Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZABÓ Lilla : Albach, Müller, Pesky - egy reformkori portré meghatározása

SZABÓ LILLA Albach, Pesky, Müller - egy reformkori portré meghatározása „Avagy egy visszavonult pap hivatásában és foglalkozásában eredményesebben működhetik, mint egy hű polgár a hazájában?" Széchenyi István' A Magyar Nemzeti Galéria Műtárgy Adatszolgáltatási Osztályának működése során több olyan értékes mű is a látókörünkbe került, amely a vizsgálati eredmények nyomán azóta valamely közgyűjteményünket gazdagítja. A magyar kultúrtörténet szempontjából ilyen jelentős alkotás volt az az 1991ben meghatározás céljából beérkezett festmény, amely ma a Budapest Történeti Múzeumhoz tartozó Fővárosi Képtár gyűjteményében található.

2 A szignó nélküli, ismeretlen festőtől származó férfiportré a tulajdonos közlése alapján Albach Józsefet ábrázolta. A festményt családi ereklyeként őrizték, s így a minden kétséget kizáróan reformkori festmény kutatásához segítséget jelentett a tulajdonos családjának kiléte. Az elmondás alapján a felmenők között volt többek közt Lejtényi Tenczner György, Széchényi Lajos (1781-1855) nagycenki birtokának gazdatisztje is.

3 A kérdés elsősorban a festő meghatározására irányult. Feltételeztük, hogy egy esetleges családi megrendelés, illetve egy általuk foglalkoztatott festő megtalálása eredményre vezethet. Kérdésként merült fel az is, hogy Albach József ferences rendi szerzetest milyen szálak kötötték a rokonsághoz. A reformkor híres hitszónoka és a tulajdonos ősei közötti közeli kapcsolatot indokolni látszott - mint majd arról az elemzésben is szó lesz - maga a Széchényi család. Szintén a tulajdonos családjával való közeli kapcsolattal próbáltuk azt a rendkívüli dolgot magyarázni, hogy az ábrázolt a korabeli divatnak megfelelő polgári ruhát, és nem szerzetesi öltözetet viselt. A kiváló kvalitású festmény és az ábrázolt személyisége is arra engedett következtetni, hogy a kép jelentős művésztől és nem kevésbé jelentős megrendelőtől ered. A férfi ruhaviselete, megjelenítésének módja s magának a megfestésnek a stílusa alapján egyértelműen a felvilágosodás korába helyezhettük a művet. A reformkor közkedvelt mellképtípusára utal, hogy a középkorú férfi keresztbe összefont karjait az asztalra támasztja, melyen két egymásra helyezett könyv látható. A polgárosodás idején a megrendelő szívesen hangsúlyozta társadalmi hovatartozását, kilétét, foglalkozását, amit a festő különböző attribútumokkal jelzett. A vizsgált portré megfestettetőjének annyira fontosak voltak a könyvek, hogy gerincükről a címek pontosan leolvashatók. Mind az alsón, a szürkésfekete és kék kötésűn, mind a felső feketén ugyanazzal az arany betűtípussal szedve az Albach Predigten cím szerepel. Tehát a képnek Albach személyéhez feltétlen köze volt; a festmény tulajdonosa szerint pedig a portré őt ábrázolta volna, saját könyveivel. /. Pesky József: Müller József könyvkereskedő képmása, 18311839 között. Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Képtár Albach József, szerzetesi nevén Szaniszló, ferences rendi szerzetes, hitszónok, botanikus, 1795-ben Pozsonyban született, és 1853-ban Sopronban halt meg. Korának híres hitszónoka volt. Ortvay Tivadar, aki ugyancsak pap volt, és 1875-től Pozsonyban élt - a Pozsony város utcái és terei. A város története tér- és utcanevekben című kötetében az Albach utca (Gasse) kapcsán említi, hogy „apja, Ádám, közrendű polgár volt. Alsóbb és közép iskoláit Pozsonyban, és a teológiai tanpálya harmadik és negyedik évét szintén e városban végezte".

4 Albach 1816-ban már végzett teológus, de mivel még nem töltötte be a 21. életévét, pappá szenteléséig Szombathelyen, majd Érsekújváron orgonistaként működött. 1820-1822-ben Nagyszombaton,