Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - MIKÓ Árpád: Johann Dominicus Fiorillo (1748-1821) Mátyás király olasz művészeiről

4 Über einige Staliänische Gelehrte und Künstler welche Matthias Corvinus König von Ungarn Beschäftigte. Ein Versuch von Johannes Dominicus Fiorillo. Historienmahler, Professor der bildenden Künste. Aufseher der Gemälde- und Kupferstichsammlung der königl. Universität zu Göttingen, correspondierendes Mitglied des kaiserl. Königl. Academieen zu Wien, Bologna, Augsburg u. s. w. und Ritter des Christusordens. Götingen, 1812. 5 Pulszky Ferenc: Adalékok a magyarországi műtörténelemhez. Budapesti Szemle 1874. 4. 7-8. 226-228. 6 Pulszky az alábbi kiadást használta: Le vite de'piü eccellentipittori, scultori e archiletti di Giorgio Vasari: pubblicate per cura di una Società di amatori delleArti belle. 1-14. (Raccolta Artistica, 2-15.) Firenze, 1846-1870. 7 Crowe, J. A.-Cavalcaselle, G. B.: A New History of Painting in Italy from Fresh Materials and Recent Researches in the Archives of Italy... 1-3. London, 1864-1866. 8 Eletének legújabb összefoglalása, irodalommal: Dizionario biografico degli Italiani. T. 8. Roma, 1997. 188-189. Ld. még: Waetzold, Wilhelm: Deutsche Kunsthistoriker. 1. Von Sandrart bis Rumohr. Leipzig, 1921. 287-292; Schlosser Magnino, Julius: La letteratura artistica. Traduzione di Rossi, Flippo. Terza edizione aggiornata da Kurz, Otto. [Firenze Wien] 1992 5 , 481, 491; Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészet történetéből. Válogatta, fordította és az előszót írta Marosi Ernő. Bp., 1976. 58-59, 287 289. 9 Menze, Marianne: Das künstlerische Schaffen Johann Dominicus Fiorillo vor dem Hintergrund seiner Ausbildung zum Zeichner und Mahler in Rom und Bologna, in: Johann Dominicus Fiorillo. Kunstgeschichte und die Romantische Bewegnung um 1800. Hrsg. Middeldorf Kosegarten, Antje. Göttingen, 1997. 114-144. 10 Geschichte der Künste und Wissenschaften seit der Wiederherstellung ders­elben bis an das Ende des achtzehnten Jahrhunderts. Von einer Gesellschaft gelehrter Männer ausgearbeitet. Zweyte Abtheilung. Geschichte der Zeichnenden Künste. I. Geschichte der Mahlerey von J. D. Fiorillo. I-V. Göttingen, 1798-1808. 11 Fiorillo, J. D.: Geschichte der Zeichnenden Künste in Deutschland und den vereinigten Niederlanden. I-IV. Hannover, 1815-1820. 12 Versuch einer Geschichte der bildenden Künste in Russland, in: Kleine Schriften artistischen Inhalts von Johann Dominicus Fiorillo Professor der Philosophie, und Ausseher der Gemähide und Kupferstich Sammlung der königl. Churfürstl. Universität zu Göttingen. II. Göttingen, 1806. 1-104. 13 Bickendorf, Gabriele: Luigi Lanzis ,,Storia pittorica delta Italia" und dus Entstehen der historisch-kritischen Kunstgeschichtschreibung. Jahrbuch des Zentralinstituts für Kunstgeschichte 2. 1986. 247-248; Bickendorf, Gabriele: Fiorillo und der „[...] Blick eines geübten Diplomatikers", in: Johann Dominicus Fiorillo. i. m. (9. j.) 79-95. 14 Roettgen, Steffi: Fiorillo und die spanische und englische Kunst - Beobachtungen zu seiner Methode, in: Johann Dominicus Fiorillo. I. m. (9. j.) 370-371. 