Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - SZŰCS György: „Pictura irredenta". Egy Csók István-kép értelmezése

A Védő Ligák Szövetsége lankadatlan buzgalommal dolgozott, hiszen a Hiszekegy megzenésítésére való felhívás

12 mellett még két jelentősebb, képzőművészeti vonatkozású vállalkozás fűződik a nevéhez. 1920. augusztus elején nyílt meg a Műcsarnokban az a kiállítás, amely a korábban meghirdetett Eskü a Vérmezőn tematikájú pályázat anyagát mutatta be. Az első helyet - Kacziány Ödön, Kukán Géza, Rudnay Gyula, Vajda Zsigmond stb. előtt - Dudits Andor szerezte meg, de díjazásban részesült Márton Ferenc festménye is.

13 A jelenet a Horthy-féle „új honfoglalás" egyik szimbolikus epizódját, azt a Vérmezőn lezajlott eseményt örökíti meg, amikor a Nemzeti Hadsereg páter Zadravecz István miséje keretében felesküszik a frissen megválasztott kormányzónak. Dudits ugyan ragaszkodott az újságokban megjelent fotóbeállításához, Horthyt a műtermében festette meg,

14 de a viharos háttér előtt az esküre emelt kezű kormányzó alakját zászlókkal, portrészerűen megfestett katonákkal, politikusokkal emelte ki. A barokkosán mozgalmas kompozíció így vált alkalmassá arra, hogy a Horthy-kultusz egyik nyitóképévé váljon: a monumentális vásznat 1923. május 13-án leplezték le a Nemzeti Múzeum kupolacsarnokában.

15 A Szövetség másik, szélesebb körben ismertté vált akciója a Szabadság tér négy irredenta szobrának felállítása volt. Még 1920 nyarán kezdeményezték az elszakított országrészeket szimbolizáló emlékmüvek elkészítését, mely feladattal Szentgyörgyi István (Dél), Pásztor János (Kelet), Kisfaludi Stróbl Zsigmond (Észak) és Sidló Ferenc (Nyugat) szobrászművészeket bízták meg. A felavatására 1921. január 16-án került sor: „Nem ünnepelünk, nem gyászolunk, de ünnepi ruhába öltözünk e napon, fellobogózzuk a fővárost, díszbe öltöztetjük az 3. Csók István: „ Hiszek Magyarország feltámadásában", 1927. Ajándék Lord Rothermere számára egész országot, megszólaltatjuk a kürtöket, a harangokat és az ágyúkat. Istentiszteletet tartunk az ország minden templomában, hogy amikor 11 órakor lehull a szobrokról a lepel, harangzúgásokkal együtt szálljon fel imánk a magyarok Istenéhez."

16 A Zadravecz tábori püspök celebrálta mise után az ünnepség egyik fő szónoklatát Urmánczy Nándor tartotta, aki beszédét - immár megszokott módon - a Nemzeti Hiszekeggyel zárta.

17 A Védő Ligák Szövetsége ezzel gyakorlatilag befejezte tevékenységét, 1921 nyarán ugyanis a belügyminiszter a számos más egyesülettel egyetemben feloszlatta. „A Trianonban létrejött békeszerződés következtében mindazok az egyesületek és szervezetek, amelyeknek célja és működése a békeszerződéssel ellentétben áll, működésükben fenn nem tarthatók" - hangzott az indoklás.

18 Az irredenta szimbolika kiteljesítése, a szavakból, képekből, szobrokból építkező ideológiai konstrukció befejezése majd csak 1927 után, a külpolitikai helyzet változásával folytatódhatott a kezdeti lendülettel. Papp-Váry Elemérné egyéni sorsa azonban korábban beteljesedett: 1923 őszén egy rutinmütét nyomán fellépő komplikáció miatt meghalt. Nevét, legalábbis a két világháború közötti időszakban, nem költői életműve, csupán a Hiszekegy sorai tették „halhatatlanná". „Valósággal szimbóluma poézisének is az a négy sor, amelyet templomokban, ünnepi csarnokokban, emléktáblákon és könyvek címlapján sok ezer külső változatban örökítettek meg, s amelyre mintha gyászfátyolt függesztettek volna ma láthatatlan kezek, amikor olvassuk. .." - írta a Pesti Napló tudósítója.

19 A kormány a nemzet halottjának tekintette, a főváros pedig díszsírhelyet adományozott részére a Kerepesi temetőben.

20 Horvai János az 1925 tavaszán átadott síremlékre, a márványkompozíciót megkoronázó szarkofág oldalára Papp-Váry Elemérné medalionba foglalt, bronz arcképét helyezte el, az „anya gyermekeivel" szoborcsoport két oldalára pedig a híres vers sorait véste fel.

21 A következő évben pedig márvány emléktáblát avattak Pécsett, egykori lakóháza falán: „Az ő emlékét dicsőítse e tábla, melyet a Pécsi Jótékony Nőegylet emelt 1926. június 27-én a magyar nagyasszonyért, akit fájó lelke megihletett, és aki a magyar hiszekegy három sorával visszaadta a magyar nemzet jövőbe vetett reményét."

22 „ROTHERMERE LORD AZT IZENTE..." Harold Sidney Harmsworth, Lord Rothermer (1868-1940) neve 1927 nyarán robbant be a magyar köztudatba, amikor lapjában, a Daily Mail június 21-i számában megjelentette a Magyarország helye a nap alatt című híres cikkét, amelyben ugyan nem az irredenta jelszavak által sulykolt „Mindent vissza!" szellemében hirdette a trianoni békeszerződés revízióját, hanem etnikai szempontok figyelembe vételével egy igazságosabb határkiigazítástjavasolt, lényegében Közép-Európa, ezáltal az egész kontinens biztonsága érdekében. Emlékiratai szerint „1927 forró pünkösdjén" látogatott először Magyarországra, ahol megragadta őt az elvesztett országrészek iránt érzett állhatatos és kitartó nemzeti fájdalomérzés. „A Szabadság téren egy félárbocra eresztett zászló lobogott, amelynél fiatal magyarok álltak őrt. Minden taxi »Hiszek Magyarország feltámadásában« feliratos táblácskát hordott. A magánházak ajtajára erősített fémtáblákon pedig a megcsonkított ország töviskoronával körbekerített térképe volt látható."

23