történeti Képcsarnok ltsz.: 11829. Barabás Miklós, Staub Andreas. Jelezve b. 1.: Barabás pinx; jelezve j. 1.: Staub lith. Felirat: J. S. Albach. / Priester aus dem Orden des h. Franz v. Assisi / und Prediger an der Kirche des Ordens in Pesth. / Herausgegeben von mehreren seiner Zuhörer zum Besten des wohllhätigen Pesther Frauen Vereins. / gedr. b. Joh. Höfelich. MNM Történeti Képcsarnok ltsz.: 66.75. Ságody József (1810-1895. u.): Albach József Szaniszló. Papír, litográfia. 17 Kazinczy: i. m. (6. j.) 509. 18MNG Műtárgy Adatszolgálati Csoport ltsz.: 7769/1991. „Pesky József valamennyi, a MNG-ben és a MNM-ben őrzött portréján találunk képünkkel egyező jegyeket. A szürkés-zölddel megfestett háttérben, az arc kiemelését segítő világosabb fény megjelenik az Önarcképen (MNG ltsz.: F.K.6112), a Férfiarcképen (MNG ltsz.: 4676), valamint a Férfiarckép című védett festményen (66.1.). Az arcok megfestéséhez használt színek teljesen egyeznek, az ecsetkezelés is azonos; pl. az arc és a ruha megfestésének eltérő ecsetfinomsága. Nagyon jellegzetes portréira a haj ábrázolási módja. Azonosító jegyként szerepelnek a borotvált arc szürkével való finom érzékeltetése, a fülek, az orr, a száj megformálása. Az említett portrékon kívül az 1838-ban készült Feleség arcképen (MNG ltsz.: F.K./6113/) a szemek és a szemöldök megfestésének módja (a felső szemhéj szélének vékony, sötét vonala, a szembogár, a szem belső rózsaszín csücske), és az árnyékolások azonosak vizsgált képünkével. A kezek megfestéséhez a Román Júliáról (1852. MNG ltsz.: 6187) készült portré szolgál analógiának. Valamennyi kép datálásának figyelembevételével (az említetteken kívül Gróf Hunyadi Sarolta arcképe 1847, MNG ltsz.: 66.173.T, /. Ferenc arcképe 1826, MNG ltsz.: F.K.53, Női arckép 1841, MNG ltsz.: F.K.4638), valamint Albach prédikációinak a festményen feltüntetett 1831. és 1833. évi kiadása alapján a kép 1833 után készült. A felsorolt festmények kvalitására való tekintettel vizsgált képünk 1833 és 1838 között készülhetett." 19 MNG ltsz.: F.K.6425 20 Kazinczy: i. m. (6. j.) 73. 21 Entz Géza: A magyar miigyűjtés történetének vázlata 1850-ig. Bp., 1937. 74. 22 Entz: i. m. (21. j.) 93. 23 Pulszky: i. m. (7. j.) 1. 62. 24 Kazinczy Ferenc összes művei. Kazinczy Ferenc levelezése, harmadik osztály. Bp., 1925. 500. 25 Kazinczy: i. m. (24. j.) 515. 26 Lyka Károly: A táblabíró világ művészete. Bp., Corvina, 1981. 101. 27 Mindenes Gyűjtemény. Komárom, 1789. II. 118-119. 28 Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. Az államlapítástól 1849-ig. Összeállította Kovács Máté. Bp., Gondolat, 1963. 303. 29 Kókay György: Az első magyar kölcsönkönyvtárak történetéhez. Magyar Könyvszemle V. 1957. 3. 271-275. 30 Szemző Piroska: A magyar kölcsönkönyvtárak kezdetei. Magyar Könyvszemle 1939. 165-175. I. tanulmányának 170. oldalán a Müller által nyomtatásban közre bocsátott kölcsönzési szabályzatból idézi azzal a megjegyzéssel, hogy a Fővárosi Könyvtár Budapesti gyűjteményében őrzött „16 könyvecskének nincsen címlapja, és az impresszum adatait nem sikerült máshonnan sem megállapítanunk". A kölcsönkönyvtárakkal és Müller Józseffel foglakozó fontosabb irodalom: Gárdonyi Albert: Régi pesti könyvkereskedők. Bp., 1930. 85-88; Kókay György: Az első magyar kölcsönkönyvtárak történetéhez. Magyar Könyvszemle 1957. 3. 271-275; Léces Károly: A pesti magyar olvasó-kabinet megalapítása és könyvállománya. Magyar Könyvszemle. LXXV 1959. 1. 345-355; A könyv és könyvtár a magyar társadalom éleiében, i. m. (28. j.) 296-367. Vö. Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp„ 1978. 54, 56-57, 59. LILLA SZABÓ Albach, Müller, Pesky - die Bestimmung eines Porträts aus dem Zeitalter der Reformen 1992 geriet in die Ungarische Nationalgalerie zur Abteilung für Datenlieferung von Kunstwerken ein von einem unbekannten Maler stammendes Männerporträt. Im Zusammenhang mit dem Werk wurde in erster Linie der Maler gesucht, da aufgrund der Bekleidung sowie Art und dem Stil der Darstellung konnte das Werk eindeutig datiert werden: es entstand im Zeitalter der Aufklärung. Der Mann mittleren Alters trug der Mode der Zeit entsprechend dunkles Kleid, sein Unterarm ruhte auf den beiden, auf einen Tisch gelegten Büchern. Dieser Typ von Brustbildern - auf denen der Auftraggeber gerne seine gesellschaftliche Stelle und seinen Beruf durch verschiedene Attribute erscheinen oder sogar betonen ließ - war allgemein beliebt. Dem Auftraggeber des untersuchten Bildnisses waren die Bücher von solcher Wichtigkeit, daß er sogar deren Titel auf den Buchrücken malen ließ: Auf beiden steht der Titel Albach Predigten mit dieselben goldenen Buchstaben. József Albach, mit Mönchnamen Stanislaus, Franziskaner und Botaniker wurde 1795 in Preßburg (Bratislava, Pozsony) geboren, starb 1853 in Ödenburg (Sopron). Er war berühmter Prediger seiner Zeit, enger Freund von István Széchényi, Vertrauter seiner politischen Plänen und sein Beichtvater. Albachs Predigten sind 1831 unter dem Titel Erinnerungen an Gott. Tugend, Ewigkeit. In Predigten bei Verlag Müller in Pest im auf dem Bild zu sehenden grauen Band erschienen; 1833 wurde die zweite Ausgabe in schwarzer "gebetbuchartiger Form" herausgegeben. Ein Vorfahr des Besitzers vom Gemälde arbeitete als Viehverwalter auf dem Anwesen der Familie Széchényi in Nagycenk und erfuhr, daß das Werk Albach darstellt. Während der im Aufsatz beschriebenen Forschungen wurde die Person des Dargestellten sowie des Malers erschlossen (das Entstehungsdatum folgt aus dem der Erscheinung der Bände). Das Werk ist heute in der Hauptstädtischen Bildergalerie des Historischen Museums von Budapest (BTM) aufbewahrt. Das Bild wurde von József Pesky (Peschky) gemalt, das Porträt stellt den Buchbinder. Buchhändler János (József) Müller, den Verleger von Albach dar.