Király Erzsébet - Jávor Anna szerk.: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1997-2001, Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére (MNG Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK / STUDIES - SZABÓ László: Egy budapesti műgyűjtemény. A Révai család Ferenczy-képeiről
2. Ferenczy Károly: Két angyal (kivágat), 1895. Magántulajdon meretlen szerző müveként. 23 A festmény hátoldalán ott látható nemcsak a régi bírálati cédula, de a zsidó javak kormánybiztosságának cédulája is, rajta alkotóként Ferenczy Károly, tulajdonosként özv. Révai Mór Jánosné nevével. E festmény ismeretében bizonyos, hogy a Révai-gyüjtemény három Ferenczy-képe ikonográfiailag összetartozik. Egykor egyazon kompozíció részei voltak. Erre utal, hogy a Két angyal címen ismert képnek nincs húzószéle, körbe van vágva, és a kompozíció jobb szélén látható, amint Mária köpenye „benyúlik" a képtérbe. Ez is bizonyítja, hogy nem lehetnek különálló vázlatok, hanem fragmentumok. A Két angyal alapján azonban a kivágatok önálló kompozícióként is megálltak a helyüket, különben Ferenczy aligha állította volna ki azokat. E kép ismeretében feltételezhetjük, hogy maga a művész vágta szét az eredeti festményt - ahogy erre van példa a Ferenczy-oeuvre-ben -, s ennek három darabja a művésztől került Révai Mór Jánoshoz 1897-ben. A Két angyal nagyon közeli hasonlósága a szentendrei Királyok kódolásának bal oldali két alakjához azt a feltételezést is megengedi, hogy két hasonló vagy majdnem azonos kompozíciót festett Ferenczy 1895-ben még Münchenben. Ezt erősíti az a tény is, hogy a fragmentumok méretei megfelelnek a fennmaradt kép méreteinek, és Ferenczy életmüvében nem ritka egy-egy kompozíció megismétlése vagy variációja, nem beszélve az azonos méretű vázlatokról és kész képekről. Ami bizonyos, a két kép színben 3. Ferenczy Károly: Két angyal (kivágat), 1895. A kép hátoldala eltért egymástól. A Két angyal szereplői fehér ruhában vannak megfestve, míg a Királyok kódolása két leányalakja közül az egyik kék színű ruhát visel. Ez arra enged következtetni, hogy a két festmény színvilága összességében is jelentősen különbözhetett egymástól. Mi végre mindez adat? Közelebb kerülünk-e általuk a Ferenczyéletmühöz? Magam csak a kérdéseket szaporíthatom. Elsőként a megmaradt és szétvágott képről. A Királyok kódolása nem szerepelt sem a nagybányaiak első kiállításán, sem a későbbi, még Ferenczy életében rendezett kiállításokon. 1922-ben láthatta a közönség az emlékkiállítás anyagában. Tulajdonosa ekkor Gomperz Miksa volt. 24 Ugyancsak tőle kölcsönözték a Münchenben, 1894-ben festett Csavargó ébredése című kép töredékét is. 25 Több jelentős Ferenczy-kép nem lehetett a birtokában, mert különben azokat is kiállították volna. Gomperz Miksa ismert képvásárló volt - neve a Rippl-Rónai-féle aukciós jegyzékben is szerepel -, elképzelhető, hogy mindkét festményt még Müchenben vásárolta Ferenczytől. Ferenczy Károly az 1896-os Ezredévi Országos Kiállításon három képével szerepelt, amelyeket Münchenből küldött haza. Közöttük volt egy Királyok hódolása is. Kérdés, hogy melyik: az, amelyik 1922ben Gomperz Miksánál volt, vagy az, amelyiket a festő magával
