Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - PLESZNIVY Edit: A destigmatizáció állomásai. Festőművészek képei a Pszichiátriai Múzeum gyűjteményében

PLESZNIVY EDIT A destigmatizáció állomásai FESTŐMŰVÉSZEK KÉPEI A PSZICHIÁTRIAI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 1860-1868 között épült, eklektikus épületegyüttese számos értékes képzőművészeti alkotásnak és mű-együttesnek adott otthont alapítása óta (1. kép).

1 1912—1913-ban, az akkori nevén BudapestiLipótmezei Magyar Királyi Állami Elmegyógyintézet felújítása és rekonstrukciója nyomán került sor a katolikus kápolna festészeti dekorációinak elkészítésére, a munkával a gödöllői művésztelep alapító mesterét - az ekkorra már több egyházi megrendelést is maga mögött tudó - Nagy Sándort bízták meg.

2 Ugyancsak az ő tervei nyomán, Róth Miksa kivitelezésében, 1913-ban születtek meg a kápolna üvegablakai.

3 A mély hittudományi ismeretekről bizonyságot tevő - Schmitt Jenő Henrik gnosztikus tanainak hatását magán viselő - ikonográfiái program az O- és Újszövetség párhuzamba állításával a megváltó Jézus Krisztus alakját helyezte a középpontba. Az 1950-es években a kápolna liturgikus funkcióját megszüntették. Oltárát, szószékét eltávolították, az üvegfestményeket leszerelték, és a helyiséget a továbbiakban előadóteremként használták. 1972-ben az üvegtáblák - részleges felújítás után - visszakerültek ugyan eredeti helyükre, a falképeket azonban lemeszelték. Ha manapság képet akarunk alkotni az egykori kápolnabelsőről, akkor az 1994-ben nagy műgonddal restaurált, védett üvegablakok megtekintésén túl segítségül kell hívnunk a Magyar Iparművészet című folyóirat 1912-es számát. Az ott látható reprodukciók adhatnak csak némi támpontot a monumentális, szecessziós egyházmüvészet e kiemelkedő, összmüvészeti alkotásáról (2. kép.).

4 A műemléki architektúra és a belső dekoráció mellett egy különös - orvos- és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős - gyűjtemény is hozzájárul e nagy múltú kórház kultúrtörténeti jelentőségéhez. Ez az intézet ad otthont a Pszichiátriai Képtár-Múzeumnak, melyben a „Lipót" alapításától eltelt több mint egy évszázad során itt ápolt képzőművészek alkotásai, pszichotikus betegek művei és más értékes dokumentumok kaptak helyet.

5 Az emberi lélek kutatása a pszichológia tudományának megszületésével a 19. században nyert tudományos rangot. Ezzel párhuzamosan a romantika művészei - Géricault, Delacroix, Goya, Blake, Füssli - a különösség, a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások megigézettjeiként ábrázolták vásznaikon a tébolyt. A lélek misztériumainak, a meghasadt elme vízióinak megjelenítésében a szimbolisták - Moreau, Redon, Vrubel - a nagy romantikus elődök örökébe léptek. A századforduló idején az európai civilizáció válságát megélő művészek számára a hagyományos képi tradíciók már nem bizonyultak elegendőnek a kor dekadens életérzésének megfogalmazására. A szorongás, az elmagányosodás élménye, valamint a kiútkereső tapogatózások új kifejezési formákat követeltek. Belső világuk adekvát vizuális megfelelője után kutatva a képzőművészek a primitív népek művészete és a népi kultúrák formakincse felé fordultak, ugyanakkor a gyermekrajzok világa mellett az elmebetegek bizarr látomásait is fürkészték. E közös ősi gyökerekből táplálkozó források - a bennük meglelt érintetlen, archaikus nyelvezet - számos progresszív alkotó munkásságának inspirációját adták a későbbiekben is. A művészek újító törekvései találkoztak és összecsengtek a korszak elmekórtanának tudományos kutatásaival, hiszen a pszichiátria ekkor kezdett el intenzíven foglalkozni a primitív népek lélektanával, a gyermeklélektannal, az álom törvényszerűségeivel és az elmebetegek képi megnyilvánulásaival. A terápiás lehetőségeket tágító, apszichotikusok árnyaltabb diagnózisát segítő képi világ kutatása már a 19. századtól számos kollekció kialakulását eredményezte. Az elsők között volt Ccsare Lombroso gyűjtése, mely napjainkban a torinói antropológiai múzeumban kapott helyet.

6 1900-ban jött létre az angliai Bethlem Királyi Kórház betegrajz-tára, ahol többek között Vaclav Nizsinszkij Maszk című 1919-es kompozícióját őrzik.

7 Ugyancsak az 1900-as évek elején szerveződött gyűjteménnyé a 1. A lipótmezei Országos Tébolyda látképe (Hasker rajza), 1869. (Vasárnapi Újság, 1869. 24. sz. 325.)