15 Feuerné Tóth Rózsa: Művészet és humanizmus a korareneszánsz Magyar­országon. Művészettörténeti Értesítő XXXVI. 1987. 19-22. 16 Fiorillo: i. m. (4. j.) 7/a. 17 Fiorillo: i. m. (4,j.) 8/a-b. 18 Tiraboschi, Girolamo: Storia della letteratura Italiana. VI/l-2. Roma, 1783. VI/1. 136-137. 19 A kivétel a legelöl idézett Bonfini-locus, amelyet Fiorillo akár saját maga is megtalálhatott, de éppenséggel át is emelhetett valahonnan. Bonfinit idézve ugyanis ellentmondásba keveredik: a kiadások közül csak az 1543-ast, az első három DecasX közlöt ismeri (Fiorillo: i. m. [4. j. ] 9.), az inkriminált első jegy­zetben viszont a - csak jóval később megjelent - negyedik Decasból idéz. 20 Fiorillo: i. m. (4. j.) 9-10. Vö. Tiraboschi: i. m. (18. j.) VI/2. 19 (Ransano) és VI/2. 229. (Verino) 21 Fiorillo: i. m. (4. j.) 12-13. Vö. Tiraboschi: i. m. (18. j.) VI/1. 137. 22 Fiorillo: i. m. (4.j.) 14-19. 23 Fiorillo: i. m. (4. j.) 20. Vö. Le opère di Giorgio Vasari con annotazioni e com­menti di Gaetano Milanesi. I-IX. Firenze, 1906 (Ristampa: Firenze 1973 - a továbbiakban rövidítve idézem: Vasari/Milanesi) II. 651-652. 24 Fiorillo: i. m. (4. j.) 21-22. Vö. Vasari/Milanesi III. 239-240. 25 Dillon-Bussi, Angela: Ancora sulla Biblioteca e Firenze. - Még egyszer a Corvina Könyvtár és Firenze kapcsolatáról, ín: Primo incontro Italo-Un­gherese di bibliotecari... - Első olasz-magyar könyvtáros találkozó... Red./ Szerk. Sciglitano, Mariarosa. Bp., 2001. 48-79. 26 Fiorillo: i. m. (4. j.) 22. Vö. Vasari/Milanesi III. 334-335. 27 Fiorillo: i. m. (4. j.) 23-24. Vö. Vasari/Milanesi III. 360. 28 Fiorillo: i. m. (4. j.) 24. Vö. Vasari/Milanesi III. 467. 29 Ezt követően kisebb hiba csúszott Fiorillo előadásába: Mariotto Albertinelli és Andrea da Fiesole (vagyis, ahogyan ma inkább emlegetjük, Andrea Ferrucci) ugyanis már a Jagelló-korban kerültek kapcsolatba Magyarországgal; Alber­tinellinek tanítványa, bizonyos Visino dolgozott itt, Andrea Ferrucci pedig az esztergomi Bakócz-kápolna márványoltárát faragta. Fiorillo: i. m. (4. j.) 24-25. Vö. Vasari/Milanesi IV. 228-229. és IV. 479. 30 Über die Quellen, welche Vasari zu seinen Lebensbeschreibungen der Mahler, Bildhauer und Architecten, illetve: Literarisch-kritische Untersuchungen über die Verschhiedenen Ausgaben des Vasari, in: Kleine Schriften artisti­schen Inhalts von Johann Dominicus Fiorillo Professor der Philosophie, und Ausseher der Gemähide und Kupferstich Sammlung der königl. Churfürstl. Universität zu Göttingen. I. Göttingen, 1803. 83-98, 99-132. 31 Fiorillo: i. m. (4. j.) 26-27. Vö. Vasari/Milanesi III. 360. 32 Garzeiii, Annarosa: Le immagini, gli autori, i destinatari, in: Miniatura Fiorentina del Rinascimento 1440-1525. Un primo censimento. I—II. A cura di Garzeiii, Annarosa. (Inventari e cataloghi Toscani, 18-19.) Firenze, 1985.1. 21-24; II. 29-30. 33 Fiorillo: i. m. (4. j.) 27. 34Csapodi, Csaba: The Corvinian Library. History and Stock. (Studia hu­manitatis, 1.) Bp., 1973. 422. sz. 35 Morelli, Jacopo: Notizie d'Opere di Disegno... Bassano, 1800. Vö. Schlosser Magnino: i. m. (8. j.) 221-222, 215-217; Grassmann, Edward: All 'ombra del Vasari. Cinque saggi sulla storiografla dell'arte nell'arte Italia del settecento. Firenze, 2000. 