Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK / STUDIES - FÖLDI Eszter: Georges Rodenbach és Rippl-Rónai. A Les Vierges története

5. Rippl-Rónai József: Les Vierges L, 1895. Színes litográfia. Magyar Nemzeti Galéria LES VIERGES A Les Vierges négy litográfiáján almafák előtt sétáló, ülő, olvasó lányok jelennek meg. A női sors, életük szimbolikus állomásai a Nabik egyik kedvelt témája volt: az 1890-es évek elejétől kezdtek olyan festményeket, illetve pannó-sorozatokat készíteni, ahol nők szerepeltek szimbolikus jelenetekben. A nőben ők életük társát látták, aki egyszerre jelenít meg szimbolikus, magasztos vagy misztikus értékeket. (Jellemző módon France Ransont, Paul-Elie Ranson feleségét, akinek műtermében a Nabik összejöveteleiket tartották, a Templom Fényének nevezték, a műterem Templom elnevezése után.) 1891-ben Maurice Denis elkészítette az Április avagy Anemónák (2. kép) című festményét, amelyen fiatal lányok virágot szednek egy erdőben. 1891-1892 folyamán négy képet festett meg az Évszakok Ciklusból: a Szeptembert, az Októbert, az Aprilist és a Júliust. Itt az évszakokat, illetve a hónapokat fiatal álló, ülő nők jelenítik meg, akik beszélgetnek, virágot szednek. A harmadik, Április című képen fiatal, fehérbe öltözött lányok szednek virágot egy ösvény mellett, képzeletbeli tájban. Denis 1894-ben készítette Szüzek rózsabokrok között című ólomüvegablak-tervét, amelyen álombéli tájban, rózsabokrokkal övezett ösvényeken szüzek sétálgatnak.

53 Egy évvel később, 1895-ben készített újabb üvegablakának, az Elet ösvényének (3. kép) témájáról a művész így írt: „Ez az üvegablak két lányka első áldozására készült, ők láthatóak a kép előterében. Egy misztikus ösvény mellett haladnak, amely mellett a spirituális élet aktív és passzív formája van szimbolizálva."

54 Denis, aki mélyen katolikus volt, ennek a képnek misztikus, szimbolikus értelmet adott. Az ösvény nála a keresztény lélek útját jelenti, az Istennel való misztikus egyesülésig. A katolicizmus miszticizmusa sem a többi Nabinál, sem Ripplnél nem elsőrendű. Ker-Xavier Roussel festményén, A szűz az ösvényen címűn (1890-1892 k.) (4. kép), a szűz egyedül látható, amint egy ösvény kezdeténél áll, amely előtte nyílik, és a távolban, egy domb csúcsán tűnik el. Az ösvény itt nem a lélek spiritualizációját, hanem a szűz előtt megnyíló élet útját jelképezi. 1892 körül készült Roussel Az élet évszakai című képe. A festményen négy, különböző életkorú nőt láthatunk. A legidősebb ül, a többiek állnak egy dombokkal és fákkal övezett réten. A négy életkort a négy évszak szokásos ábrázolásával köti itt össze a festő. Bonnard 1891-ben készült műve, a Nők kertben, szintén egyfajta négy évszak ábrázolás. Itt Roussel művéhez hasonlóan négy nőalak látható, a legidősebb itt is ül, míg a többiek állnak. Végül utalnék Maurice Denis már említett, 1895-ben készült dekoratív frízére, az Asszonyszerelem, asszonysorsra, melyet egy Schumann-dal ihletett, és hét pannóban mutatta be az asszonyok életét.

55 Rippl-Rónait valószínűleg barátai e müvei inspirálhatták a Les Vierges rajzainak készítésekor. Különös, hogy noha Rippl-Rónai és Knowles egyszerre dolgoztak, közös ötlettől vezérelve, a könyvek koncepcióját te-