Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - POSZLER Györgyi: A Régi Magyar Gyűjtemény új szerzeménye: gótikus Madonna-szobor feltehetően a Dunántúlról
nagyobb megrendeléshez, templomi berendezéshez kapcsolódó Madonna készítési helyének meghatározásához semmilyen biztos támpont nem áll rendelkezésünkre. A mintegy évtizeddel korábbi tüskevárinak tartott Madonnával, s kissé távolabbról, a vele lényegében egykorú rusztival 20 való stiláris összefüggés veti fel annak lehetőségét, hogy miként azok, szobrunk is Magyarországra, vagy akár Magyarországon készült, és eredetileg a Dunántúlon volt használatban. A stíluskritika érveire támaszkodó ezen megállapítás nem áll ellentétben a szobornak a családi hagyomány alapján feltételesen rekonstruálható történetével. Minthogy a 18. század második felében hivatalt viselő apát tudomásunk szerint nem volt műgyűjtő, a Madonna feltehetően nem műtárgyként, hanem „használati eszközként" juthatott hozzá, esetleg ajándékba kapta azt, így eredetét jó okkal kereshetjük működésének fő területén, tehát éppen Nyugat-Magyarországon. JEGYZETEK (ENDNOTES) 1 A Madonna-szobrot 2000-ben vásárolta meg a Magyar Nemzeti Galéria. Ltsz.: 2000.2. M. A szobor 40 cm magas, hársfából készült. 2 A szobor hátoldalát a két legszélső redő között laposan lefaragták, feltehetően kis méretére való tekintettel nem vájták ki. Hátának közepén későbbi lyuk látható, mely valamilyen felerősítéshez készült. 3 Bálint Péter 2000. június 23-án kelt levele Bereczky Lórándnak, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának. Magyar Nemzeti Galéria, Irattár: 863416/2000. A szobrot Bálint Sándor haláláig, 1980-ig a család gyűjteményében őrizték. 4 Ennek ismertetése: Lukácsi Márk: Vajda Sámuel élete és irodalmi munkássága. Pannonhalma, 1997. 115. skk. 5 A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. XI. Sörös Pongrácz: A tihanyi apátság története. Második korszak. Tihany, mint fiókapátság 1701-től napjainkig. Bp„ 1911. 172, 143. 6 Pannonhalmi Fömonostori Levéltár, Act. abbat. Tihan. fasc. 34. Az adatot említi: Sörös Pongrácz: i. m. (5. j.) 150. 7 Ugyanekkor az uralkodó az apát számára ugyancsak kedves jámbor társulatok működését is korlátozta. Ezek közül nem egyet az örökimádás és a rózsafüzér áhítatára Vajda maga is szervezett, és igen fontos szerepet tulajdonított nekik Mária és Jézus tiszteletének fellendítésében. Lukácsi Márk: i. m. (4. j.) 31. 8 A bencés rendet II. József 1786. október 23-án kelt rendeletével oszlatta fel, „Tihany sorsa 1787. január 11-én pecsételtetett meg", ezután kellett innen is távozniuk a rendtagoknak. Sörös Pongrácz: i. m. (5. j.) 63. 9 Lehet, hogy ezek a tárgyak nem egyszerűen a további működéséhez szükséges felszerelésekként kerülhettek hozzá, hanem mintegy kárpótlásként is. 10 Hollósy Egyednek Szombathelyről írt leveleiben Vajda gyakran számol be arról, hogy egészségi állapotától függően hol s milyen rendszerességgel mondott misét. E leveleket kiadta Lukácsi Márk idézett könyve (4. j.) függelékében. 11 Sörös Pongrácz: i. m. (5. j.) 64. 12 Vajda Anna, Vajda Sámuel húga, az apát Szombathelyre költözése után nem sokkal meghalt, Vajda azonban ekkor sem cserélt lakást, hanem haláláig unokahúgánál, Bezerédi Peteménél maradt. Lukácsi Márk: i. m. (4. j.) 34. 13 A bronzfestés durva eltávolításakor választhatták le az eredeti testszín egy részét is, a sötét rózsaszín felület az eredeti „porcelán-testszín" aláfestési rétege. A szobor jelenlegi állapotának pontos leírásakor a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményének restaurátorai, Eisenmayer Tiborné, Hernády Szilvia, Kázik Márta, Szentgyörgyi Edit, Takácsné Szabó Mariann voltak segítségemre. 14 Bálint Péter idézett levele. (3. j.) 15 Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 58.27.M 16 Madonna-szobor, 1440 körül. Landsberg am Lech, plébániatemplom, in: Hans Multscher Bildhauer der Spätgotik in Ulm. Eine Ausstellung des Ulmer Museums und des Würtenbergisches Landesmuseums Stuttgart. Ulm, 1997. 41. A landsbergi szobor a tüskevári Madonnánál is mintegy tíz évvel korábbi. 17 Hans Multscher iskolája: Madonna-szobor, 1450 körül. Opfingen (Alb-DonauKreis), plébániatemplom, in: Hans Multscher Bildhauer der Spätgotik in Ulm, i. m. (16. j.) Kat. Nr. 36. Hans Multscher követője: Madonna, 1450 körül. Rottenburg-Stuttgart, plébániatemplom, in: Hans Multscher Bildhauer der Spätgotik in Ulm, i. m. (16. j.) Kat. Nr. 38. Hans Multscher egy mühelytársának (Meister von Berghofen) tulajdonított, a Királyok imádását ábrázoló szoborcsoport töredéke, 1445 körül. Ulmer Museum, lnv.-Nr.: Altertumsverein 1908. in: Bildhauerei und Malerei vom 13. Jahrhundert his 1600. Kataloge des Ulmer Museums. Katalog I. 1981. Bearb.: Jasbar, Gerald-Treu, Erwin. Kat. Nr. 30. 18 Hans Multscher iskolája: Trónoló Mária a gyermekkel, 1450-1460 körül. Tiefenbach am Federsee, plébániatemplom, in: Hans Multscher Bildhauer der Spätgotik in Ulm, i. m. (16. j.) Kat. Nr. 40. 19 Hans Multscher műhelye: Alexandriai Szent Katalin, 1450-1460 körül. Ulmer Museum, lnv.-Nr.: 1960. 8978. in: Hans Multscher Bildhauer der Spätgotik in Ulm, i. m. (16. j.) Kat. Nr. 49. 20 Az 1460 körül készült Madonna-szobor Ruszt (ma Rust Ausztriában) régi plébániatemplomában, a Fischerkirchében maradt fenn, feltehetően eredetileg is e templom középkori berendezéséhez tartozott.
