Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZILÁRDFY Zoltán: Egy allegorikus képtípus metamorfózisa az Ecclesiától a Fidesen át a Religióig

2. Czetter Sámuel: A három isteni 3. Jaresch János: A Religio, 1815. 4. Weigl-Kotterba: Religion, 1830 körül, erény megszemélyesített alakja attri- Rézmetszet, a szerző gyűjteményében Acélmetszet, a szerző gyűjteményében bútumaival, 1805. Rézmetszet, a szerző gyűjteményében ció egyik kópiája a Pesten is munkálkodó, lengyel származású Prixner Gottfried kisgrafikája a szerző gyűjteményében.

8 Egy 1840 körül Bécsben megjelent imakönyv címlapelőzékén biedermeier hajviseletü, ülő változatát látjuk a Religiónak, amely akkor már egy hazai katolikus folyóiratnak is nevet adott (4. kép). Az Orangyal-almanach 1843-as, Budán megjelent kiadványa Lenhardt Sámuel pesti metszetén mintha visszatérne az Egyház és a Hit ikonográfiái típusához a Vallás bemutatásakor. Az oltáriszentség előtt fél térdre borult, keresztet ölelő klaszszicista hölgy egyaránt emlékeztet az antik sztélék és az akkor divatos, empire alabástrom asztali órák női figuráira (5. kép). E képmelléklet szerint az attribútumok vegyes alkalmazása miatt meglehetősen kontaminálódott a Hit és a Vallás allegorikus alakja. Rendkívüli viszont Königmajer Károly négyszakaszos, Csokonai versezetet idéző költeménye, amely a megszemélyesített Valláshoz fordul, reménykedve az isteni Numen gyűjtőfogalmának „hathatós segítségében":

9 Vallás, légy vezérem Életutamon, Örömimben úgy, mint Gondpályáimon: El ne hagyd e' keblet Semmi vész között, Békeággal lengvén Harczaim fölött! Őrtűz légy szívemben, Tiszta, lángoló, Rényre fölhevítő, Vétket romboló; 'S a' midőn a' végső Óra zengedez: Vallás, légy vezérem Isten székihez. A magyar reformkor katolikus intelligenciájának lelkiségét tükrözi a pesti ferenciek közkedvelt szónokának, Albach Szaniszlónak Heilige Anklänge című imádságos könyve. A 19. század végéig számos kiadást megért müvet Szent Hangzatok címen Sujánszky Antal fordította magyarra, de ismert francia nyelvű példánya is. A magyar középosztály hölgyei csakúgy, mint az arisztokrácia jeles tagjai - amilyen gróf Batthyány Lajosné Zichy Antónia grófnő is volt, akinek saját aláírásával bejegyzett példányát magam is láttam - szívesen forgatták az aranyszegélyű, ezüst veretes, kék, bordó és lila bársonyba kötött kapcsos imakönyvet. Nyilván az általuk nagyra becsült franciskánus barát szuggesztív egyénisége pótolta az imák és elmélkedések számunkra ma már unalmasnak tünö, elvont, színtelen sorait. így válik érthetővé az Albach baráti köréhez tartozó Széchenyi István gróf számos utalása naplójában szeretett lelki atyjáról, kedves szónok barátjáról, akinek minden, esetleg ütköztethető hitvitát gerjesztő motívumtól mentes beszédeit a főváros különböző felekezeteinek vezetői valamennyien nyugodtan végighallgathatták.

10 Az imakönyv címlapelőzékén, a bécsi Johann Ender rajzolta acélmetszeten mintha egy biedermeier Szent Ilonát látnánk: a Religio allegóriáját mutatja E Strober kivitelezésében (6. kép). Nyilván Albach Széchenyihez fűződő barátságának köszönhető, hogy a jeles bécsi festő - aki Ferenc gróf és fia közismert portréit alkotta a Magyar Tudományos Akadémián látható Hungária-allegóriával együtt - a hitbuzgalmi könyvecske illusztrációját is elvállalta." Dédanyám, Osztroluczky Pálné Palkovics Karolin (18461921), aki lánykorában gróf Teleki Sándorné Teleki Jozefin