Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - SZŰCS György: „Pictura irredenta". Egy Csók István-kép értelmezése
4. Horvai János: Papp-Váry Elemérné síremléke, 1925. Budapest, Kerepesi Temető A lord fellépése nyomán hatalmas népmozgalom indult meg, üdvözlő táviratok és ajándékok ezreit kapta Magyarországról, ugyanakkor az érthető lelkesültség után hírlapi üzenetében a még hatékonyabb gyakorlati munkára szólította fel az ország lakosságát. 24 Július végén megalakult a Revíziós Liga - vezetője 1929-től Herczeg Ferenc lett -, amely az egész országot átfogó aláírásgyűjtési akciót indított meg. A hálairatot kísérő, mintegy 1 300 000 köszönő aláírást tartalmazó 25 díszes kötetet elszállították Londonba, ahol a magyar küldöttség november 10-én - más ajándékokkal, köztük Csók István festményével - átadta Lord Rothermere-nek. Innentől kezdve a lord minden lépéséről beszámolt a magyar sajtó, cikkeit, leveleit folyamatosan közölték a lapok, sőt az Új Barázda című agrárújság szeptember 1jétől Budapesti Újság néven alakult újjá Rothermerc eszméinek minél hatékonyabb terjesztése érdekében. 25 Megszámlálhatatlan arcképe készült el, néhány művésznek sikerült őt személyesen is felkeresnie: „Kimondhatatlanul boldogok voltunk, hogy pózolt nekünk, mert éppen több művésznek tagadta meg az ülést." - írta Lyka Károlynak két volt tanítványa New Yorkból. 26 Legismertebb portréját azonban László Fülöp festette meg 1930-ban, amelyet a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozott. 27 Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1928-as márvány büsztjét sokszorosították, ennek bronz változata a magyarországi múzeumokban is helyet kapott. 28 Már 1927 szeptemberében elhatározták, hogy Rothermere-kutat építenek a Sándor (későbbi Szabó Ervin) térre, mely ötletet Klcbelsberg kultuszminiszter is támogatta, az előkészítő munkát pedig Herczeg Ferenc vállalta. 2<) A Magyar Igazság kútjái, Szentgyörgyi István alkotását végül 1929. június 8-án avatták fel; a kút peremére a lordot üdvözlő feliratot véstek, a talapzatra domborműves arcképét applikálták. A lord maga két emlékmüvet ajándékozott a magyar fővárosnak. Az 1929-ben elhunyt Rákosi Jenő szobrát, amelynek egyik domborműve kettejük kézfogását ábrázolta, Kisfaludi Stróbl Zsigmond mintázta meg, és 1930. november 30-án avatták fel. A Trianoni magyar fájdalom szobrát a lord kedvenc szobrásza, Emile Guillaume készítette el, és 1932. október 6-án adták át a budapesti közönségnek. 10 Avatási beszédében Herczeg Ferenc a Kossuth-Rothermere párhuzam után a következőket mondta: „Nincs messze az az idő, reméljük valamennyien, mikor ennek a szobornak az arca lesz az egyetlen Magyarországon, amely Trianonért gyászol. Megígérjük, hogy viszonzásul c szoborért a szabad Kárpátok ormán áll majd Rothermere lord szobra és tudjuk, hogy lesz is közöttünk olyan, aki be is váltja ezt a fogadalmat." 31 A ragyogó fényekben pompázó szimbólumvilágban Lord Rothermere „találkozhatott" Papp-Váry Elemérné szellemével is, ahogy Márkus Miksa udvari tanácsos rajzolta meg a lord fiának magyarországi látogatása alkalmából tartott beszédében: „Egy magyar poéta-asszony lánglelkéből megszületett a megváltó magyar Hiszekegy és ettől a perctől kezdve a nagy magyar éjszakában ez a nemzet, amely sohasem borult le sem ellenségei, sem jóbarátai előtt, a mindenható Isten előtt térdre