166. 36 Fiorillo: i. m. (4. j.) 11-12. Vö. Morelli: i. m. (35. j.) 144-145. 37 Fiorillo: i. m. (4. j.) 15-17. Vö. Morelli: i. m. (35. j.) 169. 38 Fiorillo: i. m. (4. j.) 14. Vö. Vasari/Milanesi II. 457. 39 Fiorillo: i. m. (4. j.) 26-27. Vö. Morelli: i. m. (35. j.) 171-172. 40 Fiorillo: i. m. (4. j.) 18. 41 Morelli: i. m. (35. j.) 170. 42 Morellius, Iacobus: Bibliotheca manuscripta Graeca et Latina 1. Bassani, 1802. 405-419. 43 Lanzi, Luigi: Storia Pittorica della Italia. 1. Bassano, 1795-1796. 69-70. 44 Fiorillo: i. m. (4. j.) 28-30. 45 Fiorillo: i. m. (4. j.) 30-31. 46 Csapodi: i. m. (34. j.) passim. 47 LAbbé Chevalier: Notice d'un Manuscrit rare et précieux conservé a la Bibliothèque Royale de Borgogne à Bruxelles, intitulé Missale Romanum, in: Mémoires de l'Académie Impériale et Royale des Sciences et Belles Lettres de Bruxelles. IV. Bruxelles, 1793. 493-494. 48 Fiorillo: i. m. (4. j.) 30-32. Vö. Tiraboschi: i. m. (18. j.) VI/2. 466-467. 49 Tiraboschi: i. m. (18. j.) VI/II. 466-467. 50 Fiorillo: i. m. (4.j.) 30-31. 51 Steindl, Barbara: Zwischen Kennerschaft und Kunsthistoriograhie. Zu den Werkbeschreibungen bei Winckelmann und Cicognara, in: Johann Dominicus Fiorillo. I. m. (9.j.) 96-97. 52 Az egyik, már említett Vasari-hely pályafutása különösen tanulságos. Vasari, Attavanténak tulajdonítva, részletesen ismertette azt a pompázatos Silius Italicus-kódexet, amelyet az ö idejében a velencei SS. Giovanni e Paolo könyv­tárában őriztek. (Vasari/Milanesi II. 523-526.) A müvészettörténetírás atyja nem látta a kéziratot, értesülései bevallottan Cosimo Bartolitól származtak. Bartoli Vasari barátja volt, 1546-ban - fametszetekkel illusztrálva - kiadta Al­berti De re aedificatoriájának olasz fordítását. (Schlosser Magnino, Julius: La letteratura artistica. Trad. Rossi, Filíppo. Terza edizione italiana aggiornata da Kurz, Otto. [Firenze-Wien] 1992 5 , 126.) A Silius ltalicus-kézirat miniatúráinak nagyrészét utóbb kivágták - ebben része lehetett Vasari „népszerűsítésének" is -, a csonka kötetet Morelli azonosította a Marciana állományában, s meg­állapította, hogy azt nem Attavante, hanem egy nála is jobb mester illuminálta. Attavante szignált munkájaként közölte viszont a Marcianus Capella-kódexet. Fiorillo itt is Moreilit másolja, hivatkozik is rá, de nem derül ki egyértelműen, ki attribuai és ki állapítja meg a mű kvalitásait: Morelli vagy ő maga. (Fiorillo: i. m. [4. j. ] 27.) A Vasari/Bartoli-textus legutóbb újra stíluskritikai összefüggésben vetődött fel: Annarosa Garzeiii a néhány meglévő töredék és a tényleg párját rit­kítóan részletező leirás alapján attribuálta az elveszett [!] miniatúrákat a kódex két mestere között. (Garzeiii: i. m. [32. j.] i. h.) 53 Idézi saját fordításában: Németh S. Katalin: A wolfenbütteli corvinák 1799­ben, in: Csonka Ferenc 80. születésnapjára. Bp., 1996. 15. 54 Mikó Árpád: A Corvina-könyvtár történetei, in: Uralkodók és corvinák. Szerk. Karsay Orsolya. Bp., 2002. 126-129. 55 A magyar vonatkozású adatok közül egyedül a szerencsétlen, obskúrus Visinót említi: Fiorillo, J. D.: Geschichte der zeichnenden Künste... I. I. m. (10. j.) 318.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom