Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - SZABÓ Lilla : Albach, Müller, Pesky - egy reformkori portré meghatározása
Uritftrr un» ha jOiîUu its l|. .ír.uii » AITifi. lusït |Jvf^iiH'r .ill iter ^iirriir Tililnlnui ill 2. Barabás Miki ósAndre as Staub: Albach József Szaniszló képmása, 1842. Litográfia. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok 1823-1824-ben Kismartonban volt hitszónok. 1825-ben mint jó hírű szónok érkezett Pestre, ahol is a ferencesek templomában prédikált 13 éven át. Rágalmazások miatt küldték el Pestről, és nevéhez, nagyságához képest jelentéktelen helyre, Kismartonba helyezték át 1838-ban. Egy ideig misszionáriusként tevékenykedett, majd Sztankovics János meghívására Győrött lett hitszónok. 1840-ben, ha nem is az őt megillető változás, de rendkívüli esemény történt életében. Pyrkcr János egri érsek kérésére Pozsonyba hívták meg nagyböjti szónoknak az országgyűlés idejére. Utolsó, híres szereplése volt ez. Utána már elvonultan, Kismartonban élt, a természettudományokkal és főként a botanikával foglalkozott. 5 Itt is temették el; maradványai a kismartoni kolostortemplom sírboltjában nyugszanak. 1828-ban jelent meg a Heilige Anklänge című imakönyve, amely 1864-ig tizenhét német kiadást ért meg. Szentbeszédei, az Erinnerungen an Gott. Tugend und Ewigkeit. In Predigten 1831-ben jelentek meg Pesten, a Müller „Kiadónál", a festményünkön is látható szürke papírkötésben, majd 1833-ban második kiadásként fekete „imakönyvszerü formában". Szinte valamennyi reformkori politikusunk és írónk említi személyét. A leírások alapján szónoki erejét csodálták a más felekezetűek, a protestánsok és a zsidók is, de megjelenésének ereje magával ragadta a hitetleneket is. Kazinczy Ferenc 1828-ban, a pesti ferencesek templomában elhangzott egyik prédikációja után vetette papírra: „Fönn a rácsozott páholyülésen látható volt József főherceg, az akkori nádor és felesége, az evangélikus vallású Mária Dorottya würtenbergi főhercegnő és lányuk, azonkívül a prímás, a magyar főurak színe-java, a kalocsai és egri érsek, a pécsi, győri és veszprémi püspök; egyetemei tanárok és mindenféle polgári és hadi tisztviselő. Sőt arról is tudunk, hogy ott voltak különféle vallású papok, protestáns lelkészek (például Steinacker Gusztáv, a jeles magyarországi német költő), sőt a zsidó rabbi is!" 6 Nemcsak „hiteles" volt a tudásánál és szemléleténél fogva széles látókörű férfiú, hanem eszméiben, korát megelőzve, az ökumenikus gondolkodás letéteményese volt. Az első filozófus szónokaink közé tartozott. Felfogásában túllépett mindennemű dogmatizmuson. A felvilágosodás eszméit a hit és a vallási ismeretek mélységével értékelte. Előadásainak ereje abban is rejlett, hogy a 19. század forradalmi gondolkodásának megjelenésekor, a hit és a felvilágosultság eszméinek ütközőpontján, teológusként (s az is talán meglepő, hogy származását tekintve egy pozsonyi házmester fiaként), képes volt az ország és nemzet egyetemes gondjait felismerni, és hivatása szerint tenni is a felemelkedés érdekében. A hit és a felvilágosultság szabad gondolkodásának összekötésével és egyeztetésével iparkodott megértetni hallgatóival a társadalmi és gazdasági változások elengedhetetlen szükségszerűségét, valamint a nemzet megerősödésének jelentőségét. Nemcsak szellemiséget vitt szónoklataiba, de hitével lelkesítette, buzdította is híveit. Pulszky Ferenc a kortársak szerint egyszerre mérsékelt és erősen kritikus alkatú, valamint európai kitekintéssel bíró és ugyanakkor lángoló hazafi a pozsonyi országgyűlésről szóló feljegyzéseiben ekként ír róla: „Szószéke maga előtt látja az új Magyarország képviselőit, akik csodálattal hallgatják nemcsak ékesszólásának hevét, hanem politikai liberalizmusának bátorságát is... Szép ember volt, mély tudományú, született szónok, ki oly ügyesen meg tudta találni a hangot s az eszmét, mely minden kebelben visszhangra talál, mint akár Kossuth maga. Beszédjeiben meg volt az egyházi kenet, de meg volt a haladás eszméje is democrata irányban, a kereszténység ezen éltető szelleme." 7 Lám, Kossuthra való utalás, beszédeinek már a radikalizmus felé való eltolódására mutatnak. Mint ahogy életrajzírója, Huszár Jeromos említi, „Kossuth pártja úgy érezte, hogy teljesen az ő emberük". 8 Szellemiségében okkal több jeles politikusunk magáénak vallotta nézeteit, de személyiségéhez legközelebb Széchenyi István állt. Leghívebb barátja, politikai terveinek bizalmasa és lelki atyja volt. Mind köz-, mind pedig magánéletének sorsdöntő kérdéseiben Széchenyi mindenkor számíthatott Albach meghallgatására és tanácsaira. Az Erinnerungen an Gott kötetének díszpéldányát a következő saját kezű ajánlással nyújtotta át Széchenyinek: „A tiszta vallás, a jog és az igazság barátjának, minden nagy és a nagyrabecsülésre méltó embernek." 9 A Hitellel kapcsolatban ifj. Iványi Grünwald Béla mutatta ki, hogy Albach szilárdította meg Széchenyiben a keresztény perfekcionizmus hitét, és valószínűleg hatott politikai felfogására is. 10 A teológus azon felfogása, miszerint minden nagy eszményt az emberek közt kell megvalósítanunk, Széchenyi szociális, univerzális rendszerében nagy szerepet játszott. A Hitelben feltűnő „sem magasabb lelkek, sem állatok nem vagyunk, éljünk azért úgy, mint emberek, (...) csak hogy halhatatlan lelkünk ne szenvedjen csorbát" gondolat gyökerei ferences barátjától származnak. De prédikációinak azon központi eszméje, hogy a vallás összefogja a társadalmi osztályokat, valamint hogy a helyes tetteket a magasabb társadalmi osztályok kezdjék meg, szintén fellelhetők a Hitelben. Széchenyi István Naplójában csaknem hetvenszer említi nevét a különböző találkozások kapcsán. 1832. április 22-i bejegyzéssel olvashatjuk:
