Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZILÁRDFY Zoltán: Egy allegorikus képtípus metamorfózisa az Ecclesiától a Fidesen át a Religióig

SZILÁRDFY ZOLTÁN Egy allegorikus képtípus metamorfózisa az EcclesiátóX a Fidesen át a Religióig Az ókeresztény művészetből ismert Egyház-ábrázolások, a római S. Pudentiana apszismozaikja, valamint a S. Sabina főbejárat feletti belső mozaikképe már az 5. században félreérthetetlenül jelenítik meg a zsidóságból, illetve a pogány népekből ycivjí.w /»•;/ //. H/f/*- irtH f.'ffi l. Rieder Lőrinc-Weiss Dávid: A Hit, a Remény és a Szeretet allegóriája az újonnan épült egri főszékesegyház homlokzati szoborkompozíciójáról, 1820 körül. Acélmetszet, a szerző gyűjteményében kiválasztott, Krisztust követő közösség allegóriáját.

1 A romanika és a gótika művészetében tovább él sajátos attribútumaival a keresztény antikvitásból ismert két női alak: az Ecclesia és a Synagoga allegorikus figurája.

2 A tridenti zsinat katolikus hitéletet megújító instrukciói között külön hangsúlyt kap a három isteni erénynek, a hitnek, a reménynek és a szeretetnek rendszeres tudatosítása a vasárés ünnepnapi prédikációk előtti felindításával. A barokk szószék-ikonográfia értelmében a prédikálószék hangvetőin még szerepel az előző évszázadoktól örökölt Mater Ecclesia, azaz az Anyaszentegyház alakja, különösen azokon az ábrázolásokon, amikor apologetikus célzattal pusztító villámot szór a pogányságot, illetve az eretnekséget jelképező figurára, amint ezt a székesfehérvári székesegyház 1760 körüli aranyozott, fafaragású kompozícióján láthatjuk. Ugyancsak gyakran fordul elő a barokk szószékeken a Hit (Fides) allegorikus alakja az Ecclesia attribútumaival: ez a kereszt és az eucharisztikus kehely. A tipikusan barokk témának számító négy földrész allegóriái közül Európa kezében szintén megjelenik a kereszt a kehellyel.

3 A felvilágosodás cezúrát jelentett az ikonográfiái típus további tartalmi alakulásában. A szekularizáció során az Egyház mint idea devalválódik, a Hit elvont fogalommá silányul. Ugyanakkor az épülő egri főszékesegyház homlokzatán megjelenő szoborkompozíció triászát biedermeier imakönyvek acélmetszetei között népszerűsítik

4 (1. kép), s még az is előfordult, hogy az isteni erényeket megjelenítő, harmonikus szépségükkel lelki békét sugárzó, szinte már perszonifikált figuráit himnikus imával dicsőítették.

5 Magyarországon a 19. század elején Czetter Sámuel ábrázolja elsőként egyazon figurában a három isteni erényt a Budán, az Egyetemi Nyomda által 1806-ban kiadott Officium Rákóczianum címlapelőzékén.

6 A kiváló grafikus a Hit egyedüli személyében, további képi utalások segítségével mutatja be a reményt és a szeretetet is; közös megjelenítésük ikonográfiái típusa átmenetet képez a Religio-ábrázolásához (2. kép). Az Egyház és a Hit formai elemeit és attribútumait meghagyva lassan kialakult az erkölcsi értéknek tartott Religio, azaz a Vallás allegóriája. A Jaresch János által illusztrált imakönyvben, amely Pesten jelent meg 1816-ban, szintén megtalálható a Vallás allegóriája a cimlap előzékén

7 (3. kép). Ezen az ábrázoláson a mester a római antikvitás egy Vesta-szüzének alakjába öltözteti a Vallás eszméjét. Az ábrázoláson csupán a fölfelé szálló tömjénfüst utal keresztény szimbolikára. Az illusztrá-